A költő dolga a gyönyörű és ősi szavakkal hozzájárulni a nemzet történetének megörökítéséhez. Ha igazán költő és hiteles verseket ír, akkor egyben ősi és modern. Ez azt jelenti, hogy a múltat ki kell egészíteni modern értelmezésekkel – vallja Kulcsár Ferenc.
Kulcsár Ferenc április 9-én mutatta be Kassán Kerek világ közepén c. verseskötetét a Nemzeti Kisebbségek Klubjában.
A Kassai Polgári Klub – mondotta Palenčárné Csáji Ildikó elnök – rendezésében már korábban tervezték Kulcsár Ferenc könyvbemutatóját, hiszen még tavaly február 14-én -a felvidékiek közül egyetlenként – megkapta a Balassa Bálint-kardot. Akkor kellett volna, de csak most sikerült. Majd köszöntötte a kötet kiadóját, Balázs F. Attilát, az AB-ART igazgatóját, aki a költőt elkísérte körútjára.
Benkő Sándor, a kassai ipariskola növendéke elszavalta a Bodrogközi barangoló c. verset. Ez a vers felsorolja szinte az összes települést. „Kistárkányban a legények/ füzes ligetben henyélnek,/ Hanyatt dőlnek, szájuk tátva, vacsorájuk szúnyog lába.” Vagy: „Nagygéresben, igaz, régen,/ viszály lett a nemességben:/ leborotválták haragból/ egymás nevét a harangról.” „Szomotoron a gerendát,/ hogyha rövid, hát megnyújtják,/ Ökröt fognak két végére -/ húzzák-vonják egyvégtébe’.” „Körtvélyesen nincsen kocsma .-/ istennyila földbe mosta./ Feneketlen tó van helyén -/ béka ümmög a közepén.” „Zemplén dombján, így a fáma,/ kincseket rejt tíz vasláda./ Tíz vasláda hegy gyomrában,/ manók őrzik, ezerszázan.”
Majd Gyüre Lajos elmondta, Kulcsár Ferenc sokak szerint, a szlovákiai magyar irodalom legnagyobb alakja. Vidékünkről származik. 1949 októberében született Bodrogszentesen. A szülőfalu nevével az ungi református egyház történetével foglalkozó kötetben találkozott, amelyben azt olvasta.1240-es években a Királyhelmec melletti Abaháza községből a tatárok elől az emberek a szentesi hegyen álló kolostorba menekültek. A tatárok nem tudtak betörni, így felgyújtották. Benne égtek mindannyian. Amikor restaurálták a templomot, megtalálták a csontmaradványokat, melyeket a belső térben eltemettek.
A költő nem először jár Kassán és nem is utoljára. Iskoláit szülőfalujában és Királyhelmecen végezte, majd a kassai ipari diákja lett. A pozsonyi Comenius Egyetem magyar szakán végzett. Innen Dunaszerdahelyre került. A 90-es években létrehozták barátaival a Lilium Aurum kiadót. Dolgozott az Irodalmi Szemlében, a Katedra c. lapnál, majd szabadúszóként is több könyve jelent meg. Amelyet ma a kezünkben tarthatunk, az a huszonkettedik. A Madách-díjat kétszer is megkapta, a Magyar Arany Érdemkeresztet 2013-ban vette át. Ettől csak a Balassi-kard a rangosabb. Amikor megkapta a díszkardot, egyetlen napilapunk írója szarkasztikusan megkérdezte, ugyan meg tudja-e azt forgatni. Meg tudja.Vannak olyan írók, akik túlmutatnak a szlovákiai életen. Kétféle embert ismerünk. Az egyik úgy felemelte fejét, hogy nem is lát vissza.A másik ragaszkodik magyarságához és a magyar irodalom részese. Ilyen író Kulcsár Ferenc. Fábry Zoltán egyik írásában azt mondja, nem érdem, ha író ember véletlenül írni is tud. Ma azt nézzük, hogy mondott-e valami. Aki írni tud, mondjon is valamit!
Mit is jelent írónak lenni? Költőnek lenni? Mit is jelent, költeményt írni? Márai szerint: „Mert nem a rím és ritmus teszik össze a verset, nem különös szavak és lelkiismeretes meghatározásai egy nő hajának és az ősz színeinek. Ezen túl kezdődik a vers igazi értelme, egy furcsa, kis élő valami van minden igazi versben, valami nemes anyag, amit önkebeléből szed elő költésnél s belehelyez a sorok közé, mint egy kis darab rádiumot, s az ott él, mozog, emanál benne, végtelenül értékes…”
A vers csak akkor az, ha van benne rádium. Az olvasó akkor úgy érzi, kapott valamit ettől a verstől, ettől a költőtől. Kulcsár versei ilyenek. A Bodrogközről szólnak, s ez egyedülállóvá teszi őket. Miért? Mert eddig még nem írtak ilyet! Gyürének nincs tudomása róla, hogy földrajzi tájegységről ilyet jelentetett volna meg valaki. Nemcsak arról van szó, hogy vannak falvak, városok, amelyek élete érdekel bennünket, hanem a Bodrogköz minden egyes falujáról, tanyájáról tud mondani valamit. Megismerte Bodrogköz múltját és jelenét. Ezek a versek annyira egyediek.
