47943

 Szigeti László, az MKP Országos Tanácsának elnöke arra figyelmeztetett, hogy egyenesen veszélyesek azok a javaslatok, melyek a nemzetiségi oktatásüggyel függnek össze. 
A közoktatást alapjaiban érintő jogszabályok módosításán dolgozik jelenleg az oktatásügyi tárca. A közoktatási törvény módosításának alapelvei elnevezésű dokumentumot a nyári vakációt követően társadalmi, majd tárcaközi vitára bocsátják.
Az oktatásügyi minisztériumban csak lassan haladnak a közoktatást módosító alapvető jogi normák előkészítésével, így ezek a soron következő tanévet már nem érintik, viszont az egy év múlva kezdődő tanévre komoly kihatással lehetnek.
A közoktatást alapjaiban érintő négy jogszabály, illetve jogszabálymódosítás készül, köztük a legfontosabbak a közoktatási törvény módosításának alapelvei, az új finanszírozási törvény módosításának alapelvei, valamint az állami tanügyi igazgatásról és az iskolai önkormányzatiságról szóló új törvény, a pedagógusokról, valamint az oktatási szakemberekről szóló törvény módosítása. A legelőrehaladottabb állapotban a közoktatási törvény módosításának alapelvei elnevezésű dokumentum van, ezt az ősszel a minisztérium társadalmi vitára, majd tárcaközi egyeztetésre kívánja bocsátani.
Szigeti László elmondása szerint a tervezet több mint 40 területen módosítaná a jelenleg érvényes közoktatási törvényt. A legjelentősebb változások a tananyag tartalmát, a tankönyvkiadást és -használatot, az óvodai és iskolai beiratkozásokat, a középiskolai felvételit, a pedagógiai asszisztensek kötelező bevezetését, a felzárkóztatást, az iskolai étkeztetés megreformálását, a kamerarendszerek használatát és a külföldön tanuló alapiskolások helyzetének enyhítését célozzák meg. A politikus szerint tartalmaz azonban a tervezet magyar iskoláinkat érintő sajátos módosításokat is.
„Az állami pedagógiai programok szerkezete úgy változna, hogy az iskolának nem kellene kötelezően saját intézményi pedagógiai programot készítenie, hanem főleg a kötelező tantárgyak tanításánál használhatnák az állami programokat. Ez a hozzáállás teljesen ellentmond a 2008-ban elindított tartalmi refornak, hiszrn uniformizálja a tanítást, kevésbé szolgálja a kreatív, kezdeményező, innovatív tananyagtartalom és a pedagógus szabadság érvényesülését, a régi ún. egységes oktatási rendszerre emlékeztet” – mondta el a Felvidék.ma-nak Szigeti.
Azt azonban pozitívan értékeli, hogy a javaslat tartalmazza az alternatív, innovatív oktatási programok bővítésének lehetőségét, viszont azt már sajnálatosnak tartja, hogy a tankönyvkiadással kapcsolatban a tervezet szűkíti az egyes tantárgyakhoz rendelhető kiadványok számát, illetve ingyenesen csak a kötelező tantárgyak oktatásához szükséges tankönyveket biztosítja az állam.
A munkafüzetek, egyéb szükséges tankönyvek, szöveggyűjtemények anyagi vonzatát az iskolának kell biztosítania, egyelőre nem tudni, milyen forrásokból. A tankönyvkiválasztás és tankönyvhasználat terén erősödnének az iskolaigazgatók jogkörei.
„Nem progresszívak, sőt egyenesen veszélyesek azok a javaslatok, melyek a nemzetiségi oktatásüggyel függnek össze. Egyéb más minisztériumi elemzésekkel összhangban bürokratikus és adminisztratív tehernek nevezi iskoláinkban a kétnyelvű dokumentáció vezetését. Nem nehéz kitalálni, hogy melyik nyelv elhagyását javasolja majd a minisztérium” –  mondja a volt oktatásügyi miniszter, hozzátéve, hogy a kétnyelvű és a nemzetiségek nyelvén nevelő és oktató óvodákban kötelezővé szeretnék tenni, hogy a nevelés része legyen az államnyelv elsajátítása. „Az alkotmány az államnyelv elsajátítását jogként, nem pedig kötelességként említi” – jegyzi meg ennek kapcsán Szigeti.
További új javaslatként jelenik meg a tervezetben, hogy ha a vegyes lakosságú területeken minimum 10 szülő kéri az államnyelven, illetve a kisebbség nyelvén való oktatás bevezetését, akkor ezt kötelezően meg kell tenni. „Ez a javaslat nyilván összefügg az iskolák finanszírozásáról szóló törvény tavaly decemberi módosításával, mely számunkra komoly veszélyeket rejt” – hangsúlyozza a szakember. „Számunkra csak olyan törvénymódosítás fogadható el, amely javítja iskoláink helyzetét, jobbá és hatékonyabbá teszi a fiatalok nevelését és képzését.”
Szigeti László a beíratások körüli tervezett változásokra is felhívja a figyelmet. Az óvodai beíratásnál már nem lesz elegendő az orvos által is ajánlott jelentkezési lap leadása, hanem szükséges lesz a gyermekek fizikai jelenléte is. Az iskolai beíratások időpontját áprilisra tolná ki a minisztérium.

BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43629,42531,42110″}