A tavalyi év a Magyar Holokauszt Emlékéve volt, melynek célja, hogy méltó módon megemlékezzenek a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról.
Minden település és közösség a maga módján és eszközeivel idézze fel a történteket, hiszen az emberi létezés és kultúra alapja az emlékezet. A Holokauszt Emlékév legfontosabb küldetése: a felejtés és a közöny ellen tenni. A zsidó holokauszt árnyékában a roma holokauszt sokáig ismeretlen maradt a közvélemény előtt. A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság nevéhez fűződik az első magyarországi roma holokauszt megemlékezés, melyet 20 évvel ezelőtt rendeztek meg Budapesten.
A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság 2014 őszén kétnapos konferenciát szervezett a komáromi Monostori Erődben, amelyre neves felvidéki szakembereket, köztük írókat, történészeket, egyetemi tanárokat is meghívtak. A konferencia emléket állított a holokauszt elfeledett áldozatainak és a tragikus történelmi példa kapcsán felhívta a figyelmet a rasszizmus és a faji előítéletek ma is fenyegető veszélyeire. A konferencián résztvevők legfőbb célja az volt, hogy tanúságot tegyenek a megbékélésről a romák és nem romák közös részvételével, valamint hagyományt teremtsenek nemzetközi szinten is a megemlékezésre.
A holokauszt jubileumi évének végén, 2014. december 17-én a budapesti Cigány Tudományos és Művészeti Társaság zarándoklatot szervezett Komáromtól Nyárasdig, ezzel emlékeztek a 70 évvel ezelőtti holokauszt roma áldozataira. Az egész napos rendezvény a komáromi Csillag Erődből indult, az itt található emlékfal megkoszorúzásával. A komáromi Csillag Erőd területén az 1944 októberi nyilas hatalomátvétel után internálótábort alakítottak ki, zsidók és cigányok ezreit indították innen a megsemmisítő táborokba.
Rostás-Farkas György, József Attila-díjas író, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke idézte fel ezen a helyszínen 1944 borzalmait. A koszorúk elhelyezése után a zarándoklaton részt vevők Révkomáromba indultak a zsidó hitközség központjába. Látogatásuk alatt megtekintették a Schnitzer Ármin Mikromúzeumot, a zsidó közösség életét megörökítő kiállítást Paszternák Antal vezette, majd gyertyát gyújtottak a zsinagógában álló holokausztemlékműnél.
A zarándokút következő állomása a csallóközi Nyárasd község melletti dunatőkési Duna-ág volt, ahol az Ógyalláról elhurcolt, és ezen a helyen, 1945 nagypéntekén sortűzzel a Dunába lőtt áldozatok emlékének tisztelete jeléül, imádság mellett emlékkoszorúkat engedtek a vízre. A helyszínnel kapcsolatosan felmerült, hogy egy roma képzőművész által emléktáblát vagy szobrot állítanának az áldozatok emlékére. Kállai András szobrászművész vállalta az elképzelés kivitelezését, de a pontos részleteket Nyárasd és Dunatőkés községek polgármesterei vitatják majd meg.
Az egész napos program tanácskozással, baráti beszélgetéssel zárult Nyárasd önkormányzatának dísztermében, ahol Bacsó László, a település polgármestere üdvözölte a vendégeket.
Az Emberi Méltóság Tanácsát a főtitkár, Szunai Miklós és az elnök, Lomnici Zoltán képviselte, aki beszédében az emberi konfliktusokról és azok megoldásáról szólt. Dunaszerdahelyről a Romológiai Kutatóintézet igazgatója, Ravasz József és Révkomáromból Novák Tamás leköszönő alpolgármester, az események kutatója tartott előadást a roma és zsidó holokausztot kiváltó okokról.
A roma értelmiség fiatalabb nemzedékének képviseletében Kamarás István történész-politológus és Kállai András szobrászművész vett részt a tanácskozáson.
A rendezvénysorozat szervezőjeként Rostás-Farkas György zárszavában elmondta: „Közösen kell gyászolnunk és emlékeznünk. A szeretet teljes hiányáról tanúskodik a holokauszt. Elrettentő példaként kell álljon az eljövendő generációk számára és arra figyelmeztet, hogy az embertelenségnek soha többé nem szabad megismétlődnie.“ Kiemelte: Európa-szerte sürgető kérdés a romák tömegeinek helyzetén javítani, úgy, hogy a gyökereiket, hagyományaikat megőrizhessék, megtarthassák identitásukat.
„A magyar holokauszt a magyarság, a magyar nemzet egészének tragédiája. Attól függetlenül, hogy ki minek vallotta magát, hiszen a különböző közösségekhez tartozás rendkívül sokszínű és sokszintű lehet. A beolvadás és a teljes azonosulás vágyától az elkülönülésig. A kulturális, vallási, nemzeti, etnikai önazonosság szabadságának határa a másik léte. Ha ennek megsemmisítésére tör valaki, bűnt követ el. Minden személyiség, minden élet önmagában érték és csoda, a létezés csodája. Ennek megkérdőjelezése alapjaiban támadja meg az emberi életet“ – olvasható a Magyar Holokauszt Emlékév honlapján.
Az eseményről képgaléria ITT tekinthető meg.
Felvidék.ma, Szalai Erika
Fotók: www.topolniky.sk
