49165

A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság 23. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának második napja cigány írók és költők írásainak felolvasásával kezdődött október 8-án. Az irodalmi félórának nagy sikere volt, amelyen magyar és cigány nyelven is hangzottak el irodalmi szemelvények. Ezt követően Balázs József katolikus plébános áldotta meg a résztvevőket és a konferenciát.

Első felszólaló Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára volt, aki a Holokauszt áldozataira főhajtással emlékezett. Csáky a Rákóczi Szövetség ösztöndíjprogramjáról tartott előadást, amelyen bemutatta a szervezet elmúlt tíz évben – különös tekintettel a Felvidéken – zajló munkáját. A Szövetség elsődleges célja, hogy a határon túl élő magyar ajkú diákokat, gyermekeket és szüleiket arra biztassák, hogy merjenek magyar iskolát választani, őrizzék meg magyar identitástudatukat és a magyar iskolavállalással biztosítsák felnövekvő gyermekeiknek a többlettudást. Erősítsék a határon túli magyar közösségeket, hiszen e közösségek megmaradásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be a magyar iskola választása. Mint mondta, a Rákóczi Szövetség programjának két fontos eleme van: az első elem, hogy még az óvodás korú gyermekeket megajándékozzák, és a szülőkhöz eljuttatnak egy olyan levelet, melyben érzelmi, de ész érvekkel is próbálják megmagyarázni a szülőknek, miért válasszák a magyar tannyelvű iskolát gyermekeik számára. Ebben a programban az tapasztalható, hogy vannak olyan régiók, mind a Felvidéken, mind Erdélyben, vagy a Vajdaságban, ahol, ha nem lennének cigány származású magyar ajkú gyermekek, akkor nagyon sok helyen a magyar ajkú oktatás is megszűnne. „Egyfajta természetes szövetségesünknek kell a cigányokra tekintenünk, abban a nem mindennapi és nem egyszerű küzdelemben, amit a határon túli magyar lét jelent. Bízunk benne, hogy a határon túli magyar közösségeknek sikerül a cigány közösségekkel olyan együttműködést alakítani, amely hosszú távon szolgálja egymás megmaradását” – mondta el személyes véleményét Csáky Csongor. A program második eleme, amikor minden szeptemberben meglátogatják azokat az iskolákat, családokat, ahol a gyermekek magyar iskolába léptek és átadják a Rákóczi Szövetség ösztöndíját. Ez az ösztöndíj a magyar civil társadalom felajánlásából származó egyszeri tízezer forint értékű támogatás – „ezzel is kifejezve szolidaritásunkat és elismerésünket azoknak a családoknak, akik azt a felelős döntést hozták, hogy gyermekeiket magyar tannyelvű intézménybe íratták” – hangoztatta. „Törekszünk arra, hogy élő kapcsolatot teremtsünk az érintett személyekkel, akár tartósabb kapcsolatunk legyen e közösségekkel és vezetőikkel”- fejezte be előadását a főtitkár, akit Kamarás István történész, politológus követett.