Gyermekversek, faluversek, ahol maga a történelem olyan erővel van jelen, hogy az olvasó úgy érzi, jelen van a Bodrogközben. E versekben megjelenik a népi etimológia és a népköltészet motívumai. Karinthy Frigyes Babits Mihályt úgy ugratta, hogy Babits Bihálynak keresztelte át. Hasonlóval Kulcsár majdnem minden versében találkozhatunk. A versek nem nyugat-európaiak. Ez nem szonett, nem óda, mégis annak tűnik. Arról a vidékről csak ő írhatott meg egy ilyen kötetet.
Majd Kulcsárhoz fordulva, megkérdezte, mi kényszerítette ki belőle ezt a kötetet?
-A magyarság honfoglalásai során legalább ötször jött a Kárpát-medencébe. Sumérek, hunok, onogurok, avarok és végül Árpádék átjöttek az óriási hegyeken át és bejöttek a Bodrogközbe. Anonymus megírta, látták a táj gazdagságát, szépségét, úgy döntöttek, itt letelepednek. Ez lett a magyarság első hatalmi, politikai központja. A hét törzs onnan indult tovább a különböző helyekre. Ami ezer évig összetartozott, annak össze kell tartoznia azután is.
Mindig büszke volt rá, hogy az Árpád-féle honfoglalás az ő szülőföldjén kezdődött. Erről árulkodnak a dombok, hegyek, völgyek nevei. Csak a nyelv nem felejt, a történelem eseményei elenyésznek. A nyelv redőiben hordozza történelmét. A legpontosabban, leghűségesebben. A mondák, nyelvünk, szavaink a csodaszarvas agancsairól szétszóródó ékszerek, a táltosok varázsigéi… Egy írónak, költőnek tudatosítania kell, hogy egy olyan ősi nyelvet használ, mely összeköt őseinkkel.
A költő dolga a gyönyörű és ősi szavakkal hozzájárulni a nemzet történetének megörökítéséhez. Ha igazán költő és hiteles verseket ír, akkor egyben ősi és modern. Ez azt jelenti, hogy a múltat ki kell egészíteni modern értelmezésekkel. Boldog volt, mert visszavetítette a nevelő tájra. Kosztolányi mondta, nyelvünkben tulajdonképpen. a lelkünk nyilvánul meg. Ez olyan ajándék, amellyel meg tudjuk szólaltatni a teremtést. Ha az ember megszólal, nemcsak virágok, hanem világok nyílnak. A metafora megszólítja a világot és humanizálja a teremtést. Ez a költészetben hatványosan érvényes. Ebben koncentrálódik a magyar nyelv szépsége. A Szigeti veszedelem írója azt mondta, hisz abban, hogy az irigység nem rontja, mert az örökkévalóságnak íródott, a világkultúra gazdagítására szánt munkáját. A nyelv olyan érték, amit nem lehet eléggé dicsőíteni. Márai mondja, őseink nem hazát, hanem legelőket kerestek és ebből a területből a magyar nyelv és irodalom teremtett hazát. Nyelvünk nélkül csak csavargó nomádok lennénk. A magyar írók szerencsére tudták, hogy a nemzet a könyvekben menekített magyar nyelvvel kezdődött. Minden más imbolygó, változó, a nyelv olyan mint a gyémánt, melyet mindig köszörülni kell, hogy lángot vessen!
Életéről a következőket mondta. „1964-ben a sors így rendelte, hogy el kellett mennem Kassára. Ide mint magyar városba jöttünk hatvan évvel ezelőtt. Majd Pozsonyba kerültem és ott rekedtem a Csallóközben. Ezt a kötetet adósságtörlesztésnek érzem. Megírtam a Bodrogközi legendákat a honfoglalástól napjainkig. Prózában ez megvolt, megpróbálom elmondani versekben is. Goethe mondta: A lélek a forma a szív az érzelmek otthona. Az értelemben csak az jelenhet meg, ami az érzelemben már benne volt. A tájról, növényvilágról, táncról stb. jegyzeteket kellett készítenem, el kellett mélyülnöm benne. Meg kellett ismerni az ezeréves történelmet és csak azután jelenhetett meg gyermekkorom univerzuma, a mozdulatlan égboltja versben. A gyermekkor kagylóba zárt gyöngy! Agyerek a mindenség mása, azt akarja birtokolni, ő maga a mindenség. Minél jobban eltávolodunk tőle, annál hatalmasabbá válik. Ha az ember elhagyja szülőföldjét, annál jobban vágyik a forrásra. Annál jobban vágyom rá, ott legyek eltemetve. Aki ott élt minden nap, az nem érzi a belső szerelmet. Ez a mozdulatlan égbolt, az örökkévalóság megmaradt. Mindig is haza vágytam. Tudat alatt is. Ez mindig minden költeményben jelen van. Minden emberben be van kódolva az örök törvény.”
