48809

„A Beneš-dekrétumok kérdése a mai társadalom legkülönbözőbb rétegeit és érdekcsoportjait foglalkoztatja és nem csak a jogászok, történészek, szociológusok szűkebb szakmai köreiben kap helyet, hanem gyakran ismételt téma a hazai és külföldi médiákban is.

A Beneš-dekrétumok témája ma annál is inkább időszerű, mert a Szlovák Köztársaság mint az egykori Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaság egyik utódállama 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagjává vált. Ez a tagság új minőséget vitt be az alapvető emberi jogokat és szabadságokat szabályozó, a Szlovákiára nézve kötelező nemzetközi jogszabályokba és egyéb okmányokba” – olvasható a könyv előszavában. A szerző úgy gondolja, hogy a téma hetven évvel a Beneš-dekrétumok kiadása után is időszerű és fontos.
A könyv először történelmi áttekintéssel kezdi, majd mielőtt ténylegesen ismertetné az egyes Beneš-dekrétumokat és a Szlovák Nemzeti Tanács rendeleteit, bemutatja ezek keletkezését, de a II. világháború után kiadott jogfosztó jogszabályokat is ismerteti. A szerző kitér az európai jogrendre, a magyar történeti alkotmányra, a Szent Korona-tanra, a csehszlovák alkotmányra és az Emberi Jogok Európai Egyezményére. Práznovszky Miklós jogászként elemzi a Beneš-dekrétumokat és a Szlovák Nemzeti Tanács rendeleteit, az utolsó részben részletesen kitér a jogorvoslatra is, hogy a rehabilitáció, a restitúció és a kártérítés eszközeivel miként lehet az egykor elszenvedett sérelmeket enyhíteni.
Nem könnyű olvasmány, de a szerző nem is annak szánta. Fontosnak tartja, hogy felvidéki magyarok tisztán lássák a jogaikat, és éljenek a könyv kínálta lehetőségekkel. A szerző úgy gondolja, hogy egy széles összefogás a magyar közösség érdekében előremozdítaná a témában az ügyet, és ebben nem csak a politikai pártok játszanak fontos szerepet, hanem a társadalmi szervezetek is.
A könyv Nobilitas Carpathie gondozásában jelent meg 2014 szeptemberében,  a könyvről a szervezet honlapján feltüntetett címen lehet érdeklődni.

AK, Felvidék.ma