Köteles László és Brenzovics László

Felvidékről Köteles László, az MKP elnökségi tagja, a Csemadok alelnöke vett részt a találkozón, ahol adományt adott át a rászoruló kárpátaljai családok részére.

Immár a 26. éves közgyűlését tartotta Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) március 28-án. Idén az Ukrajnában fennálló háborús viszonyok kölcsönöztek rendkívüli jelentőséget az eseménynek.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke éves jelentésében azt állapította meg, hogy amennyiben az országot sújtó általános válságtól eltekintenénk, „eredményes esztendőről” számolhatna be az érdekvédelmi szervezet életében. Az elvégzett munkát és az elért eredményeket számba véve, a kelet-ukrajnai háborús helyzetről, a mélyülő gazdasági válságról, a reformfolyamat kudarcáról, valamint a kárpátaljai magyarság elesett állapotáról számolt be.
RésztvevőkKöszönetet mondva a magyar kormány, valamint a magyarországi és határon túli egyházak és polgári szervezetek erkölcsi, politikai és anyagi támogatásáért, ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy senki nem fogja eltartani őket, „a kárpátaljai magyarságnak magának kell megoldást és kiutat találnia válságos helyzetében”.

Bocskor Andrea kárpátaljai európai parlamenti képviselő az országa és magyar közössége érdekében végzett munkájáról és képviselői tevékenységének célkitűzéseiről szólt, a KMKSZ elnökével egyetértésben kifejezve azon meggyőződését, hogy az európai kihatású orosz–ukrán konfliktus rendezése nem háborús, hanem békés, politikai úton valósítható meg.

Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke régi barátaiként köszöntötte kárpátaljai testvéreit. A háborúban elesett magyar katonákról is megemlékezve Magyarországnak a független és szuverén Ukrajna iránti szolidaritását, valamint a kárpátaljai magyar közösség iránti elkötelezett támogatását juttatta kifejezésre.
Felvidéket Köteles László képviselteA magyar politikus elismeréssel szólt Brenzovics László KMKSZ-elnök elmúlt egy évben kifejtett tevékenységéről. Kifejtette: a KMKSZ-nek és vezetésének példája azt mutatja, hogy “Kárpátalján egyfelől el kell kerülni a pánikot, a kétségbeesést, másfelől el kell kerülni a demagógoknak és a hagymázas álmokat megfogalmazóknak a veszélyes politikáját is, mert csak a KMKSZ és a kárpátaljai történelmi egyházak által képviselt felelősségteljes politizálás és magatartás jelenti a járható utat”.
Úgy vélte, Magyarországnak – minden támadás ellenére – folytatnia kell a honosítást, mert az biztonságot és garanciát jelent a kárpátaljai magyar közösség számára.

Tőkés László elnök, erdélyi EP-képviselő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében köszöntötte a közgyűlést, az Erdélyi Magyar Néppárt üzenetét is tolmácsolva egyben. Személyes jelenlétével és beszédében is fontosnak tartotta kifejezni azt a testvéri szolidaritást, mely a határok fölötti nemzetegyesítés szellemében és a nemzeti együttműködés rendszerében egymáshoz kapcsolja Kis-Magyarország népét és a külhoni nemzetrészeket.Köteles László a Csemadok alelnöke az MKP OE tagja
Arról is tájékoztatta a közgyűlést, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös gyűjtőakciót indított a Kárpátalján nélkülöző testvéreink megsegítésére, nevezetesen a gyermekétkeztetés céljaira.

Köteles László, a Magyar Közösség Pártja Országos Elnökségének a tagja, a Csemadok alelnöke felszólalásában a felvidéki magyar közösségek szolidaritásáról biztosították a kárpátaljai magyarságot. Ezen kívül adományt vitt a kárpátaljai rászoruló családok megsegítésére. A komolyabb pénzösszeget, melyet az elnökség, az MKP pártirodája és Csáky Pál EP-képviselő adott össze a KMKSZ vezetőségének adta át, hogy juttassák el a rászoruló családoknak.

Az ukrajnai válság és az ország népét, valamint a magyarságot fenyegető „humánkatasztrófa” körülményei között a KMKSZ közgyűlése fokozott felelősségtudattal és elszántsággal készült fel az előtte álló nehéz időszakra és feladatokra. A testület zárónyilatkozatában – egyebek mellett – azon álláspontjának adott hangot, hogy „az európai gyakorlatnak megfelelően a helyi közösségeknek, nemzetiségeknek széles körű jogokat kell nyerniük az önigazgatásra” – mind a tervezett közigazgatási reform, mind az önálló magyar tankerületek létrehozása viszonylatában.

Felvidék.ma
Fotó: KMKSZ facebook {iarelatednews articleid=”52689″}