A Csemadok megalakulásának 65. évfordulójára emlékeztek Nánán az elmúlt hétvégén. Megjelent a tagság mintegy 80%-a és a meghívott vendégek.
A testvértelepülés, Tiszanána önkormányzatának képviselői, Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere, Görföl Jenő, az OT titkára, Szigeti László, az MKP OT elnöke, Dr. Popély Gyula történész, az egyház képviselői, a helyi kis iskola, óvoda pedagógusai, az új önkormányzati testület tagjai és a polgármester, Molnár Dezső, vállalkozók és civil szervezetek, a Csemadok partnerei.
Az emlékezés a Csemadok emlékműnél, a parkban koszorúzással kezdődött, az elhunyt tagok, vezetők tiszteletére. Az ünnepi megemlékezést Dániel Erzsébet elnöknő tartotta. Összefoglalta 65 év munkáját. Mivel e korán polgárosodó falunak nem igen maradtak fenn a hagyományai, így az évtizedek folyamán a fő hangsúly a közösség összetartásán, a magyar nyelv őrzésén volt, és a közművelődés különböző formáiban őrizték a magyar kultúra értékeit.
Már a kezdet kezdetén, a szocializmus építése idején, a templomba padokat készítettek, háborús halottak emléktábláit helyezték az egykori országzászlónak készült emlékműre.
A prágai tavasz idején és 1968 után pedig egy új nemzedék, új korszak indult be, sokféle tevékenységgel. Nemcsak színdarabokat mutattak be, de irodalmi színpad is működött hosszú évekig JELENLÉT névvel, és több éven keresztül szinte valamennyi hazai író-költő megjelent a községben író-olvasó találkozókon. S mindez akkor zajlott, amikor már kultúrház sem volt a faluban. A 90-es évektől a nemzettudat erősítése, a magyar nemzethez tartozás tudatosítása volt a legfőbb cél.
Megünnepelték s napjainkban is megünneplik a legtöbb nagyobb nemzeti ünnepet. Emlékjeleket raktak le a történelmi évfordulók emlékére, hogy jelt hagyjanak a következő nemzedékeknek, hogy ne felejtsék, hogy itt mindig magyarok éltek. A tíz emlékjel közül az utolsó a templom előtti Magyar Kapu, melyet 2012-ben állítottak fel. Harmincnyolc éven keresztül nagy sikere volt a farsangi batyubálnak.
A Sebők Zsigmond regionális mesemondó találkozót a magyar iskolákba való beíratás propagálása céljával szervezték 15 éven keresztül. A nyári DÖRMÖGŐ alkotótábor is 15 évig élt, sok-sok helyi, régióbeli és esztergomi diákkal ismertette meg a régi mesterségek alapjait. Felejthetetlen élmény volt a templomban bemutatott Magyar Szent Korona másolat is és a róla tartott előadás. S arról is számot adtak, hogy milyen sok közéleti személy, politikus, művész volt itt jelen és működött közre egy-egy rendezvény alkalmával.
A szervezetnek nagy érdeme, hogy 1990-ben a községnek a várostól való önállósodást is a Csemadok vezetősége indította el, és valósította meg. Mindig minden központi érdekvédelmi mezmozduláson ott voltak vezetői. Az is ritkaságszámba megy, hogy a vezetőségben ma is van 50 éve tevékenykedő tag, de Dániel Zoltán is 30 évig állt a szervezet élén, és 40 éven keresztül haláláig (2014 novemberig), aktívan kivette részét minden munkából.
Az ünnepi ülésen emléklapot, virágot és emléktárgyat adtak azon segítőknek, köztük vállalkozóknak is, és még élő két alapító tagnak, akik segítették a Csemadok éltetését.
A vendégek közül többen is köszöntötték és méltatták a Csemadok munkáját. Popély Gyula történész a megalakulás utáni „kétszintű” szervezet technikáját ismertette, Szigeti László és Görföl Jenő a kölcsönös együttműködési „szükségletről” beszélt. A tiszanánaiak ajándékot és emléklapot adtak át a szervezetnek. Nána község új polgármestere, Molnár Dezső a helyi kultúra érdekében végzett sok évtizedes munkájáért Dániel Erzsébetnek polgármesteri díjat adott át.
A rendezvényen közreműködtek a helyi középiskolások verssel, az ebedi citerazenekar és Pálmai József tanár Dömösről, aki zoboralji népdalokkal és a Szózat elszavalásával tette színvonalasabbá az ünnepet.
Felvidék.ma
