A Szövetség a Családért által kezdeményezett népszavazás Iveta Radičová volt szlovák kormányfő asszony szerint nem a családról, nem is a regisztrált partnerkapcsolatokról, hanem a házasságról és az oktatásügyről szól.
A SITA hírügynökségnek nyilatkozva Radičová elmondta, a népszavazás ugyanis a házasság és az örökbefogadás viszonylatában vagy az eredeti állapot megerősítését hozza, vagy pedig a jelenleg érvényes helyzet elutasítását, amennyiben a népszavazáson résztvevők többsége az első két kérdésre nemmel válaszol.
A harmadik kérdést, amely a szexuális neveléssel vagy az eutanáziával foglalkozik, Radičová szerint az oktatási törvény és a családról szóló törvény összehangolásával lehetne megoldani.
Andrej Kiska köztársasági elnök a család védelméről szóló népszavazást jövő év február 7-ére hirdette ki. A népszavazásban rögzített kérdések alkotmányosságát az Alkotmánybíróság vizsgálta. Radičová szerint azonban a benne foglalt kérdésekre már adott a válasz.
A népszavazás első, házasságra vonatkozó kérdésére – „Egyetért Ön azzal, hogy ne lehessen házasságnak nevezni egy férfi és egy nő szövetségén kívül más együttélést?” – Radičová szerint egyértelmű választ ad a családról szóló törvény 1 paragrafusa, legújabban pedig a szlovák Alkotmány 41 cikkelye is.
A második, az örökbefogadásra, majd az ezt követő azonos nemű párok vagy csoportok általi gyermeknevelésre vonatkozó kérdés ugyanúgy megoldott szerinte az említett törvény 100-as és 109-es paragrafusai értelmében, miszerint az ilyen örökbefogadás nem engedélyezett.
A harmadik kérdés a volt kormányfő szerint az oktatási törvényt érinti, mivel a gyermekek részvételéről van benne szó a szexuális nevelésről és az eutanáziáról szóló órákon, abban az esetben, ha a szülők nem értenek egyet ezzel. „Gondja ezzel csak azoknak a szülőknek lehet, akik gyermekük számára a két kötelezően választható tantárgy közül nem a hittant választják, hanem az erkölcstant, és nem értenek egyet a házastársi és házasság előtti nevelés tartalmával. A családról szóló törvény 29-es paragrafusa egyértelműen kimondja, a szülőknek joguk van a gyermekeiket a saját vallási és filozófiai meggyőződésüknek megfelelően nevelni, és a gyermeknevelés során döntő szerepük van. Ezért ennek az elvitathatatlan jognak a beteljesítése igazságosan megoldható azzal, hogy az oktatási törvény módosításával a két kötelezően választható tantárgyat választható tantárgyakká módosítjuk” – fogalmazott Radičová.
A volt kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a nők jogainak fokozatos elismerésével azok egyenrangúvá válnak a férfiakkal. „A nők és a férfiak egyenrangúvá válása változatos helyzeteket és új viszonyokat teremt: megjelennek az elvált apák, a gyermeküket egyedül nevelő apák, a házasságon kívüli apák, a külföldön élő apák, nem vér szerinti apák, munkanélküli apák, háztartásbeli apák, hétvégi apukák stb. Miközben növekszik az egyedül élők száma. Amit a párok ma átélnek, az nem csak a személyes csődjük vagy felelősségük. A család helye csupán, nem pedig oka az évszázad konfliktusának, a nők felszabadulási folyamatának” – jelentette ki Radičová hozzáfűzve, ezért ez a családot veszélyeztető konfliktus nem oldható meg a családra gyakorolt nyomással, mert az egyáltalán nem segítene.
Mint mondta, a 2005-ben elfogadott családról szóló törvény, majd az ezt követő törvénymódosítások, amelyeket még szociális miniszterként terjesztett elő, az újonnan kialakult helyzetre, problémákra és családformákra reagálnak. „Mindnyájan családi kötelékben élünk, miközben a felnőttek 59 százaléka házasságon kívül, 41 százalékuk házasságban. A házasság felbomlásával nem bomlik fel a család és a családi kötelék, azok sokszor a házassággal sem jönnek létre. A házasság módosításával a törvény 27 paragrafusa foglalkozik, a fennmaradó 83 paragrafus pedig a család, a szülőség, illetve a szülők és a gyerekek jogaival és kötelességeivel” – fűzte hozzá a volt kormányfő.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”50259,49583″}
