Hatalmas változást jelentett Andrej Kiska köztársasági elnök számára az államfőválasztás második körétől eltelt egy év. Amint azt a szlovák televízió 5 perc múlva 12 című politikai vitaműsorában kijelentette, tudatosította, hatalmas kötelezettséget jelent, hogy ne veszítse el az emberek bizalmát.
Köztársasági elnökként először az igazságszolgáltatással kezdett el foglalkozni. „Alkotmányjogi szakemberekkel találkoztam, mivel tudtam, hogy a beavatásom után el kell döntenem, kit nevezzek ki, és kit ne” – jelentette ki Kiska a vitaműsorban hozzáfűzve, az igazságszolgáltatás jó irányba mozdult el.
De az elmúlt évben foglalkozott az egészségüggyel is, és reméli, hogy az egészségügyre szánt pénzeket hatékonyan és átlátható módon, a páciensek javára használják ki. Kiska Viliam Čislák egészségügyi miniszterrel is találkozott, akitől megkérdezte, hogyan szeretné megváltoztatni az egészségügy szabályait, hogy ne ismétlődjenek meg az elhíresült pöstyéni CT-ügyhöz hasonló esetek. Az azonban meglepte, hogy miniszter álbotránynak nevezte az ügyet. „Az egészségügy helyzete rossz. Több kérdést is feltettem a miniszternek, és nem kaptam olyan válaszokat, hogy azt mondhatnám, jobb irányba megy az egészségügy” – fogalmazott Kiska, aki szerint a miniszter részéről hiányoznak a helyzetoldó konkrét lépések. „Nem úgy, mint az oktatásügy terén, ahol konkrét lépések történnek, törvények születnek,” – vélekedik Kiska Juraj Draxler oktatási miniszter munkáját értékelve.
Kiska arra is rávilágított a vitaműsor során, miért nem vesz részt a második világháború befejezésének 70. évfordulója emlékező moszkvai ünnepségeken. „A lényeges kérdés, hogy ki előtt tisztelegünk. Meggyőződésem, hogy azok a katonák, akik itt estek el, megérdemlik a tiszteletet. Azok a férjek, fiak, akiket otthon hiába vártak anyáik, gyermekeik, mert életüket a mi hazánk felszabadításáért áldozták” – mondta megjegyezve egyúttal, a moszkvai ünnepség véleménye szerint katonai seregszemle, a katonai erők és Moszkva politikájának ünnepe. Szerinte az a hadsereg menetel majd ott, amelyik bekebelezte a Krímet.
Az államfő tudatában van annak is, hogy az elkövetkező választási évre a támadások lesznek majd a jellemzőek. Mint mondta, az ő feladata a kedélyek megnyugtatása lesz, valamint felhívni a figyelmet arra, hogy a tisztesség és a méltányosság a politika alapvető jellemzői kell, hogy legyenek.
Politológusi vélemények Kiska egyéves tevékenységéről
Andrej Kiska választásoktól eltelt egyéves politikai tevékenységét többnyire a politológusok is pozitívan értékelik, mint ahogyan azt is, hogy az államfő nem került ez alatt az idő alatt élesebb összeütközésbe az elnökválasztás második körében ellenfelévé lett Robert Fico kormányfővel. Michal Horský politológus szerint pozitívan értékelhető, hogy a közvélemény-kutatások alapján a közkedveltség terén az államfő és a kormányfő váltakoznak az első helyeken, ami pozitív az ország számára, és kétségkívül azt jelzi, hogy az államfőválasztás két különböző véleményt képviselő volt ellenfele a választás után eltelt egy évben képes volt pozitívan együttműködni.
Ján Baránek szerint Kiska elkezdte az eddig elhanyagolt programpontját, a korrupció elleni harcot is teljesíteni. „Nincsenek alapvető kifogásaim a tevékenységével szemben, kellett egy kis idő a tapasztalatszerzésre, mivel eddig nem volt politikus, ez érthető” – jelentette ki Baránek. A politológusok egyetértenek abban, hogy eddig Kiska legjelentősebb lépései az igazságszolgáltatás és az egészségügy terén hozott döntései voltak.
„Véleményem szerint az egészségügyi témákban Kiska kompetensebb, mint a kormányfő. Filantrópként hosszú ideig tevékenykedett az egészségügyben, belülről ismeri azt” – állítja Grigorij Mesežnikov, aki szerint Kiska kijelentéseivel hozzájárult az igazságszolgáltatás terén végrehajtott változtatásokhoz. „Álláspontja hozzájárult a Legfelső Bíróság elnökének lecseréléséhez is, mivel már az államfőválasztás előtt jelezte, gondjai lennének Štefan Harabin kinevezésével” – fűzte hozzá Mesežnikov.
De a külpolitika tekintetében sincs mit az államfő szemére vetniük, vélekednek a politológusok. Az orosz-ukrán összeütközésben „világosan Putyin bírálóinak a pártjára állt” – értékelte Baránek. Horský pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „bár a kormányfő külpolitikai megnyilvánulásaiban nem hallani egyértelmű hangokat, az államfő kijelentéseinél gyakran jelen van Miroslav Lajčák külügyminiszter vagy Martin Glváč védelmi miniszter, akik nem ülhetnének egy asztalnál az államfővel a kormányfő beleegyezése nélkül”.
Mesežnikov szerint Kiska hivatalba lépése után igyekezett teljesíteni az európai uniós és a NATO-tagságra vonatkozó választási ígéreteit. „Egyértelmű volt a hozzáállása és a kijelentései
olyan témákban, mint az uniós szolidaritás, és állást foglalt Szlovákia ebből eredő kötelezettségvállalásaival kapcsolatban is” – vélekedik Mesežnikov.
A politológusok nem feltételezik, hogy Kiska ténykedése jelentősen változna a jövőben. Azt várják, hogy az államfő továbbra is az egyik legmegbízhatóbb politikus marad, aki összeköti a polgárokat. „Kiska egyértelműen összeköt, még a Smer választói is bíznak benne, ami nagyon pozitív dolog” – jelentette ki Mesežnikov. Horský azonban arra is figyelmeztet, hogy Kiska jelölése során „a javára fordította a polgárok általános kiábrándultságát a november utáni politikai pártvezetőkből”. A politológus szerint Kiska választási sikeréhez további két tényező is hozzájárult – elődje aránylag jelentéktelen politikája és az ellenzék hektikus kampánya, miszerint a kormányfőn kívül bárki jó államfő lehet. „Ebből a kiindulási pontból az újonnan megválasztott államfő számára kétszer olyan nehéz feladat volt a polgárok meggyőzése arról, hogy úgy-ahogy mégiscsak kiismeri magát a politikában és egyúttal lenyugtatni a megosztott nyilvánosságot” – fűzte hozzá Horský.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”52634,52526″}
