Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján találkozott december 18-án.
Óvatosságra intett Orbán Viktor miniszterelnök az oroszországi válság lehetséges következményeinek megítélését illetően: mint csütörtök késő este Brüsszelben újságíróknak elmondta, az orosz devizatartalékok és az orosz katonai képességek rendkívül erősek, az orosz gazdaság újjászervezhető, Oroszország továbbra is komoly ország, amelyet megfelelő súllyal kell kezelni.
„Csínján az elhamarkodott véleménynyilvánítással”– mondta. Szerinte nem szabad végzetesen legyengült országként tekinteni Oroszországra. „Komoly tényező, és komoly tényező marad a jövőben is” – fogalmazott.
Orbán Viktor az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után nyilatkozva elmondta, hogy vannak uniós tagországok, amelyek Magyarországnál is súlyosabb veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni az ukrán válság miatt Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolataik visszaesése, az oroszokkal szemben meghirdetett szankciók következtében. Ezek az országok – tette hozzá – nyíltan felvetik, hogy Ukrajna megsegítése előtt inkább talán őket kellene kárpótolni a veszteségeikért.
Ukrajnának a már korábban bejelentett 17 milliárd eurón kívül még legalább 15 milliárdra, vagyis jelenleg összesen 32 milliárd eurónyi támogatásra lenne szüksége – közölte a magyar kormányfő. Mint hozzátette, utána még évente körülbelül ilyen nagyságrendű összegre lenne szükség, mindaddig, amíg Ukrajna gazdasága talpra nem áll, „ami felől ma semmi biztosat nem tudhatunk”. Orbán Viktor szerint az EU-országok Ukrajnát illetően – bár az ukrajnai helyzet és Oroszország megítélésében vannak köztük jelentős eltérések – egységet kívánnak mutatni a cselekvésben, tehát nem engednek a megosztási kísérleteknek. „Az ukrán szuverenitás mellett kiállunk. Oroszország ellen újabb szankciókat nem vezetünk be” – tette hozzá.
Robert Fico szlovák kormányfő szerint az uniós tagállamok kormányfői megegyeznek abban, hogy az uniós szankciók semmit sem változtattak Oroszország Ukrajnával szembeni álláspontján. Mint mondta, a szankciókkal a megoldásra törekedtek, nem pedig ártani szerettek volna Oroszország polgárainak. „Mindenki azt szeretné, ha Oroszország virágzó állam lenne, mivel pillanatnyilag két modell létezik, amit elemezgetnek” – jelentette ki hozzáfűzve, az egyik azt feltételezi, hogy Moszkva a jelenleginél is szélsőségesebb helyzetbe kerül, a másik szerint pedig a jelenlegi rossz gazdasági helyzet, a feszültség enyhüléséhez vezethet.
Fico szerint az unió a szükséges reformok megvalósítását várja el a kijevi kormánytól annak ellenére, hogy azok nagyon fájdalmasak lesznek. „Valamennyi kormányfő világos üzenetet fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy Ukrajna nem várhatja el, hogy bárki bármit is ingyen adjon neki” – fogalmazott Fico.
A csúcstalálkozó egyik fő témája az uniós gazdasági növekedés ösztönzésére hivatott intézkedéscsomag elfogadása volt. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által javasolt 315 milliárd eurós intézkedéscsomagot december 18-án hagyták jóvá a brüsszeli csúcstalálkozón a tagországok kormányfői. „Az európai gazdaságnak szüksége van az új impulzusra, mivel az uniós beruházások nagysága jelentősen csökkent, ma 15 százalékkal kisebb, mint 2007-ben volt. Ez kell, hogy vezéreljen bennünket a jövőben is” – jelentette ki Robert Fico. Véleménye szerint az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozása erős politikai jelzést jelent az egész világ számára, miszerint Európának fontos a gazdasági fejlődés elindítása és a munkanélküliség elleni küzdelem. A szlovák kormányfő egyben azt is jelezte, több uniós kormányfő szerint az alapból életképes projekteket kell támogatni, ám ezeket a projekteket nem lehet csupán tisztán gazdasági kritériumoknak alárendelni. Olyan projektek ezek, amelyek nem annyira előnyösek a magán beruházók számára, például a közlekedés vagy energiaipar terén, az államoknak azonban szükségük van rájuk. Szlovákia ezeknek a projekteknek az esetében a visegrádi országokkal való megegyezésből indul ki, és előnyben részesíti a határon átnyúló projekteket, amelyek több ország számára is kedvezőek.
Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, a csúcstalálkozón világosan kimondták, hogy a tagországoknak már korábban megítélt pénzeket nem érintheti a Juncker-csomag. Ez „megkönnyebbülésre okot adó hír a közép-európaiak számára” – fogalmazott.
A magyar miniszterelnök nagyon súlyos ügynek minősítette azt a kérdést, hogy szabad-e bármire – jelen esetben történetesen a növekedésösztönző csomag megvalósítására – hivatkozva eltekinteni a költségvetési hiány megengedett mértékétől.
„Ha egyszer ezt az elvet áttörjük, kétséges, hogy még egyszer vissza tudunk-e térni a fegyelmezett költségvetési gazdálkodáshoz” – jegyezte meg.
Az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást illetően Orbán Viktor elmondta: most először érzékelte, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket szakértői szinten nem lehet rendezni, vagyis politikai döntést igényelnek. Ilyen – folytatta – a szuverenitás kérdése, az, hogy milyen módszerekkel rendezzék a jogvitákat. Magyarország ragaszkodik az államok szuverén igazságszolgáltatásának a rendszeréhez – szögezte le.
Orbán Viktor „közép-európai összefogottságnak” nevezte, hogy a mostani EU-csúcs következtetéseinek a szövege lényegre törő, és annak terjedelme a töredéke az előző csúcstalálkozók zárónyilatkozatainak.
Orbán Viktor és Robert Fico is nagyra értékelte, hogy először volt olyan ülése az Európai Tanácsnak, amelyet Donald Tusk volt lengyel kormányfő személyében „közép-európai ember” vezetett, aki a visegrádi országok eddigi együttműködése alapján érti, hogy mire van szükségük ezeknek az országoknak.
Felvidék.ma
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna
{iarelatednews articleid=”44428,42305″}
