50943

Mai történetünk az esztergomi 26-os cs. és kir. gyalogezredről szól, aminek a hadkiegészítő körzete a történelmi Esztergom, Hont, Nógrád és Bars vármegyékre terjedt ki. Történetükkel a Nagy Háború blog posztjai alapján ismerkedünk meg.

„Száz éve ezekben a napokban zajlott az osztrák–magyar győzelemmel végződő kraśniki csata, amelynek során az esztergomi 26-os közös gyalogezred átesett a tűzkeresztségen.
Az általános mozgósítás a győri békehelyőrségben érte a cs. és kir. 26. gyalogezredet. 1914. július 31-én… A vasúti szállítás a Budapest – Hatvan – Kassa – Eperjes – Rzeszów útvonalon történt… Augusztus 11-én délelőtt utolsó lépcsőként a IV. zászlóalj is beérkezett a felvonulási területre. Augusztus 14-én az egész ezred átkelt a San folyón, majd 22-re elérte Janówot. Augusztus 23-án az ezred elhagyta a települést, majd Andrzejównál foglalt állást. Miután a beérkező honvéd csapatok felváltották a 26-osokat, Modliborzyce felé vonultak tovább. Ezen a napon esett el az ezred első hősi halottja: este 10 órakor a 16. század egyik szakaszát Makay főhadnagy parancsnoksága alatt felderítésre küldték ki. A század Polichnától északra az erdőben hirtelen gyalogsági tüzet kapott, s a tűzharcban Jozefini Mihály gyalogos fejlövéstől találva hősi halált halt.

Az 1. hadsereg főerői augusztus 25-én a reggeli órákban megindultak Kraśnik felé. A 26-osok ezen a napon estek át a tűzkeresztségen, amikor a jobbszárnyon Stróżára támadtak. Az odavezető út egy erdőn keresztül vezetett, de még mielőtt az ezred elhagyhatta volna az erdőt, az orosz csapatok heves puskatűzzel fogadták az elővédet. Még közvetlenül az erdő széle mögött harci alakzatot vett fel az ezred, és kinyomulva az erdőből széles arcvonalban az alacsony magaslat ellen nyomult. A jobbszárnyról tüzérségi tüzet kapott az ezred, amely annyira megzavarta a támadást, hogy az ezred és az előző nap már Szastarkára irányított cs. és kir. 83. gyalogezred egyes századai rossz arcvonalat vettek fel kelet felé. Borotha ezredes előrelovagolt és személyesen avatkozott be a kialakult helyzetbe, s kiigazította az arcvonalat. Ezzel egyidejűleg Koczian alezredes támadása a III. zászlóaljjal északi irányba vetett vissza egy nagyobb orosz csoportot.”

Az, aki bővebben is kíváncsi az esztergomi 26-osok történetére, részletesebben is olvashat róluk a Nagy Háború blogon.

SzZs, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”50658,50771″}