„Azt szeretnénk, ha azok a gondolatok, amelyeket Fábry Zoltán megfogalmazott a következő nemzedékeknél is újra és újra követőkre találnának” – mondta Köteles László, a Csemadok Szepsi Alapszervezetének elnöke az író, publicista tiszteletére rendezett ünnepségen október 11-én Szepsiben.
Máté László, Fábry Zoltán egyik legjobb ismerője az emléktábla megkoszorúzása előtt ünnepi gondolataiban feltette a bibliai kérdést, hogyan is gazdálkodunk talentumainkkal, hogyan is tudtuk identitástudatunkba beépíteni példaadó magyar közösséghez való tartozáshoz tett tanúbizonyságait.
A koszorúzáson nyugdíjas klub tagjai Pósa Lajos: Magyar vagyok című versét, a Szepsi Katolikus Dalárda egy könyörgést és a Kimegyek a doberdói harctérre dalt énekelte. Koszorút helyeztek el Fábry Zoltán a Nyugdíjas Otthon falán elhelyezett mellszobros emléktáblája előtt a Csemadok, az önkormányzat, a magyar iskola, a városi művelődési központ, a Via Nova ICS helyi képviselői.
„Én személyesen megkövetem Fábry Zoltánt, úgy érzem, eddig nem tettünk meg mindent azért, hogy örökségét tovább adjuk. Az „Évfordulók jegyében” előadássorozat is sok olyan gondolatot vetett fel, amelyek továbbadásra és továbbgondolásra alkalmasak” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Máté László.
Az „Évfordulók jegyében” konferenciát a Városi Művelődési Központ f klubjában rendezték szintén október 11-én. Az alaphangot a Szepsi Asszonykórus fellépése adta meg. Az elhangzott hat előadással a száz éve elhunyt Pósa Lajos, a száz éve kitört első világháború, a 70 éve történt deportálások és a 65 éves Csemadokra irányították rá a figyelmet.
Vitéz Erika, a Városi Művelődési Központ igazgatója örömének adott hangot, hogy a Fábry Napok bizonyos programjai az intézményükben kaptak helyet. Kifejtette, nagyon fontos ebben az értékvesztett világban ezen témákról beszélni. Ehhez kapcsolódva Köteles László elmondta, ezek az előadások kötnek össze bennünket.
Köteles László, a Csemadok Szepsi Alapszervezetének az elnöke, az országos Csemadok alelnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy ezen évfordulók, amelyekre a konferenciával emlékezni kívántak, szülőföldünk sorsát meghatározták. A világháborúk, s az azt követő megtorlások, meghurcolások minden családot egyaránt érintettek.
Zachariás István, Szepsi város polgármestere a két 100-as évforduló között a kapcsolódási pontot keresve elmondta, hogy úgy is gondolkodhatunk, hogy: „a gyermekvilág elutasítja azokat a borzalmakat, amelyek a világháborúkban történtek”.
Pósa Lajos még a világháború kitörése előtt elhunyt, nem kellett megélnie a családi tragédiákat, de verseiben hátra hagyott annyi lélekemelő gondolatot, melyben a családot, az édesanya szerepét, hazát, az Istent helyezi előtérbe.
Pósa Dénes, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének alelnöke négy éve kezdte gyűjteni Pósa Lajos műveit, hogy azok a szülőfaluban, Nemesradnóton is elérhetőek legyenek. Magángyűjteményében már több mint száz korabeli kiadvány tanúskodik arról, hogy a gyermekirodalom megteremtője széleskörű költői, szerkesztői tevékenységet folyatott. Ennek egy szeletét tíz témakörben (költemények, gyermekversek, oktatókönyvek, Az Én Újságom, édesanyja, felesége, kottás füzetek, Filléres Könyvtár, összegyűjtött munkai, életrajzi dokumentumok) száz kiadványon keresztül tekinthetik meg az érdeklődők.
Kovács László történész, ny. tanár Somorjáról a gyermekvilágtól elrugaszkodva a Nagy háború történetébe avatta be a hallgatóságot. Vetített képes előadásában vázolta a háború előzményeit és okait, a szövetségi rendszereket. Szólt az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregéről, kiemelve a balkáni-, a keleti- és az olasz-frontokat.
Simon Attila történész, egyetemi oktató Dunaszerdahelyről a dél-szlovákiai zsidóság kettős szorításáról tartott előadást. Elmondta, a zsidók magyarsághoz való kötődése erős maradt. A kialakult antiszemita uszítástól az Esterházy János-féle magyar párt távol tartotta magát. Kitért a történelmi tényekre, mi szerint 30 ezer főt hurcoltak el, s a haláltáborokból 10 ezer ember menekült meg.
Horkay Sámuel beregszászi helytörténész a háromnapos helyreállítási munkaként hirdetett, „málenkij robotként” ismert elhurcolásokról beszélt. Kárpátaljáról 40-42 ezer férfit vittek el, s 16-18 ezer volt az áldozatok száma. Mint megtudtuk a történekről nem volt szabad beszélni, az első nyilvános hangok 1988-ban hangzottak el. Az áldozatok emlékét Szolyván őrzi emlékpark, tartanak itt megemlékezéseket. Emlékhely majd minden templomkertben van. Novemberben Beregszászon tartanak emlékkonferenciáját, melyre Köteles László is meghívást kapott. Az idei Fábry napok keretében november 22-én gyalog emlékmenet is indul Munkács-Szolyva útvonalon át a „málenkij robot” áldozatainak az emlékére.
Köteles László főszervező, a Csemadok alelnöke elmondta, hogy az eseményekre egy dolgozattal készült, melyben igyekszik összegezni a Felvidékről „málenkij robotra” elhurcoltak körülményeit, de kitért a kitelepítésekre és a deportálásokra is.
Görföl Jenő, a Csemadok országos főtitkára a 65 éves Csemadokról volt hivatott szólni. A rövid történelmi áttekintést követően kiemelte, hogy mára lecsökkent, s már alig 50 ezer körüli a Csemadok tagok létszáma, de még mindig a legnagyobb Kárpát-medencei kulturális szervezetről van szó. Elmondta, hogy a struktúrát bővíteni kell, s a közösségeket újra fel kell építeni. „Rá kell ébresztenünk a fiatalokat, közösségben élni jó, s közösségszeretetre kell bírni a környezetünket” – gondolattal zárta a konferenciát.
he, Felvidék.ma
Fotó: Zborai Imre
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
A 45. Fábry Zoltán Közéleti Napok részletes programját Eseménynaptárunkban ITT>>> érik el.
{iarelatednews articleid=”49188,49168,44776,42926,42855,49177,29370″}
