Az elmúlt héten az Országházban ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szakpolitikai munkacsoportja. A találkozón a Kárpát Régió Üzleti Hálózat bővítéséről, magyar-magyar gazdasági kapcsolatok élénkítéséről, valamint a kkv-szektor megerősítéséről is szóltak. A részletekről Farkas Ivánt kérdeztük.
Az ülés egyik legfontosabb fejleménye, hogy a Kárpát Régió Üzleti Hálózat a jövőben a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. irányítása alatt működik majd. Jó hír az is, hogy az irodahálózat Kárpát-medence szerte újabb irodákkal bővül – számolt be Farkas Iván. Az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke elmondta: a legnagyobb mértékű bővülés a Felvidéken lesz tapasztalható, a jelenlegi két iroda mellett ugyanis a következő évben további öt iroda fog megnyílni Dél-Szlovákiában. „Arról, hogy konkrétan melyik városokban nyílhatnak irodák, még nem született döntés. Az viszont mindenképpen örvendetes, hogy nálunk lesz a legmarkánsabb a bővülés” – fogalmazott.
Az KMKF ülésén kiemelt célként fogalmazódott meg a határon átívelő, magyar és szlovákiai vállalkozók közötti együttműködés, ezen belül a magyar-magyar gazdasági együttműködések megerősítésének, valamint a magyarországi és szlovákiai szlovák vállalkozások közötti kapcsolatrendszer bővítésének szükségessége. A fórumon elhangzott az is, hogy a gazdasági együttműködést a kis- és közepes vállalkozások (KKV) szintjén is meg kell teremteni a Kárpát-medencében – közölte Farkas. „Ma Magyarországon 2000 kis- és közepes vállalkozás termel exportra is. A magyar kormány célja, hogy ezt a számot négy év alatt 12 ezerre tornázza fel. Rendkívül fontos volna, ha a szlovák kormány is hasonló célkitűzéseket fogalmazna meg, ez ugyanis jelentősen érintené a határ mentén tevékenykedő, dél-szlovákiai vállalkozókat is. Magyarországon ez a folyamat tetten érhető abban is, hogy a tavaly lezárult hétéves uniós támogatási időszakban az ország számára megítélt uniós források 16 százaléka ment gazdaságfejlesztésre, ez az arány azonban fel fog menni a most kezdődő időszakban 60 százalékra. Szlovákiában szintén húsz százalék körüli volt ennek mértéke, de ilyen jelentősen növekedés nem várható. Úgy gondolom, hogy a gazdaság előrelendítése és a munkahelyteremtés szempontjából nálunk is elengedhetetlen – különösen Dél-Szlovákiában – egy ilyen, a gazdaságfejlesztést előtérbe helyező szemléletváltás” – vélekedett.
Farkas Iván komoly előrelépésnek tartaná annak a – Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) által a magyar kormány elé terjesztett – javaslatnak a hatályba lépését, amely azt szorgalmazza, hogy az ún. területen kívüliség elve Magyarországon valamennyi európai uniós operatív program esetében érvényesüljön.
„Ennek a jelentősége az volna, hogy a határon átívelő közös pályázatok nem csak az erre a célra létrehozott interregben vagy az európai területi együttműködés Magyország-Szlovákia programban lennének megvalósíthatóak, hanem más alapvető operatív programoknál is. Erre a területen kívüliségre Brüsszel lehetőséget ad. Egy konkrét esetet említve, ez azt jelentené, hogy a magyar közútfejlesztési operatív programban például lehetőség nyílna arra, hogy akár határon átnyúló úthálózatok, kerékpárutak finanszírozása is megtörténjen” – magyarázta a szakpolitikus.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”50241,50039,49718,49319,49290,49199″}
