48592

Ipolyság város első írásos említésének 777. évfordulójának szentelték a XXXIII. Honti Kulturális Napokat. A több évtizedes hagyományokat követve a helyi és környékbeli hagyományőrző csoportok seregszemléjét is megtartották, ám nem hiányzott a kézműves vásár sem.
A többnapos ünnepség 1967 óta került megrendezésre. Népművészeti rendezvényként felváltva Ipolyságon és Újbarson rendeztek meg az eseményt. Később bő egy évtizedre megszakadt a sorozat. Ekkortájt minden második évben szervezték meg az eseményfolyamatot. 1991-ben Honti Ünnepség néven folytatódott az esemény, mely szintén a népművészetet tartotta előtérben. Fokozatosan formálódott a program, többek között kézműves vásárral is kiegészült. Egyfajta multikulturális rendezvénnyé nőtte ki magát a kilencvenes években, ehhez kapcsolódva kapta meg mostani nevét is.
Az ünnepi programsorozat az első és második világháború ipolysági áldozatai, a meghurcoltak és az 1945 után kitelepítettek emlékművének a megkoszorúzásával kezdődött. A megemlékezésen a vendéglátó önkormányzat mellett képviseltették magukat Ipolyság testvérvárosainak küldöttségei, valamint a környező települések elöljárói is. Mindamellett a város intézményei és civil szervezetei is elhelyezték a tisztelet koszorúit.
A Menora Saag Centrum Artis termében a hivatalos megnyitón részt vett többek között Farkas Iván, az MKP országos alelnöke, illetve Kiss Balázs, Magyarország pozsonyi nagykövetségének munkatársa is.
„A napok évről évre lehetőséget adnak arra, hogy tanuljunk a múlt eseményeiből. Emellett remek lehetőség arra, hogy közös értékes kultúránkat ápoljuk” – emelte ki köszöntőjében Lőwy János polgármester. Hozzátette, az idei eseményen két nem kerek, ám annál érdekesebb évfordulót ünneplünk: a város első írásos említésének 777. évfordulóját (1237-ben IV. Béla Zólyomban kelt oklevele említette először a település nevét); emellett az kulturális ünnepség is a 33. évadához érkezett. A polgármester kitért továbbá az ünnepség gazdag múltjára, annak helyi és környékbeli viszonylatban fontos értékeire. „Rólunk szól. Arról, hogy honnan jövünk és merre haladunk” –mondta zárszóként a polgármester.
Az ünnepi köszöntővel egybekötve kiállítás megnyitására is sor került a volt zsinagóga épületében. A tárlat anyaga a városi lakosság összetételében a 20. században bekövetkezett változásokat mutatja be. A kiállítás végigvezet az Osztrák–Magyar Monarchia végnapjain, az első Csehszlovákia időszakán, majd az 1938. októberi komáromi tárgyalásokat követő visszacsatoláson (a város a komáromi tárgyalásokat követően már 1938. október 11-én délben a Magyar Királyság részévé vált); átvezet a hontalanság és a szocializmust építő Csehszlovákián, s Szlovákia megalakulásával végződik. A kiállítás részletesebben kitér a lakosság összetételére, ennek változásaira. A kiállításhoz szervesen kapcsolódott a péntek délelőtti szimpózium is.
A kedvezőtlen időjárás ellenére elegendő érdeklődő mellett zajlottak a kulturális programok. Pénteken a helyi tanintézmények különféle művészeti csoportjai léptek fel. Emellett váci vendégművészek előadásában operettdallamok csendültek fel, valamint a váci fiatal fúvósok is bemutatkoztak. Az este folyamán a Menora Saag Centrumban értékes meditatív koncertre került sor a Musica Medica tolmácsolásában.
A hagyományokat követve a szombati műsor a folklórra fókuszált. Helyi és környékbeli hagyományőrző csoportok léptek fel a Fő téren felállított színpadon. A fellépők közt volt a Százdi Citerazenekar, a palásti Búzavirág folklórcsoport, a Kritíšan folklóregyüttes. Ezzel egy időben a Fő tér területén szervezték meg a hagyományos ipolysági vásárt és kézműves vásárt.
A Honti Kulturális Napokhoz szervesen kapcsolódva második alkalommal tartották meg a Honti Sörfesztivált. A kétnapos rendezvény a szórakozás széles skáláját kínálta a mulatós nótázástól a Ghymes koncertjén át a Quimby fellépéséig.

