Ján Gašpar, az Állami Tudományos Könyvtár igazgatója és Eleonóra Blašková, az intézmény bibliográfusa több alkalommal mutatta be művüket. Legutóbb március 31-én a kassai Bocatius Közkönyvtár termében. A Kassai Polgári Klub is beszélgetést szervezett március 19-én A kassaiak lexikona 1. kötet (Lexikón Košičanov) szerzőivel a kassai Mészáros utcai Nemzeti Kisebbségek Klubja és Márai Sándor Emlékszoba helyiségében.
Gašpar elmondta, a január 22-i könyvbemutatóra 2-300 idősebb kassai jött el. Ez a munka összekovácsolta őket. Megtörtént, hogy négy évtized után találkozott néhány ismerős. 2001-ig Mária Mihóková is részt vett a munkába, de betegsége miatt nem dolgozhatott tovább. Ő 1995-ben állította össze a Kassai személyiségek szótárát 1848-1918 (Slovník košických osobností 1848-1918) az Állami Tudományos Könyvtár kiadásában, de az csak 1200 címszót tartalmazott. Először arra gondoltak, hogy ennek bővített kiadását fogják kiadni, de az adatok gyűjtése közben kiderült, egészen új munkát kell közreadni.
A kötetben nemcsak személyiségeket vettek föl, hanem olyan kassaiakat is, akik nyomot hagytak a város arculatán. Az igazgató 17-18 évesen kezdte látogatni az idős, 80-90 éves kassaiakat, akiktől nemcsak fényképet kapott, hanem olyan összefüggéseket ismertettek vele, melyek máskülönben veszendőbe mentek volna. A portrékat régi lexikonokból és kassai családoktól kapta. A munkában részt vett Ötvös Anna is, aki nem rég dolgozik intézményükben. Problémát jelent a csehek adatainak feldolgozása, akik 1938-ban távoztak. Van ilyen tematikájú cseh lexikon, de azokat, akik Szlovákiában működtek, nem szerepelnek benne, így elhalálozási évüket nem tudhatjuk. Ugyanis monográfia nem készült erről a korszakról és a sajtót sem dolgozták föl. A két világháború közötti korszakot még bibliográfiai szempontból sem dolgozta föl senki. Így a kassai Slovenský východra és a Kassai Ujságra tudnak csak támaszkodni.
Ilyen adathalmaz mennyiségnél számos hiba csúszik a munkába. Gondot okoz, hogy a lányok férjhez mennek, s megváltozik a nevük. A kötetben úgy 90%-ban magyarok szerepelnek, a szlovákok és csehek 1918 után jelennek meg.
Gašpar 1980 óta járja a temetőket. Érdekes dolgokat fedezett föl. Van akinek két sírja is van. Például a kommunista Kótai Ferencnek van egy elhanyagolt sírja, mely a valódi lehet és egy másik, melyen vörös csillag díszlik! A zsidó temető neológ részét még 1982-ben Gašpar feldolgozta, az ortodox részt nem, mert nem tud héberül.
Gašpar nem tudja elképzelni, hogy a besztercebányai vagy eperjesi társintézményük ilyen munkát kiadna. Ők ugyanis csak a szlovákokat vennék be. Ezek az intézmények nem is reagáltak. A Kulturális Minisztérium is hallgatott. Ezért hívták meg a megnyitóra Rudolf Schuster volt államfőt. Ott volt Richard Raši főpolgármester és Zdenko Trebuľa, a Kassai Önkormányzati Kerület elnöke. Ezzel biztosították maguknak azt a hátteret, mely után a Kulturális Minisztérium nem tehetett semmit.
A beszélgetés vége felé Gašpar elárulta, e munka miatt a felesége elvált tőle. Ez a kötet már élete részét képezi. Hiszen sokat bújta az anyakönyveket is…
A rozsnyói születésű Eleonóra Blašková magyarul kezdte, de azután szlovákra váltott – elnézést kérve -, hogy nem tud olyan jól magyarul, hogy szabatosan kifejezze magát. Ő arról számolt be, bibliográfusként mit jelentett számára ez a munka. Az ő feladata az irodalom, a sajtótermékek figyelése és feldolgozása. Az újságok története Kassán nagyon gazdag. Itt jelent meg az első magyar színházi újság az 1830-as években. Sok minden családi hagyatékokból kerül elő.
Ez a munka már az 50-es évek óta folyik és erre alapoznak. Ezután a többi megyét veszik figyelembe bizonyos szakmai szempontok alapján. Gömör és Kishont, Szepes, Zemplén megye adatait feldolgozták, Sárosét részben. Így összeállt egy rövid összefoglaló mely alapja a bibliográfiának. Személyesen mit adott neki ez a kutatás? Mivel gömöri származású, e megyére és Kassa kapcsolatára figyelt föl. A Markó és Bradovka család, az Oelschlägerek, Szatmáryak is összekapcsolják ezt a két régiót.
A Kassáról kitelepítettekkel is kapcsolatba került, akik szép kassai gyermekkorukra emlékeznek. Így ismerkedett meg a Jaschko, Grega, Radványi, Homonnai vagy Cselényi család tagjaival. Szívesen álltak rendelkezésre. Mély benyomást tettek rá.
Nagy segítséget kaptak Csorba Csaba történésztől. Sátoraljaújhelyen is bemutatják a kötetet.
Ha ők maguk nem fogják dicsérni a kötetet, ezt más nem teszi meg helyettük. Habár Roman Holec pozsonyi történész pozitívan reagált. Lengyelországból is pozitív visszajelzések érkeztek, kapcsolatban állnak Sopronnal és Béccsel is. Azzal is foglalkoznak, hogy magyar nyelven kiadják a kötetet. Lehet, hogy csak digitalizált formában.
Tudatában vannak a hibáknak. Külön munkát fog jelenteni a regiszterek (helynevek, családnevek, intézmények, szervezetek) elkészítése, amivel külön egy személynek kell foglalkoznia.
Kérdésemre, hogy mikor várható a következő kötet megjelenése, az volt a válasz, hogy leghamarabb négy év múlva. Kívánjuk, hogy ez a nagy munka sikeresen fejeződjön be és mindhárom kötet díszítse könyvespolcunkat. Magyarul is.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”51421,52676″}
