Szükség van a vidéki életre, és szükség van azokra az ágazatokra is, amelyeket a vidék képvisel – mondja Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke, akit a vidék éltető erejéről, a fiatal gazdák lehetőségeiről és az állam agrárpolitikájáról kérdeztünk.
Vidék éltető ereje címmel rendeznek konferenciát március 27-én Komáromban. Hogyan látja, van-e még a felvidéki magyar falvaknak, vidéknek valódi éltető ereje?
A konferencia elnevezése szimbolikus, arra szeretnénk utalni ezzel, hogy vissza kell nyúlnunk a vidékhez. A konferencia témája az a vidékfejlesztési programcsomag, amit most már Brüsszel is elfogadott, ez a szlovák vidékfejlesztési programjait fogja össze. Ebben benne szerepelnek a 2014-2020 tervidőszak – nemcsak az agrárszektorra vonatkozó – pályázati lehetőségei. Miközben tehát az agrártámogatások szerkezete, a fiatal gazdák lehetőségei is napirendre kerülnek, szó lesz a konferencián olyan régiófejlesztési programokról, amelyek rákapcsolhatóak a különböző agrárfejlesztési programokra is. Úgy gondolom, hogy ma ez egy nagyon fontos téma, hiszen a vidék kezd elnéptelenedni, és az embereket pedig meg kell győzni, hogy a vidéki munkanélküliség helyzetét nem a nagyvárosi vagy városokhoz közel álló gép- és autóipar fogja megoldani, sokkal inkább a vidékorientált iparágak, akár a mezőgazdaság vagy az ehhez kötődő infrastrukturális fejlesztések, például a feldolgozóipar. Konferenciánknak tehát azért adtuk a Vidék éltető ereje címet, mert élelmiszerre mindig szükség lesz, jó minőségű élelmiszerre még inkább – ezt viszont csak a vidék tudja megtermelni.
Mit javasolna egy fiatal felvidéki magyar gazdának, ha azt kérdezné Öntől, érdemes-e ma mezőgazdasági vállalkozást indítani? Az állam milyen perspektívát kínál számukra?
Úgy vélem, van egy bizonyos pozitív elmozdulás, már ami a támogatáspolitikát illeti. Amennyiben tehát egy fiatal gazda rendelkezik némi családi háttérrel is, feltétlenül azt javasolnám, hogy vágjon bele. Ha ugyanis nem maradunk meg a vidéken, akkor a vidék előbb-utóbb eltűnik, ráadásul nem lehet mindenki mérnök, orvos stb. Szükség van a vidéki életre, és szükség van azokra az ágazatokra is, amelyeket a vidék képvisel.
A magyarok által lakott területek gazdasági helyzete az országos helyzetnél is kedvezőtlenebb, ennek egyik oka, hogy a déli régiókban gyakorlatilag megszűnt az élelmiszeripar és az agrártermelés. Miért jutottak a szakadék szélére ezek az ágazatok? Nyilvánvaló, hogy itt és most nem tudjuk átbeszélni ezt a témát, de talán a legfőbb okok felvázolhatóak.
Az okokról valóban sokat lehetne beszélni. A nagyüzemi mezőgazdasági vállalatok szerkezetváltása a kilencvenes évek elején nem úgy történt meg, ahogyan kellett volna. Számos nagybirtok maradt meg, olyanok is, melyek több ezer hektárt ölelnek fel, s ezeken olyan ágazatok szűntek meg, amelyek nagyon sok munkahelyet adtak. Ilyen ágazat a speciális növénytermesztés vagy az állattenyésztés, amelyekkel ezek a nagybirtokok folyamatosan felhagytak.