Konferencia a népesség változásáról

Az ünnepség kísérőprogramjaként került sor a „Marék homokként a történelem viharaiban” címmel szervezett szimpóziumra. Ennek szervezője a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria, valamint Ipolyság városa volt. A szakmai találkozón a környékbeli kis múzeumok szakemberei tartottak a kisebbségről és a nemzetiségi összetételről szóló előadásokat. A szimpóziumon a  Füleki Vármúzeum, a szobi Börzsöny Múzeum, a váci Tragor Ignác Múzeum, illetve a házigazda Honti Múzeum szakemberei vettek részt előadóként.
Pálinkás Tibor a Felvidék.ma-nak elmondta, ez a konferencia egy két évvel ezelőtt indított kezdeményezés folytatása. Az ipolysági múzeum vezetője hozzátette, 2012-ben a kis múzeumok sorsa és működése volt a központi téma. Nagyon hasznosnak bizonyult a tapasztalatcsere szempontjából is, ezért szerették volna folytatni, jegyezte meg.
Elsőként Forró Katalin, a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársa tartotta meg előadását, melynek központi témája a Vác és Vác-környéki német lakosság 20. századi sorsa volt. A Börzsöny környékén több nagyrészt német lakosságú település is volt a 20. század előtt. Az előadásban elhangzott, a 17. és 18. század folyamán telepedett le a német lakosság a Dunakanyarban. A 20. század elejéig megtartották nemzetiségüket, ekkortól datálható az asszimilációjuk. A második világháború végén a kollektív bűnösség elve alapján deportálták, illetve áttelepítették őket Németországba.
Batizi Zoltán, a szobi Börzsöny Múzeum vezetője a Szobi járás lakossága nemzetiségi változásai a 19. és a 20. században címmel tartotta meg előadását. Mint elmondta, a járás területén több német vagy szlovák többségű település is volt a vizsgált időszakban, s a Hont vármegyéhez tartozó járásban több szlovák és német tannyelvű iskola is működött. Mára azonban teljesen kihalt a német identitású közösség, csupán a nyolcvan év feletti generáció beszéli még a nyelvet. A 20. század folyamán fokozatosan veszítették el a németségüket, hangsúlyozta a szakember. Hasonló folyamat zajlott le a szlovákság relációjában is. A népszámlálási adatok alapján megállapítható, hogy napjainkban szinte teljesen eltűnt a két nemzet képviselete a területen, állította Batizi.
Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazgatója Korláti kőbányász falu nemzetiségi összetételét vázolta fel. „Speciális tudás alapú migráció figyelhető meg a nógrádi kőbányászat esetében. Az impériumváltás függvényében történtek a célirányos vándorlások” – hangzott el. Mint mondta, vándorló építőipari munkásként olasz bányászok is érkeztek a korláti bazaltbányába. Nápolyból, Velencéből és Calabriából érkeztek a19. század végén, sokan közülük még a 20. század hetvenes éveiben is megtartották olasz identitásukat, sőt a mai napig is él olasz munkás leszármazottja a környéken.
A szimpóziumon a Cosentino család életén keresztül vázolta fel az olasz sorsot, hogyan váltottak identitást, miként váltak felvidéki magyarrá. A tudásátadás folyamatos migrációt eredményezett, így Trianon után egy részük Csehországba, valamint a szlovákiai  bányákba vándoroltak.
Pálinkás Tibor Ipolyság 20. századi nemzetiségi összetételének változásait mutatta be. Kiemelte, a lakosság nemzetiségi összetételét nagyban befolyásolták az adott politikai és hatalmi viszonyok. Emellett megfigyelhető, hogy az elmúlt bő három évtizedben fokozatosan csökken a magyarság számaránya. Ennek lehetséges okait is firtatta.
A konferencia utolsó előadója Baki Attila történész volt, előadásának témája az ipolysági  holokauszt folyamata volt. „Még mindig várat magára a város zsidóság történetének a feldolgozása” – kezdte az előadását. Hozzáfűzte, a 19. század harmincas éveiben bizonyos megkötésekkel jöttek az első zsidók a városba. A kiegyezést követően már szabadon letelepedhettek a bányavárosokhoz közeli településeken, így Ipolyságon is. A századfordulót követően mintegy nyolcszázra tehető a számuk. Az első Csehszlovákia alatt a liberális környezet nyújtotta békességben éltek, ez szakad meg 1938 októberét követően. Az előadó felelevenítette a helyi zsidó gettó létrejöttét, ahol 1204 főt zsúfoltak össze az Ipolysági és a Szobi járás területéről. Mindkét közigazgatási egység a Bars-Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyébe tartozott. A holokausztot követően az ipolysági zsidóság megszűnt létezni, jegyezte meg az előadó.
A szakmai találkozót és a kiállítást a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatja a nemzetiségi kisebbségek számára kiírt pályázati rendszer keretében.
További képek az ünnepségről megtekinthetők a Képgalériában ITT>>>

Pásztor Péter, Felvidék.ma
a szerző felvételei

{iarelatednews articleid=”35614,41720″}