Orosch János nagyszombati érsek Kisboldogasszony ünnepén a tallósi lourdes-i barlangnál bemutatott ünnepi szentmise keretében a Nagyszombati Főegyházmegye első magyar zarándokhelyévé nyilvánította a felvidéki kegyhelyet. A zarándokhely múltjáról és a szeptemberi ünnepség történelmi jelentőségéről Tóth László tallósi esperes-plébánost kérdeztük.
A Galánta közelében található búcsújáróhelyet a főpásztor tizennyolc pap és egy papnövendék kíséretében kereste fel. Az ünnepi körmeneten több mint ezer zarándok élén vitték a tallósi kegyszobrot, amelyet csaknem száz évvel ezelőtt készített egy ismeretlen rab. A szobrot több évtizeden keresztül eltűntnek hitték, s csak ebben az évben sikerült megtalálni. A zarándokokat a százéves Nádszegi Fúvós Zenekar kísérte végig a községen.
Az ünnepi szentmisén Orosch János arra kérte a zarándokokat, hogy a jövőben se hagyják imádkozó ember nélkül a tallósi kegyhelyet. „Vezessétek a fiatalokat ide a Szűzanyához, mert nélküle nincs lelki nyugodalmunk és nincs lelki kapcsolatunk az Úr Jézussal. Fiatalok nélkül pedig nincs jövője a községeiteknek, a magyarságnak és népünknek” – üzente.
Tallóson a századforduló elején kezdődtek el a zarándoklatok – tudtuk meg Tóth László tallósi esperes-plébánostól, akit arra kértünk, idézze fel a tallósi kegyhely múltját és jelenét. “Az első zarándoklatot 1901-ben tartották, miután a helyi grófi gazdaság gondnokának 11 éves süketnéma kislánya Lourdes-ban csodás módon meggyógyult. A kislányt édesanyja vitte el a zarándokhelyre, s ott azt az ígéretet tette, hogy amennyiben lánya meggyógyul, Lourdes-hoz hasonó barlangot építtett Tallósón. A kislány megszólalt, ezért az édesanyja, miután visszatértek, teljesítette ígéretét. A barlangot eredetileg a templom mellett akarták felépíteni, de végül a temető bejáratánál készült el, mivel a csodás módon meggyógyuló kislány ehhez a helyszínhez ragaszkodott. Állítólag építéséhez pár követ egészen Lourdes-ból hozzattak. 1934-ben Serédi Jusztinián akkori esztergomi bíboros-prímás óhaja szerint a tallósi zarándokhely az ifjúsági találkozók helyszíne lett. 1939-ben Tallósra tízezer zarándok látogatott el, közülük több mint ezren áldoztak. A háború alatt ugyan szünetelt a zarándoklat, de utána ismét felújult és egészen 1960-ig jártak ide zarándokok, ekkor azonban betiltotta a rendszer. Ezután csak 1989-ben indult újra az akkori tallósi plébános, Bíróczi István vezetésével, aki felújította a zarándoklatot és attól kezdve újra nagy lendülettel gyülekeztek a tallósi barlangnál az emberek” – mesélte Tóth László a Felvidék.mának, hozzátéve: azóta is mindig a szeptember 8-hoz legközelebbi szombaton tartják az ünnepet.
Hangsúlyozta: az idei zarándoklat két okból is történelminek nevezhető, egyrészt, mert idén több mint ezren látogatták meg a tallósi kegyhelyet, ami – véleménye szerint – nagyon szép szám, hiszen azelőtt négy-ötszázan ember szokott összejönni. Másrészt – mint azt kiemelte -, a tallósi barlangnál először misézett érsek vagy püspök.
A tallósi lourdes-i barlang a Nagyszombati Főegyházmegye első magyar zarándokhelye lett, a régióban Bacsfa-Szentantalon van még magyar zarándokhely, a Somorja melletti település azonban már a pozsonyi egyházmegyéhez tartozik.
lm, Felvidék.ma
Fotó: archív
{iarelatednews articleid=”48070,47460″}