Egy másik probléma, ami mindenki számára tapasztalható, hogy ezzel együtt a háttéripart is fokozatosan megszüntették. Oda jutottunk, hogy nyersanyagot még termelünk, de feldolgozott termékünk egyre kevesebb. Emiatt van az, hogy jelen pillanatban Szlovákia csupán negyvenöt százalékos élelmiszer önellátottságot tud produkálni. Hogy csak néhány példát említsek: Szlovákia kilenc cukorgyárából csupán kettő maradt meg– egyik sem a déli régiókban. Az egyik legmodernebbet, a dunaszerdahelyit is tönkre tették. De beszélhetnénk arról is, hová lettek a szőlőfeldolgozó, a tejfeldolgozó üzemek. Ezek mind olyan problémák, melyek előidézték azt a helyzetet, amiben most vagyunk. Ennek ellenére vannak lehetőségek, akár az ökológiai gazdálkodás területén, ami kisebb területekről szól, ugyanakkor alaposabb odafigyelést igényel. Ezen a területen volna lehetőségük akár a fiataloknak is. Itt van ugyanakkor a mezőgazdasági termékekre kivetett adó kérdése is. Egy kedvező adókulcs nyilvánvalóan ösztönözné a termelést is.
Két évvel ezelőtt, 2013-ban alapították meg a Gazda Polgári Társulást. Miben tudnak Önök segíteni a gazdáknak, kisebb családi mezőgazdasági vállalkozásoknak?
Ebben a támogatási időszakban például készítettünk egy tájékoztató jellegű előadássorozatot az új támogatási időszak kapcsán, és ennek anyagát eljuttattuk olyan gazdáknak, akik nem tagjai a semmilyen szlovák kamarának. Az igazán kicsik, akik csak pár száz hektáron gazdálkodnak, nem biztos, hogy mindig időben megkapják az ide vonatkozó információkat, és ezeket a változásokat igyekeztünk feléjük magyar nyelven eljuttatni. Ezen kívül a célkitűzéseink közé tartozik különböző szakmai rendezvények szervezése az egyes szakágazatokon belül. Terveink között szerepel például egy borászati-szőlészeti szimpóziumnak a megszervezése is – mindez természetesen a déli régióban és magyarul.
Nem sokkal megalakulása után a Gazda Polgári Társulás csatlakozott a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumához. Ez milyen együttműködési lehetőségekkel jár?
Ez a fórum lehetőséget biztosít tapasztalataink megvitatására: erdélyi és vajdasági gazdákkal van módunk tapasztalatot cserélni olyan kérdésekben, mint az agrártermelés, az élelmiszeripar vagy a háztáji jellegű őshonos termelés. Ugyanakkor a kereskedelmi szempontból is fontos ez a fórum: komoly üzleti kapcsolatok kialakítására ad lehetőséget.
Ma az európai sajtó egyik leggyakrabban emlegetett gazdasági témája a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás (TTIP). Egyesek előnyökről, mások hátrányokról beszélnek. A megállapodás jó nekünk vagy sem?
Szlovákiában a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart sajnos már nem mi irányítjuk. Jó lenne, ha el tudnánk érni újra azt a szintű csaknem nyolcvan százalékos önellátottságot, ami közvetlenül a rendszerváltáskor volt tapasztalható. Én ugyanis inkább annak a híve vagyok, hogy amit itthon meg tudunk termelni, azt termeljük meg itthon, a felesleget pedig mi vigyük ki, és nem hozzánk jöjjön. A szlovák agrártámogatási rendszer – ahogyan már korábban említettem – ezen a területen is pozitív változásokat hozott: próbálja felkarolni a húzóágazatoknak számító területeket, az állattenyésztést, a speciális növénytermesztést, a szőlészetet, a gyümölcs- és zöldségtermesztést.
Ahogyan azt már a beszélgetés elején említettük, agrár- és vidékfejlesztési konferenciát szerveznek a héten Komáromban. Kiket várnak erre a fórumra?
Tekintettel arra, hogy a régiófejlesztési programcsomag érinti az önkormányzatokat, nagyon sok polgármestert hívtunk meg Szlovákia déli településeiről, de ugyanígy a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozóknak is küldtünk meghívót. Konferenciánk egyébként két részből áll, az elsőben Szlovákia régiófejlesztési programjával, a másikban pedig az agrártámogatások szerkezetével, valamint a fiatal gazdák lehetőségeivel foglalkozunk.
lm, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”52642,52428,52462″}