A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy ilyen gazdag irodalma van. A modernség minden korban érvényesül. Vörösmarty sokkal modernebb mint az, aki veri a mellét, hogy milyen modern. Róluk már 20 év múlva kiderül az igazság. Gyökerek nélkül nincsenek szárnyak. A kor anyajegyként nyomja rá bélyegét. Ez így van rendjén, így épülnek egymásra a nemzedékek.
1940-es statisztika szerint, a Bodrogköz 98%-an volt magyar. 1%-ra rúgott a szlovákok aránya. Trianonban egy rozsdás vasút miatt kettévágták a Bodrogközt. A kettéválás tragédiához vezetett. Ez a terület soha nem tartozott a Nagymorva Birodalomhoz, hiába igyekeznek ezt bizonygatni. Csak az Erdélyi Fejedelemséghez és a Magyar Királysághoz.
Gyüre Lajos vette át ismét a szót, aki kijelentette: „Én még ennyit beszélni nem hallottalak téged!” Majd a kérdések következtek.
Ezzel kapcsolatosan a költő elmondta, minden táj történelmi, emberi és lelki. A táj legendákban, mondákban, hiedelmekben él. Amikor Árpádék bejöttek,akkor óriások laktak a Bodrogköz szigetén. Álmos halála után Szomotoron tartották a szomorú tort. A mocsári harcok emléke a tatár ás török korban is él a mondákban. II. András nagyon szerette Leleszt, Feleségét a szentesi Pilis dombnál gyilkolták meg,szívét a leleszi rendház főoltára alá temették. Végtelen sok legenda született erről a területről. A Bodrogköz mindig lápos, mocsaras terület volt, ahol a labancok elől menedéket lehetett találni. Mennyi legenda született Rákóczi harcairól. Lángok gyúltak a Bodrogköz mocsaraiban. A történelmi táj be van népesítve legendákkal és történelmi tényekkel. Ez így szép.
Népköltészetünk a világ legszebbjei közé tartozik. Az emberi táj a lakodalom, temetés, esküvő építészet helyszíne. A lelki tájat örökké hordozzuk magunkban.
Az avarokkal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy itt a sumérokig mehetünk vissza. Kelták, germánok éltek itt, de a legerősebb az avar jelenlét volt. Hatalmas birodalmat mondhattak a magukénak.Az onugorok, a magyarok testvérnépe is élt e tájon. Bajánháza helynevében az utolsó fejedelem nyári szállásterülete őrződött meg.
Csokonai is írt Szomotorról. Ugyanis Klobusiczky Pál adományozta a pénzt a templomra és Csokonainál rendelték meg az avató verset. Nagykövesden Dienes Adorján élt, aki a Regélő romok c. kötetet írta. Petőfi szép leírása is ránk maradt.Szentes Árpád-kori temploma mellett kolostor állt, ahol vörös barátok éltek. Szentes hely, jelzőből vált helynévvé. Szó esett még számos helyi vonatkozásról.
Gyüre Lajos e versek kapcsán kijelentette, mintha népdalt hallana. Ez az örökség Kulcsár Ferenc költészetében hallgatólagosan jelen van. Nem lehet elválasztani a népköltészettől.
Kulcsár elmondta, három hónap alatt írta meg a verseket, melyek már benne voltak. Úgy nem merne nekifogni, hogy most verset kell írni. Ilyenkor ugyanis az ember megbénul. Majd farigcsált rajtuk Naponta beleélte magát Bodrogközbe. Elképzelte, ismét gyermekként barangol. Három hónapig így élt. Bókuska, a törpe hazaszáll és megéli gyermekkori univerzumát.Járja a folyókat, réteket, helyszíneket… Mindig erre a munkára készült. Ehhez nem elég egy élet.
Felolvasta a Bodrogköz c. versét, mely a következőképpen végződik: „Szülötte föld, emelt fejű/ sebzett sólyommadár: Bodrog, Tisza ápolgat,/ Latorca körbejár.”Minden vers célja, megörökíteni, hitelessé tenni múltunkat.
Az ember sorsa, hogy a szolgaságból a szabadságba jusson. A világ pereméről a közepébe a kultúrán vagy szülőföldön keresztül juthat el.Az ember élete utazás. Örök vándorok vagyunk. Elindul az alkotás és visz valamerre. Az a legfontosabb hinni a szó erejében, az önmegvalósításban és a szabadságban. Csak az tudja írni, ami reményt ad. Máskülönben minek. Az igazi bölcsesség az istenkeresés.
Kováts Miklós nyugalmazott tanár jellemzése már zárszóként hangzott.Szép kiállítású könyv.A szómagyarázatok is fontosak. A kiadót is dicséret illeti. Ez a kötet maradandó értéket képvisel. A versek olyan formát kaptak, hogy ez emeli azok értékét.Ki is kellett hagyni verseket. A kassai származású Gyenes Gábor a kötetet hozzáértően illusztrálta. Szülei Kassán élnek.
Sokan vásárolták meg a szép kiállítású kötetet, majd dedikáltatták a szerzővel.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53112,52976,53055,53224,53195,53137,53049,52985,52966″}
