Hétszáztíz évvel ezelőtt egy éjszakát az ipolybalogi Árpád-kori templomban rejtették el Vencel király által menekített Szent Koronát. A falu népe azóta is büszkén őrzi a történelmi pillanat nemes hagyatékát. Az ezredforduló óta pedig a korona hiteles másolatát is megtekinthetik az erődtemplom üregében.
„A templomunk egyedülálló a Kárpát-hazában, elsőként került a tornyára a Szent Korona másolata” –kezdte a Felvidék.ma-nak a bemutatást György Ferenc ipolybalogi plébános. A történet 1304 augusztusában játszódott le. Az Árpád-ház kihalását követően a cseh Přemysl dinasztiából való Vencel került a magyar trónra. A magyarok egy része nem ismeri el törvényes uralkodónak, mert nem koronázták meg a Szent Koronával. 1304. augusztus 10-e környékén Esztergomban megtörténik a hivatalos aktus. Ezt követően Vencel király és küldöttjei a koronával elindulnak Vácon és Balassagyarmaton át cseh területek felé. Így érnek el a második nap estéjén, augusztus 14-én a faluba. Vencel Balug nevezetű földesúrnál szál meg, a koronát pedig a templom szószéke alatt található vakablakba – üregbe – helyezik el. Katonaság egész éjjel őrizte az ereklyét.
„A balogi nép soha nem felejtette el, hogy itt őrizték a koronát. Az emlékét nagy tisztelettel és kegyelettel őrzik a mai napig is, a történetet átadják az utódoknak” – hangsúlyozta a plébános. A koronaszöktetés után alig százhatvan évvel később Mátyás király 1464-ban kiadja azt a rendeletet, mely kimondja, örökítessék meg minden olyan jelentős esemény, amely fontos a magyarság történelmében. Így kerül 1464-ben elsőként az erődtemplom tornyára a korona másolata.
Az erődtemplom három építészeti stílus ötvözetét viseli magán, folytatja a bemutatást. A templomot említő első források kissé bizonytalanok 1011, illetve 1100 évet jelölik meg a templomalapításaként. Valószínűleg a Szent István rendelete alapján – a tíz falu egy templom – kezdték el a román stílusú templom építését. A szentély boltíve, valamint az apszis máig őrzi a román építészeti stílus jegyeit.
A templom további érdekessége, hogy a tornyában csupán egy kis lélekharang lakik. Az épülettől alig száz méterre található a fából készült harangláb, ez hívja az ipolybalogi híveket. Az építmény maga is egy kis csoda, mint megtudtuk egyelten vasszeg nélkül csupán faanyag felhasználásával készült el.
A török korban megszűnt a község. A templom déli oldalán – a mai temető helyén – elterülő falut a török felégette. A nép az erődtemplomba menekült be, ám ezt is felgyújtották, a menekülőket pedig lemészárolták, mondta a plébános. A leomlott szentély gótikus formában épült újjá. Az épület ablakai is a gótikus csúcsíves formákat követi.
Az építmény magán viseli a barokk kor hagyatékát is. Az barokk stílusú oltár a szécsényi ferencesek templomából került Ipolybalogra. A főoltár képe Szent Miklóst, a templom védőszentjét ábrázolja. Két oldalt két ferences szent, a rendalapító Szent Ferenc, valamint Páduai Szent Antal szobra látható. Neponuki Szent János és Xavéri Szent Ferenc szobra az ipolysági jezsuita rendházból került ide, annak feloszlatását követően a 18. század végén.
A templom egyik ékessége a kórus mellvértjén elhelyezett tizenkét apostol és Jézus faragott faszobrai. Az eredetük bizonytalan, ám nem kizárt, hogy a lőcsei Pál mester egyik tanítványa készítette el őket. Az alkotások műemléki védelem alatt állnak.
