A kedves látogató, aki először jár a városban, azt gondolná, hogy Érsekújvárott bizonyára vár is található. Így volt ez régen, de ennek nyomait már csak a városrendezésben fedezhetjük fel.
A vár története a mohácsi vész utáni idő nyúlik vissza. 1545-ben Várdai Pál esztergomi érsek a saját birtokai védelmében épített egy négyszögletű palánkvárat, ami egy év alatt fel is épült. 
Oláh Miklós (1493–1568) esztergomi érsek ezt a várat megerősítette, amit Castrum Novumnak neveztek, magyarul pedig Oláhújvárnak hívtak. A következő érsek, Verancsics Antal idejében a bécsi Haditanács egy új vár építése mellett döntött. A régi ugyanis elavult volt, és hadi szempontból kedvezőtlen helyen állt. Az új erődítményt 1573-ban kezdték építeni az olasz építészek, Ottavio és Giulio Baldigar tervei alapján. Mindössze hét év alatt felépült a hatszög alaprajzú vár, a vizesárokba pedig a Nyitra-folyó vizét vezették. A korszerű hat fülesbástyájú reneszánsz erőd egy várost foglalt magában. A derékszögű utcarendszer közepén téglalap alakú főtér állt. 
Ma a város központja hűen tükrözi az egykori utcarendszert, és a főtér alakja sem változott. A központ körüli egyirányú út pedig a hatszög alaprajzot adja vissza. Bármely irányból közelítjük meg a városközpontot, mindenünnen némi emelkedővel jutunk oda.
Zserotin Frigyes, aki az építkezést vezette, 1580. október 2-án adta át Forgách Simonnak a várat, aki így Újvár kapitánya lett.
A hat bástya neve és eredete: Zserotin, Frigyes (az építésvezető), Cseh (a cseh rendek az építkezéshez anyagilag hozzájárultak), Forgách (a várkapitány), Császár (Miksa magyar király, aki egyben német-római császár volt) és Ernő bástya (Ernő főherceg, Magyarország helytartója).
A török hétszer ostromolta, majd 1663-ban elfoglalta a várat, de 1685-ben felszabadult a török uralom alól. Korábban Bocskai és Bethlen hadai is elfoglalták. A várat 1704-ben a kurucok foglalták el a labanctól. 1706-ban II. Rákóczi 
Ferenc Újvárból intézte a magyar néphez szabadságharcra felhívó kiáltványát. 1710. szeptember 14-én a császári seregek ostrom alá vették a várost, és szeptember 23-án el is foglalták. 1724–1725 között az érsekújvári erődöt III. Károly király parancsára lebontották, alig maradt néhány kisebb fala. Az egyetlen megmaradt Forgách bástyára később kálváriát építettek. A vár 150 éves története befejeződött. A vár körüli vizesárkot 1822-ben szüntették meg.
A város története a Fő térre vezető korzón is olvasható.
Történelmi épületek
Plébániatemplom
A Szent Kereszt-templomot 1584-1585 között építették, eredetileg késő gótikus stílusban, majd többször átépítették.
Az 1605-ös Bocskay-felkelésben a templom olyannyira megsérült, hogy 1611-ben újjáépítették, és Szent Adalbert tiszteletére szentelték fel.
A templom 1663 és 1685 között minaret volt, míg az egykori református templom volt a nagymecset.
A templomot 1693-ban Széchényi György esztergomi érsek újíttatta meg, ennek emlékét a bejárat feletti felirat is őrzi. A felújítás után Széchényi Pál kalocsai érsek szentelte fel a templomot 1694. november 29-én az Úr mennybemenetelének tiszteletére.
1810-ben városban tűzvész pusztított, a templom és a plébánia épületéből csak a sekrestye maradt meg. 1811-ben mindkettőt felújították. 
1867-ig azután a templom jellegzetes késő barokk és klasszicista elemek díszítették. 1867-ben egy erős vihar ledöntötte a templomtornyot, ami rászakadt a templomra, és betörte annak boltozatát. Nem sokkal ezután egy gyors javítással a legsúlyosabb hibákat kijavították. 1877-ben azután Simor János Lippert József építész tervei szerint megújíttatta az egész templomot.
