Ahogy azt tegnap jeleztük, berekesztették a lévai jogfosztottak ügyének tárgyalását tegnap, és csak május 12-én hirdetnek ítéletet.
Erről az érintetteket képviselő ügyvédi iroda fiatal jogásza gyorselemzést tett közzé honlapján:
“Húsvét ide vagy oda, a jogfosztottak tovább cipelik állampolgársági keresztjüket. Április 14-én következet a jogi kálvária sokadik stációja: a Nyitrai Kerületi Bíróság döntése. Előbb Dolník Erzsébet majd Gubík László ügye került napirendre.
Az egész történet 2011-ben kezdődött, amikor ügyfeleink hivatalos jelentést tettek a magyar állampolgárság felvételéről. Majd a rendőrség felszólította őket a hivatalos okmányok (személyi igazolvány, útlevél) leadására. Ragaszkodván szlovák állampolgárságukhoz és igazukhoz a felszólításnak nem tettek eleget. Megannyi kiszabott büntetés és jogi huzavona után, ügyvédi irodánk beadvánnyal fordult a Nyitrai Kerületi Bírósághoz a rendőrségi határozat felülvizsgálatára.
Megvárván az Alkotmánybíróság (nem)döntését, folytatódott a tárgyalás a kerületi bíróságon. A tárgyalás során két alternatívát vázoltunk fel. Az első alapján a felperes(ek) nem veszítették el állampolgárságukat. Rámutattunk itt arra, hogy az ügyben az Alkotmánybíróság álláspontja sem egyértelmű – megosztódottságuk miatt nem tudtak érdemben dönteni. Továbbá megemlítettünk, hogy az állampolgárságról szóló törvény több rendelkezése sérti a különböző nemzetközi egyezményeket és magát az alkotmányt is. Ebből kifolyólag ügyfeleinket a mai napig szlovák állampolgárnak kell tekinteni; tehát nem lehet kötelezni őket irataik leadására, ill. a büntetések befizetésére.
A második megközelítésünk a fordított esetből indult ki – ügyfeleink nem szlovák állampolgárok. Amennyiben viszont a bíróság, illetve a rendőrség így vélekedik, több kérdés is felmerül. Vajon eljárhatnak-e idegen állampolgár ellen? Vajon kötelezhetik-e akármire is? A szervek ugyanis idegen állampolgárként tekintenek Gubík Laciékra. Ebben az esetben viszont a megfelelő nemzetközi eljárást kellett volna alkalmazni. Tehát ezek alapján van különbség idegen és „idegen” között… A személyi igazolványról szóló törvény tovább tarkítja a történetet. Annak értelmében ugyanis a polgár köteles leadni személyi igazolványát miután elvesztette állampolgárságát. Ügyfeleinkre viszont nem tekintenek, mint polgárokra, tehát ezt a törvényi rendelkezést sem lehet rájuk alkalmazni…
Nézetünk szerint, egyik esetben sem járt el törvényszerűen a rendőrség. Mindezek után a bíróság időt kért – a tárgyalás május 12-re lett elhalasztva, ítélethozatal céljából. Májusban minden szem Nyitrára szegeződik. Várjuk a feltámadást.”
A Felvidék.Ma kérdésére, hogy előfordulhat-e egy olyan alibista döntéshozatal, mint amilyet az Alkotmánybíróság hozott ősszel, Nagy elmondta: „Nem szeretnék spekulációkba bocsátkozni. Elgondolkodtató viszont, hogy az Alkotmánybíróság az ügy többszöri elnapolása után épp akkor szeretett volna ítéletet mondani, amikor 13 helyett csupán 11 alkotmánybíró volt kinevezve. Az Alkotmánybíróság értelmezése alapján a döntéshozatalhoz szükséges kvórumot a mindenkori 13 alkotmánybíróból kell megállapítani. Azaz 7 szavazatra van szükség a döntéshozatalhoz. A kettős állampolgársági ügy esetében ez nem volt meg. Ebből viszont arra tudunk következtetni, hogy a szavazati arány 6-5 vagy 5-6 volt. Tehát az alkotmánybírák közel fele úgy vélekedik, hogy a az állampolgárságról szóló törvény vitatott rendelkezései nincsenek összhangban az alkotmánnyal.”
tsák Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”53064,52661,52571,52331,52189,52125″}
