Gyümölcsoltó Boldogasszony (Annuntiatio Mariae Virginis) a legrégibb Mária-napok egyike, mert ez lett a „megtestesülés, Isten Fiának Mária szűzi méhében történet fogantatásának ünnepe”. (Diós I., főszerk. 1998: 434.) Kilenc hónappal az Úr Jézus születése előtt e napon vitte meg Gábor főangyal Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét.
Az egyházban azonban hivatalosan csak a VII. században tették eme ünnepet a március 25-ei időpontra, miután a trullai (konstantinápolyi) zsinat „helyesnek ítélte nagyböjtben történő ünneplését”. Amint azt a Magyar Katolikus Lexikonban is olvassuk: „a Jakab ősevangélium és az üdvtörténeti elgondolás készítette elő, hogy a világ teremtése, Krisztus fogantatása, és kereszthalála ugyanazon a napon, a kereszthalál napján, III. 25-én történt”. (1998:434.)
Keleten, például az örményeknél azonban a fogantatás és a születés időpontja eltérő. Ők a mai napig január 6-án /Vízkereszt) ünneplik a születést, s innen számolják vissza a kilenc hónapot, mely szerint a fogantatás április 7-re esik.
Anyanyelvünk csodálatos kincsei közé tartozik az ünnep többféle elnevezése. A Müncheni kódex Mária hirdette napjaként, a Lányi kódex Testfogadó Boldogasszonyként, az Érdy kódex Asszonyunk Szűz Mária szeplőtelen foganatjaként, a lőcsei kalendárium Boldogasszony fogadásaként emlegeti a napot. Moldvában ugyanakkor Gyümőcsótónak nevezték.
Katolikus lexikonunk idézi Padányi Bíró Márton feljegyzéseit, miszerint az ünnepi szentmise liturgiájához hozzátartozott a leborulás mint szép régi magyar hagyomány: „Karácsony napján és a Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Ige testesülése és fogantatása napján, a misemondó pap az isteni szolgálatban lévő több társaival együtt az oltár eleibe mégyen. Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig leborul, így imádja a megtestesült Igét és az isteni kegyességnek ebben kinyilatkoztatott titkát ilyen alázatossággal tiszteli”. (1998:434.) Ez a jeles nap, illetve neves esemény ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat is. Az pedig „Jellegzetesen ferences-népies hagyomány, hogy aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóravaló kívánsága”. A palócoknál erre vonatkozólag Hangonyból és Egerbocsról is vannak adataink.
Érdekes adatot találtam néhány éve a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárában. Manga János gyűjtött 1941-ben szülőfalumban, Kelenyén egy Boldogasszony éneket, amelyet itt csak így emlegettek: „Gyerünk Boldogasszony énekit énekőnyi!” Erre nagyböjtben, litánia után került sor. Amikor jó idő volt, a lányok kimentek a ház elé vagy a szérűre, két csoportot alkottak, egymással szemben felálltak, kezüket összefogták és feltartották, majd ezt énekelték:
I.csoport: „Eltörtétek hidunk lábát,/ Eltörtétek hidunk lábát,/ Hej, vári hessék.
II.csoport: Megcsináljuk sáraranyból./ Megcsináljuk sáraranyból./ Hej vári hessék. I.csoport: Hol vettétek sáraranyat?/ Hol vettétek sáraranyat? / Hej,vári hessék.
II.csoport: Boldoganyánktól kérve kértük,/ Boldoganyánktól sírva kértük/ Hej, vári hessék. I.csoport: Ki népei, vájé vagytok?/ Ki népei, vájé vagytok?/ Hej vári, hessék.
II.csoport: Vesszős Tamás népe vagyunk,/ Vesszős Tamás népe vagyunk,/ Hej vári, hessék.
I.csoport: Nyisd meg asszoyn kapudat,/ Hadd kedrjülük váradat.
II.csoport: Megnyitottam kapudat,/ Kerüljétek váramat.” (EA: 000508.2-3.l.)
Az énekből kicsendül a tavaszvárás öröme, a vágyakozás a melegség iránt, amit a Boldogasszonytól is kérnek.
Vallásos néphagyományunk Gyümölcsoltót a szemzés és oltás napjaként is számon tartja. Az Ipoly mentén azt mondogatták, hogy a gyümölcsfák oltását ezen a napon, mise után a legjobb elvégezni. Az ilyen fára aztán nagyon vigyáztak, nehogy az ága letörjön, mert abból – a hiedelem szerint – szerencsétlenség származott. (Csáky K., 1987:109-110.)
Az analógiás mágiát sok helyen alkalmazzák ilyenkor. Göcsejben s a Mura vidékén még ma is úgy tartják, hogy azt a fát, amelyet ilyenkor oltanak be, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle, s aki ilyet tesz, az meghal, halála után pedig a pokolra jut. (Diós I., főszerk. 1998:434.; Penavin O., 1988:75.) Székesfehérvár környékén, amikor a déli Úrangyalát harangozzák, megrázzák a gyümölcsfákat, hogy majd jól teremjenek. A bazini szlovákok ilyenkor szalmakoszorúkkal övezik a gyümölcsfákat, hogy majd jól teremjenek. Németbólyban a gazdák ilyenkor kitárják az istállók ajtajait, s meghívják Isten madarait, a fecskéket, hogy oda fészkeljenek, mert az megvédi őket a tűztől. (Diós I.,főszerk. 1998:434.435.)
Gyümölcsoltót időjósló napként is számon tartották. Legtöbbször ez jó időt hozott, éppen ezért mondogatták az Ipoly mentén is, hogy Gyümölcsoltó „kikergette a kocsmából Gergelyt és Józsefet”, akik késlekedtek a meleggel, s a hideg elől menekültek oda, (Csáky K., 1987:110.) Lejegyeztem vidékünkön további Gyümölcsoltó Boldogasszony-napi jóslást is. Több helyen is mondogatták például az alábbit: „ Gyümölcsoltó hidege,/ tél hónapnak megölője.”
A meleg megérkezéséhez a tesmagiak szerint sem férhetett kétség, hisz – amint tőlük hallottam – „Gyümölcsojtó Boldogasszony a kötinyiböl ereszgetyi a fecskéket”. (Csáky K., 1987:110.)
Somogyban is jósoltak ilyenkor az időre, például így: „ Ha derüs a gyümölcsoltó,/ megtelnek a boroshordók.” Ha viszont esett, akkor így mondogatták:”Boldogasszony könnye lemossa a gyümölcstermést.” (Király L., 1995:38.)
Délvidéken azt tartják, hogy ha ilyenkor megszólalnak a békák, akkor még negyven napig hideg lesz. Ugyanezt állítják akkor is, ha a medve kijön. (Penavin O., 1988:75.)
Mivel az ünnep nagyböjt közepére esik, a megszokottnál kevesebb patrocíniuman van. Ezek búcsúját is inkább a nyári Mária-ünnepkor tartják.
(Az ünnekörrel s a Mária-ünnepekkel részletesebben foglalkozom Sándor-naptól Úrnapig c. könyvemben. Madách-Posonium, 2006)
Irodalom:
Csáky Károly: Hallottátok-e már hírét? Bratislava, 1987.
Diós István, főszerk.: Magyar Katolikus Lexikon IV. kötet. Budapest, 1998.
Király Lajos: Jeles napok népszokásai Somogyban – Kaposvár, 1995.
Penavin Olga: Népi kalendárium – Újvidék, 1988.
Csáky Károly, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”52214,52209,51911,51811,51807,51658″}
