Az Ukrajnában gerjesztett és a végletekig fokozott válság országainkban – így Szlovákiában és Magyarországon is – az átlagember számára sokáig biztonságos távolban lévő, jobbára csak megborzongató, de közvetlenül nem fenyegető jelenségnek tűnt. Amit majdcsak megoldanak valahogy “odafönt”. Egy-egy kiadós fröccsözés közben a nemzetközi biztonságpolitikai szakértővé avanzsált vitatkozók a hangerő segítségével esetleg azt is eldöntötték, kinek van igaza: a helyei medvének, vagy az óceánon átröpködő és le-lecsapó sasnak.
Az európai országok és az USA által kieszközölt szankciók bevezetésével azonban e válságnak egyszerre egészen konkrét és kézzel fogható következményei származtak – mégpedig az oroszországi exportban érdekelt vállalkozások számára. Tehát az ország(ok) nemzetgazdaságai számára. Nem véletlenül fogalmazott a magyar miniszterelnök úgy, hogy “lábon lőttük magunkat”, amely véleményt lényegében Robert Fico kormányfő is oszt.
A tél közeledtével azonban a rideg valóság még ennél is kézzelfoghatóbbá válik, amennyiben igaznak bizonyulnak a Financial Times c. lap által megszellőztetett információk. A neves brit gazdasági és üzleti napilap az Európai Bizottság magas rangú illetékeseire hivatkozva azt írta, hogy Oroszország a gázexport csökkentésével fenyegette meg az Európai Uniót. Az MTI által idézett cikk szerint az egyik diplomata szerint az oroszok “meglehetősen nyíltan fenyegetőznek”, amelynek bár közvetlen célpontja Ukrajna, de a következményeket Európa többi érintett országa sem kerülheti el. Noha a Gazprom szóvivője a Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy erről a lehetőségről “először hall”, az nyilvánvaló, hogy Oroszország türelme a végéhez közeledik. Az EU által legutóbb, szeptember 8-án elfogadott büntetőintézkedések aligha maradnak válasz nélkül Oroszország részéről. Felmerült például az is, hogy Oroszország lezárja, vagy legalábbis korlátozza légterét, amennyiben a szektorális szankciókat tovább erőlteti az EU. A Dmitrij Medvegyev által meglebegtetett válaszlépés alaposan odavágna a Távol-Keletre irányuló légiforgalomnak, ha a légi járatoknak meg kellene kerülniük Oroszországot – a maga több mint 17 millió négyzetkilométerével…
Bennünket közvetlenül a gázexport csökkentése, vagy éppenséggel a gázcsapok elzárása érintene, mégpedig igencsak kényesen. Miután Oroszország leállította az Ukrajnába irányuló gázszállítást, az ukránok nyugat felől igyekeztek megoldani a szükségleteik kielégítését. A Nagykaposnál lévő kompresszorállomáson például szeptember másodikán indították el a jelképes gázszállítást Ukrajna felé. A Vaján-Ungvár gázvezeték napi 27 millió köbméteres kapacitással rendelkezik, vagyis évi mintegy 10 milliárd köbméter gáz érkezhetne az Európai Unió felől Ukrajnába. De szállít Lengyelország és Magyarország is.
Egészen addig, amíg – a Financial Times által megszellőztetett értesülések fényében – az oroszok el nem zárják a csapokat.
Ez a verzió természetesen senkinek sem jó. Sem Oroszországnak, amely óriási üzlettől esne el a gázexport leállításával vagy korlátozásával, sem nekünk, “többieknek”. A didergő kívülállóknak…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48441,48460,48391,48269,48342“}