Mint a plébános elmondta, a templom többi berendezése modernkoriak, ennek ellenére hozzáidomulnak a történelmi- művészeti korok stílusához. Az ezredfordulón több értékes alkotással gyarapodott a templom. „Érdekesek a hajó mennyezetén lévő húsz kazetta, és annak képei. A faragott képek a magyar szenteket, történelmünk jeles személyiségeit, és Szűz Anyát ábrázolják” – tájékoztatta a Felvidék.ma-t György atya. Mint megtudtuk, e művek alkotója Ján Chován fafaragómester, a Selmecbánya melletti Dekisből.
A kórus mellvértjén a szobrok mellett az ezredfordulón felkerültek a történelmi Magyarország hatvannégy vármegyéjének a faragott címerei. „A Szent Korona nem csak a mienk, ipolybalogiaké, hanem Trianont követően több országé. Ezért szerettük volna emléket állítani a közös múltunknak, együtt van az egész ország a Szent Korona oltalma alatt” – fűzi hozzá a plébános. Tervek szerint a címerek mellett szeretnék az adott vármegye földjének egy darabkáját is elhelyezni.
Mint a plébános elmondta, 1979-ben nagy munkálatok kezdődtek a templomon. A hajó falait mintegy másfél méterrel megemelték, új tetőt kapott. Mindamellett kibővítették délnyugat irányba. Itt alakították ki az új bejáratot is. Ezzel egy időben falazták be a déli késő román stílusú bejáratot. Szerencsére az enyhén csúcsosodó kapuboltozat megmaradt a templom falában.
Mint megtudtuk, a koronát rejtő üreg 1924-ig fent maradt. Az új csehszlovák hatalom befalazta azt, eléje pedig a Fájdalmas Anya szobrát tetették. „Mikor 2001-ben idekerültem, olvastam Kozma József elődöm feljegyzéseit az üreg történetéről. Mi jogon falaztatta be a cseh hatóság? merült fel bennem a kérdés. Cseh befalazta, a magyar kibontja. Így helyreállítottuk az üreget” – emlékszik vissza. Ezt követően merült fel a kérdés, miként lehetne méltóképpen emléket állítani az 1304. augusztus 14-i eseménynek. Az egykori polgármester Balogh Gábor, Pásztor Béla Veresegyház polgármestere, valamint Csáky Pál akkori miniszterelnök-helyettes és György Ferenc kezdeményezésére készült el a korona hitelesített másolata.
Kevi Farkas Zsolt ötvösművész és M. Gubány György zománcművész készítette el a hiteles másolatot. A műalkotás 2005 augusztusában készült el, az első Szent Korona Ünnepség alkalmával ünnepélyes keretek közt helyezték el méltó – régi helyére, a templom üregébe.
Kevi Farkas Zsolt művész a Felvidék.ma kérdésére elmondta, még 1989-ben készítette el az első korona másolatot, mely a visegrádi Fellegvárba került elhelyezésre. Az ipolybalogi delegáció ezt látva, kérte fel az ötvösművészt az ipolybalogi másolat elkészítésére. „Az ipolybalogi korona különlegessége, hogy nemesfémből készült, a felülete pedig aranyozva van. Valódi ékkövekkel díszítettük, a képek pedig rekeszzománc technikával készültek” – tájékoztatott bennünket a hitelesített másolat készítője. Kiemelte: több egy egyszerű koronánál, mert egy olyan szellemiséget hordoz, mely a magyarságot köti össze.
Közel egy évig át tartott a másolat készítése. Az ötvösmester elmondása szerint a kőcsiszolás illetve a zománcozás volt időigényes. A középkorban használatos technikai eljárásokkal készült el a másolat. A munkálatok során törekedtek a tökéletességre. Ám némely drágakövet hasonló színű és szerkezetű ásvánnyal helyettesítették. Ezzel is a visszaéléseket szerették volna megakadályozni.
Az erődtemplom mindennap látogatható, a plébános úrral való egyeztetést követően.
További képek az erődtemplomról s a benne lévő kincsekről megtekinthető a Képgalériánkban ITT>>>.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”47716,47798,43743,42746″}
