53740

Hogy a kényszerű, igazságtalan és embertelen beavatkozásokat, azok következményeit Bori esetében is jobban érzékeltessük, vessünk egy pillantást a további statisztikákra, s próbáljuk e folyamat következményeit napjainkig áttekinteni.

Nézzük először a Trianon utáni, 1921-es összeírás adatait s a 2001-es népszámlálás nemzetiségi statisztikáját. Az A református templom szószéke Csáky Károly felvételénelső köztársaság első éveiben 372 bori lakost írtak össze, ennek 86,3 %-a (321 lakos) volt magyar, 12,9 %-a (48 lakos) pedig szlovák. 2001-ben 333 a község lakosainak száma, kik közül 180-an (54,1 %) szlovákok, 152-en (45,6 %) magyarok. Nyilvánvaló, hogy itt nem csak természetes szaporulatról vagy fogyásról van szó.

Egy másik megközelítés: 1941-ben 427-en lakták a falut, 1950-ben pedig már csak 359-en, tehát a csökkenés 68 lélek. Az 1950-es létszám 1961-re 415-re emelkedik, tehát a természetes szaporultak tíz év alatt 56 többletszemélyt jelent. 1970-ig enyhén emelkedik a lakosság száma, akkor ugyanis elérte a 427-et. Majd innen 2001-ig 333-ra csökkent. Ám amíg a lakosság száma az utóbbi intervallumban 90-nel csökkent, a szlovákság százalékos aránya 10 %-kal emelkedett, s már a lakosság nagyobb hányadát (54,1 %) tette ki.

Az új katolikus templom Csáky Károly felvételeGyurgyík László az 1980-as és az 1991-es bori adatokat mutatja be, egymás mellé helyezve azokat. 1980-ban a 367 lakosból 178, azaz az összlakosság 48,50 %-a volt magyar. A lakosság létszáma 1991-re 333-ra csökkent. A magyarok száma ugyanekkor szinte változatlan – 174 – maradt, ami viszont 1991-ben az összlakosság 52,25 %-át tette ki. A százalékos növekedés ebben az esetben tehát csalóka, csupán relatív dolog, amely a létszám (magyarok létszáma) stagnálásának köszönhető. A katolikusok száma viszont már magasabb (160), mint a reformátusoké (103), s az evangélikusok száma is eléri a félszázat (52). (1994:154) Bori egyébként ama ritka települések közé tartozik a régióban, melynek nincs roma lakossága, s ahol az átlagéletkor sem rossz (34,50).

A Nyitra Megyei Statisztikai Hivatal legutóbbi népszámlálási adatfeldolgozása szerint Boriban 180 szlovák és 152 magyar, illetve 1 lengyel nemzetiségű lakos él. Közülük 175 római katolikus vallású, 100 református, 35 evangélikus, 6 metodista, 2 polgár vallása nincs megállapítva, 14 pedig felekezet nélküli. A 333 lakosból 160 a férfi, Egy katonaláda a szerző felvételén173 a nő. A munkaképes lakosok száma 179. Tizennégy éves korig 53 személyt jegyeznek. A házak száma 112, ebből 93 a lakott, 17 pedig a lakatlan ház.

Bori lakossága évtizedek óta stagnál, tehát nem emelkedik, de nem is fogy riasztóan. A helyi óvodát, melynek hivatalosan szlovák a nevelési nyelve, általában 10-11 gyermek látogatja. Az óvónő magyarul tud, s szükség szerint így is beszél a gyermekekkel. Az iskolakötelesek száma 55, s amennyiben a községben nincs kisiskola sem, a gyermekek a deméndi szlovák vagy a lévai magyar iskolát látogatják.

Csáky Károly, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53735″}