Előadása a cigányság nemzettudatáról szólt érintve azokat a történelmi, társadalmi eseményeket, amelyek a cigányság nemzettudatát alakították az elmúlt évszázadokban. Elmondta, a történelmi áttekintésből világosan kiderül, hogy többnyire üldözés, gyilkosságok, megaláztatások jutottak a cigányság osztályrészéül. 2014-től, illetve a következő évektől azt kell várni, arra kell törekedni, hogy Magyarország egyenjogú polgárai lehessenek a cigányok, büszke cigányokként, büszke magyarként. A társadalom, a politikai élet peremére kiszorított cigányság nemzeti öntudatát erősítve, tegyünk érte, hogy megszűnjenek a társadalmi igazságtalanságok. Ezért kell munkálkodnunk, közösen, összefogva cigánynak és magyarnak. Ez mindenki felelőssége, de hangsúlyozta, hogy hatalmas felelőssége van a vezető politikai szereplőknek és az értelmiségieknek mindkét részről.
Miklóssy Endre közgazdász, egyetemi tanár előadásában elmondta, hogy a mai kor emberét tömeghatások érik. Az embereket befolyásoló kommunikációs eszközök folyamatosan sugallják a cigánysággal kapcsolatos előítéleteket. Természetesen, mint mondta, borzasztó nehéz elhinni, ha mindenki mondja, hogy ezek az információk hamisak. Ezek az ún. kényszerképzetek és ez ellen nagyon nehéz védekezni. Amikor beférkőzik a sátán az emberi társadalomba, akkor van nagy baj. A sátán jellemzően érdek nélkül árt, pusztán gonoszságból. A sátáni ember pedig félelemből gonosz. De aki Isten parancsa szerint él, az mindenfajta tömegszuggesztiónak ellen tud állni. „Fel kell ismernünk a sátánt, mert ha együtt szállunk szembe ellene, akkor megszűnik a sátánnak fölöttünk gyakorolt ereje is. Minden sátáni hatalom időleges, nem tart örökké. Ha tetszik, mondhatjuk, hogy az egyik ördög legyőzi a másikat. A 20. század pompás szemléltetése ennek a példának” – fogalmazott beszédében az egyetemi tanár.
Az elhangzott előadásokra azonnal reflektálhattak a megjelentek és a meghívott előadók. Ruva-Farkas Pál, roma író, költő és szociológus azt mondta, hogy a cigány értelmiségre és a mellettük álló magyar testvéreikre vár, hogy kiharcolják, és kiköveteljék maguknak a politikai jogokat. Nagy baj azonban, hogy az eddigi cigány középvezetők és a „funkcionálisan analfabéta” cigány vezetők annyira lejáratták már a cigányokat, hogy a cigány tömegek ma már meg sem mozdulnak, nem éreznek közösséget a vezetőikkel. Legfontosabb, hogy hitelesnek kell lennie a cigányokat képviselőknek és áldozatokat kell hozniuk azért, hogy kiharcolhassák politikai jogaikat. Papp János, a konferencia moderátora ekkor felhívta a figyelmet arra, hogy a közelgő október 12-i választásokon lehetőség nyílik arra, hogy a nemzetiségi önkormányzatokba a megfelelő embereket válasszák.

Ravasz József a Dunaszerdahelyi Romológiai Kutatóintézet vezetője beszédében összehasonlította a Magyarországon és Szlovákiában élő cigányság politikai helyzetét. Elmondta, hogy Magyarország jó úton halad, hiszen megteremtette a nemzetiségi önkormányzatokat, amelynek köszönhetően szélesebb körű képviseletet teremthet magának a cigányság, míg Szlovákiában ez a modell a mai napig nem létezik. Miklóssy Endre hozzászólásában kifejtette, hogy nem nacionalista nemzetpolitikára van szükség, de egy olyan nemzettudatra, amelyet a keresztény Európa a 18. századig képviselt, amire Szent István király államszervezése is épült, és amellyel az itt élő cigányság is azonosulni tudott és tud.
Végül a konferencia főszervezője, Rostás-Farkas György szólalt meg, aki elmondta, sokat tanult az elmúlt két nap alatt Lomnici Zoltántól, Duray Mikóstól és mindazoktól, akik jelenlétükkel emelték a rendezvény színvonalát. Konklúzióként levonta, hogy az őszinteség és a kapcsolati tőke a legjobb befektetés, megtérül rövid-közép- és hosszú távon. „Minden magyar felelős minden magyarért, ahogy minden cigány felelős minden cigányért. A dupla csavar az egészben, a legfontosabb, hogy minden magyar felelős minden cigányért és minden cigány felelős minden magyarért. A cigányok és magyarok sorsa összeölelkezett, egymásba kapaszkodva kell közös jövőt, életet teremtenünk. Mindannyin e kor lenyomatai vagyunk és feladatunk, hogy üzenjünk a jövő nemzedéknek, meghatározva annak jövőképét. A legfontosabb üzenetünk pedig a szeretet és az elfogadás legyen” – összegzett Rostás-Farkas György.
A kétnapos konferencia zenés-irodalmi műsorral és ökumenikus istentisztelettel végződött. A zárórendezvénynek szimbolikus helyszínt választottak a szervezők, abba Csillagerdőbe várták az érdeklődőket, amelynek területén az 1944. októberi nyilas hatalomátvétel után internálótábort alakítottak ki, zsidók és cigányok ezreit indították innen a megsemmisítő táborokba.
Tekintse meg Képgalériánkat ITT>>>.

Szalai Erika, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49128,49120,49071″}