Példabeszéd
Bajban van a demokráciánk!
Igenis, a mi demokráciánk van bajban, ugyanis már a szó görög eredetije is azt jelenti, hogy az a demosz, azaz a nép uralma. Ha pedig így van, akkor az is a mi közös ügyünk, ha bajban van. Mármint, a demokrácia.
Márpedig, annak, hogy a demokráciánk bajban van, számos jele van: alacsony részvételi arány a választásokon, a szélsőséges, antidemokratikus pártok előretörése, égbeszökő korrupció stb. Legújabban pedig, az utcai tüntetések a huszonötödik évfordulón, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon jelzik azt, hogy valahol félresiklott a demokráciánk. Elrabolták tőlünk.
Vagy talán csak mi hagytuk el? Elhagytuk, hiszen annyi más gondunk volt: a megélhetés, az a büdös kölök már megint intőt hozott haza, a főnök meg valamiért pikkel ránk. Hát csoda, hogy annyi gondunk közt a demokráciánkról meg megfeledkeztünk? Az ott hevert elhagyatottan az út szélén, mígnem jöttek valakik, és hazavitték, gondolván, majdcsak jó lesz valamire.
Csakhogy, ők már nem a mi demokráciánkért akartak élni, hanem a demokráciánkból akartak megélni. Közben, persze, nem feledkeztek meg minket arról biztosítani, hogy ők mekkora demokraták, és még beszédírókat is szerződtettek, akik szépen kiglancolt körmondatokat írtak nekik a demokráciáról. Technikákat fejlesztettek ki, amit elneveztek szavazat maximalizálásnak.
Négyévente eltereltek minket az urnákhoz, szavazni, mint pásztor, tikkadt nyáját a kúthoz felfrissülni, és azt mondták, hogy ennyi a mi részünk a demokráciából, a többi legyen az ő gondjuk, azzal nekünk nem kell törődnünk.
Csakhogy, a nyájból egyre több birka makacsolta meg magát, és igenis törődni akart a demokráciájával, ha egyszer már az övé. Ellenőrizni akarta, hogy mit is csinálnak az ő képviselői az ő demokráciájával. És hát, mert nem volt elégedett azzal, amit látott, kiment az utcára, hogy kinyilvánítsa az elégedetlenségét.
Viszont, a demokrácia felkent bajnokai nem estek kétségbe. Összeesküvés elméleteket kezdtek terjeszteni, arról, hogy a demokráciánkat idegen hatalmak akarják aláásni, mivel szemet vetettek a vizünkre. Visszaemlékeztek ugyanis, hogy egyszer már ez a trükk bevált, amikor évtizedekkel korábbi elődeik, egy jelzős demokrácia felkentjei ugyanígy, azt terjesztették, hogy a nyugati imperialisták akarják megdönteni a munkásosztály hatalmát. A különbség csupán annyi, akkor ezt senki nem hitte el, most pedig, ezt a hazugságot az emberek készséggel elhiszik, ezzel is felmentést adva maguknak, hogy nem ők hagyták cserben a demokráciát, hanem külső hatalmak orozták azt el tőlük.
A kérdés most az, hogy továbbra is leszünk olyan birkák, hogy elhiggyük nekik a tündérmeséket, vagy pedig ismét birtokba vesszük a demokráciánkat?
Sztakó Zsolt, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”49815,49669,49538,49381,48733″}
