Az Erdély-szerte ismert szép mondással indul a Magyar Református Presbiteri Szövetség meleg színekkel olvasásra hívogató nyári számának vezércikke, melynek szerzője Jónás Sándor bályoki/Királyhágó-mellék lelkipásztor.
Cikkét és Pósa Lajos mesekirály, az évtizedek óta méltatlanul mellőzött felvidéki református író-költő Egy véka búza c. versét is színes fotó egészíti ki.
A záró oldalon naplementés ragyogással lelkünkre vetül a learatott gabonaföld izzó, érett mélyvöröse, alatta A kenyér című Pósa-vers máig igaz felszólítása: „A föld népe előtt/Vedd le a kalapod!”. Kinek lenne kötelessége, ha nem a reformátusoké, hogy legalább ők megadják a megbecsülést, még ha megkésetten is Pósa Lajosnak.
Kedves „öko-énekét”, a Mennyben lakó én Istenem dallamát és sorait az őt tudatosan feledtető szelektív szocialista kultúrpolitika sem tudta kitörölni nemzedékek szívéből. Igaza van Czenthe Zoltánnak, a felvidéki Gömör-ország kutatójának, aki ezt írta: „Magyarországon akkor lesz valódi rendszerváltás, ha Pósa Lajost ismét tanítják majd iskoláinkban”.
A kárpát-medencei szellemi tágasságot érzékelhetően továbbítja a presbiterek újságja. Erdélyi és kanadai lelkészsége tapasztalataival szívében írta versét a Predesztinációról Horváth Loránd. Az aradi egyházmegye konferenciájának fő témája a gyógyítás volt, aminek bibliai összefüggéseiről Dr. Tóth János békési szövetségi elnök, presbiter szólt érdekesen.
A teremtett világról írt gondolatokat is olvashatunk Albert Schweitzertől és Marc Chagalltól. A szerbiai reformátusságról kapunk híradást a Bácsfeketehegyen tartott férfinap alkalmából. Olvashatjuk a hírt arról, hogy az európai protestánsok közössége, a GEKE augusztus 1-ét az I. világháború áldozataira történő emlékezés napjává nyilvánította, amikor 12 órakor egy perces munkaleállást javasoltak Európa-szerte. Vajon nálunk ki hallotta és tartotta ezt meg? Lengyelországi testvérek között járt a szövetség elnöke, aki írásában beszámol Dr. Jerzy Buzek korábbi lengyel miniszterelnök előadásáról Európa és a keresztyénség közös jövőjéről.
Kétoldalas tudósítást kapunk a 19. kárpát-medencei presbiteri konferenciáról, amit Budapesten tartottak mennyei és földi kenyerünkről. Itt a „nagyhazai” tágasságot az erdélyi lelkészek szolgálatai példázták, meg Katkó Lászlónak, a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon igazgatójának sok csodáról hírt adó bizonyságtételes előadása.
A hazai referátumok gondolatébresztő, biblikus mondanivalójába is mélyebb bepillantást ad a tudósító. A rovatok ismét tartalmasan jelentkeznek. Az Ige körül-ben Isten országa kincseiről kapunk tanítást, a Nyitott szemmel rovatban ezt a kérdést vizsgálja a rovatszerző: önérzet vagy alázat. A 276-os szám jelentését fejtegeti az „Azt olvastam a Bibliában” 17. része, az Apropóban pedig Augustinus egyházatya gondolatainak mai átiratát kapjuk. A 600 éve kezdődött konstanzi zsinat és a magyar protestantizmus összefüggéseit boncolja az egyik írás.
A Magyar Presbiter sárguló lapjairól idézi fel a rovatos még egyszer Tisza István emlékezetét, akiről Reményik azt írta: ő „Kálvin kemény magyarja” volt. A Református vagy – mit jelent ez neked? c. sorozat második részét a reformáció 2017-ben megtartásra kerülő 500. évfordulója felvezetéseként közli a lap W. Niesel könyvecskéje alapján. Tőkéczki László dunamelléki főgondnokkal, egyetemi tanárral beszélget Farkas Márta presbiterségről, gyülekezeti munkáról, a jövő egyházáról, a közösségépítés fontosságáról.
A presbiter könyvespolcára ajánlott könyv bemutatásával az interjúkészítő Farkas Mártát, a „Presbiter” szerkesztőbizottsági tagját íróként mutatja be Petrőczi Éva. Másik könyv is felkerülhet a polcra, még inkább a presbiterek kezébe is ajánljuk, ez Apostagi Zoltán Isten mosolya című munkája. A Dunántúli Egyházi napokról üzen az az írás, amelyikben Hit és megmaradás címmel Dr. Vladár Gábor pápai rektor előadásába pillanthatunk be.
Gyülekezeti panorámát rajzol fel pár írás: az üllői tisztségválasztó konferenciáról, a cserépfalui/Egervölgy tanulmányi alkalomról, a becskedi református cigánygyülekezetről. A jövevények befogadásának bibliai parancsáról és mai megvalósíthatóságról ír ösztönzően Dr. Győri István sárospataki professzor. Dr. Velkey László professzor úr éttermi katedrájáról megjelent a folytatás.
„Sorsok – énekeink hátterében” rovatcímmel új sorozatot indít a lap. Autósoknak is ajánlható imát olvashatunk Ötvös László lelkész-költő tollából. Egész oldalt szánt a „Presbiter” a végtisztesség tételnek. „Dr. Tóth Károly püspök emlékezete presbiteri szemszögből” címmel, illetve Ritoók Zsigmond akadémikus, a Kálvin téri gyülekezetnek hosszabb időn át volt gondnoka „Személyes szó” című írásával állít emléket a diplomata-püspöknek.
Úgy illő, s a lap ezzel jól élt, hogy a megbékítés, s nem az elfedés, igazságosztás, vagy elhallgatás szándékával szólt egy nem könnyű időben és helyzetben egyházőrző módon szolgáló református személyiségről. A Szövetségünk életéről c. összeállítás két és fél hónap sokrétű eseményeit idézi fel. Jól teszi, aki kezébe veszi akár presbiterként, akár érdeklődőként az ismét tartalmi és képi sokszínűséget nyújtó lapot.
Biztosan mindenki megtalálja benne a neki szóló üzenetet…
{iarelatednews articleid=”44368,47382″}
