52922

Az Európa 2020 stratégia oktatási fejezetének értékelése során kiderült, Ciprus és Luxemburg mellett a szlovák fiatalok tanulnak tovább leginkább külföldön.

Az Eurostat adatai szerint a korosztályos szlovákiai ifjúság több mint 14 százaléka választ külföldi iskolát.
A legtöbben Csehországban tanulnak. Uniós léptékben is kiugróan sok idegen nyelvet tanulnak, s jellemző, hogy a tanulmányaikat is az átlagosnál kevesebben hagyják félbe (csupán 6,6%).

Martin Barto, a Sberbank elemzője arra figyelmeztet, az utóbbi években dinamikusan növekszik a külföldi továbbtanulást választó szlovákiai fiatalok száma, Csehországban például nekik köszönhetően több a külföldi diák, mint a külföldön tanuló cseh fiatal. A jelenséget Barto addig kedvezőnek tartja, amíg a fiatalok zöme diplomásként hazatér. A baj ott kezdődik szerinte, amikor nincs okuk a hazatérésre, mert nem találnak megfelelő munkát, érvényesülési lehetőséget.

Barto az aktuálne.sk portálnak azt is kifejti: a szlovákiai régiók szempontjából nincs nagy különbség a külföldön tanuló fiatalok számában. A keleti régióból a 7,7 százalékuk tanul külföldön, ami megfelel a keleti német tartományok adatainak.
Az idegen nyelvek tanulása szempontjából Luxemburg, Finnország és Csehország mellett Szlovákia középiskolásai tanulnak két vagy több idegen nyelvet. Az uniós átlag egy idegen nyelv, a szlovákiai általánosan kettő.

Az Eurostat kiadványa a szlovákiai oktatás gyengéire is rávilágít. A szlovák iskolások 15 éves korukban nehézkesen olvasnak, gondjaik vannak a matematikával és a természettudományos tantárgyakkal. Az EU-ban az ötödik legrosszabb helyezést éri, hogy a fenti területeken a tanulók 25 százaléka nagyon gyenge eredményeket mutat fel. Szlovákiánál már csak Görögország, Ciprus, Bulgária és Románia rosszabb. 2012-ben a 2003-as felmérések eredményeihez képest a gyengén teljesítő tanulók aránya 7 százalékponttal nőtt, s ennek arányában csökkent a kiváló teljesítményűek aránya.

Szlovákiában elmarad az EU átlagától a 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya. Tavaly 27 százalékos volt, miközben a 2020-as cél: 40 százalék. S köztudomású az is, hogy a felsőfokú végzettséggel lehet leginkább érvényesülni a munkaerő-piacon.
Az oktatásra fordított közkiadások tekintetében is az utolsók közt van Szlovákia. 2011-ben a GDP 4,1 százalékát tették ki az oktatási kiadások, holott a képzésre és oktatásra fordított pénz a legjobb befektetés. Barto szerint Szlovákiában az oktatás minőségét kell javítani annak minden szintjén, mert ez az alapja egy állam fenntartható fejlődésének és gazdasági stabilitásának.

-ngyr-, Felvidék.ma