A templom e felújításakor neoklasszicista stílust kapott, és ekkor alakították ki a kör alakú ablakokat is. A templom érdekessége lett, hogy toronysisakja és a toronytörzs azonos magasságú. 1877. október 21-én maga Simor János szentelte fel az új templomot a Szent Kereszt tiszteletére.
Elérhetőség: M. Flenger utca 2 (M. Flengera), a templom honlapja, tel: 035 64 00 434
Ferencrendi templom és kolostor
A ferencesek 1626-ban telepedtek le a városban, és el kezdték építeni a ferences templomot és kolostort is. A Szent Ferenc Stigmatizációja-templom felszentelését Pázmány Péter végezte 1631. május 24-én. Ez még csak egy alacsony, zsindelytetős templom volt. Hasonló módon a mainál jóval kisebb volt a kolostor is. 1663-tól a török tisztek lakták a kolostort, a templomot raktárnak használták, a templomtornyot pedig minaretté alakították. 1685 után a templomot és kolostort megújították, és Sorman Péter, a ferencesek milánói generálisa szentelte fel.
A 18. században a Rákóczi-szabadságharc idején Bercsényi a kolostort az eredeti stílus szerint kibővítette. A 19. század végén Bálinth építész tervei szerint egy újabb felújítást hajtottak végre az épületen. A kolostor 
könyvtárában találták meg az értékes 15. és 16. századi kódexeket, mint az Érsekújvári-, a Cseh-, a Thewrewk kódexet és Piry-hártyát (Piry János Cirjék ferences szerzetes, könyvtáros-tanárról).
A kolostorban 1991 óta ismét ferences szerzetesek élnek, a templomban magyar és szlovák nyelven látnak el lelkipásztori szolgálatot.
Elérhetőség: Templom utca 1 (Kostolná), tel: 035 64 00 627
A kálvária
Az egykori Forgách bástya helyén álló kálvária 1764-ben késő barokk stílusban építették, 1963 óta 
műemlékvédelem alatt áll. A késő barokk stílusú keresztet, szobrokat és a 12 kápolnát 1779-ben építette Predmerszky Márton helyi plébános. A kör alaprajzú Hétfájdalmú Szűzanya-kápolna csak a 19. század elejéről származik, egyben ez a kálvária legdominánsabb épülete.
Református templom
Az első újkori református gyülekezet 1934 májusában alakult meg a városban. A református templomot 1941-ben
kezdték építeni Szegheő Zsigmond városi tanácsos tervei szerint. 1942-ben szentelték fel a templomot. A templom modernnek számított a mintegy 30 méter magas tornyával.
A templom a második világháború alatt súlyosan megsérült, így teljesen újjá kellett építeni. A helyreállított templomot csak 1957-ben szentelték fel. A tornyot 1976-ban újították fel. 1984-ben teljes felújítást hajtottak végre a templomban.
Elérhetőség: Pribina utca 22 (Pribinova), tel: 035 64 04 020
Evangélikus templom
1905-ben neogótikus stílusban építették. 1905. augusztus 15-én szentelték fel. 1978-ig az „Erős vár a mi Istenünk” – Luther-idézetet lehetett látni a bejárat felett. Az 1978-as felújításkor ezt eltávolították, ma helyette egy Luther-rózsa és kereszt látható.
Elérhetőség: Andód utca 2. (Andovská), 035 64 01 903
Zsinagóga
Az 1885-ben épült ortodox zsinagóga téglalap alaprajzú, karzattal ellátott egyszintes épület. Először 1910-ben újították fel. A második világháború után bár nem bontották le, igencsak elárvult. Költséges felújítását 1989-ben kezdték el. 1991-ben még nem fejeződött be a felújítás, de már védett műemlékké nyilvánították. 2008-ban elvégezték a zsinagóga felújítását. Ma ez Szlovákia egyik működő zsinagógája a négy közül. 
A zsinagóga udvarán álló melléképületet egykor egyosztályos iskolaként használták. Ennek az épületnek a falán 1997. július 7-én Raoul Wallenberg budapesti svéd nagykövetnek, a zsidók megmentőjének avattak emléktáblát. Az emléktáblát a Keresztények és Zsidók Szlovákiai Társasága állította.
Elérhetőség: Cseh bástya 5 (Česká bašta), tel: 035 64 01 759
(Folytatjuk)
Összeállította: AK, Felvidék.ma
Képek. a szerző, net (2)
