54187

A lévai Reviczky Házban is szerveztek rendezvényt lévai magyarok a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A Pozsonyi Magyar Galéria “Hommage Esterházy” című kiállításának ünnepélyes megnyitójára június 5-én került sor.

A megnyitón Gába Zsuzsanna zongorajátékkal, Papp Kitti verssel, a Lévai Magyar Dalárda, Szalai Pál karnagy úr vezetésével pedig kórusművekkel lépett fel. Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnöke üdvözlő szavai után, a rendezvény szónokai Gubík László, az esemény társszervezője, a Magyar Közösség Pártja Lévai Helyi Szervezete elnöke, egyben a VIA NOVA Ifjúsági Csoport országos elnöke, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Felvidékért felelős referense és Martényi Árpád, a budapesti székhelyű Esterházy János Emlékbizottság elnöke, a Rákóczi szövetség alelnöke méltatták Esterházy szellemiségét. Elmélkedtek az összetartozás érzésének jelenlegi össztársadalmi és regionális megnyilvánulási formáiról, melyeket sajnos nem mindig követnek bizonyságtévő tettek.

A kiállítás kurátora, Kalita Gábor emígyen szólott az egybegyűltekhez: Tisztelettel üdvözlök minden kedves tárlatlátogatót a Pozsonyi Magyar Galéria – Hommage Esterházy János festmény-és grafikai gyűjteményének a bemutatóján.

A Pozsonyi Magyar Galéria – amelyet a Pozsonyi Műtermek szabad művészeti társaság tagjai alakítottunk 2006-ban amely a koronázó város szívében, az elnöki palota szomszédságában helyezkedik el – indította Kárpát-medencei Kalita Gábor bemutatja a kiállítástvándorútjára azt a jelenleg itt a Reviczky Házban látható festmény és grafikai gyűjteményét. Eddig harmincegy alkalommal került bemutatásra Pozsonyban, több alkalommal Budapesten, Kassán, Révkomáromban, Sopronban, Ipolynyéken, Szombathelyen, Tatabányán, Győrben, Veszprémben, Székesfehérváron, a szlovéniai Lendván, Nagykanizsán, az Őrvidéken, a lengyelországi Szczawnica-ban, a Komárom melletti Martosi Szabadegyetemen, és sok helyen másutt.

A gyűjtemény létrehozása alkalmával a Pozsonyi Műtermek magyar szívű hivatásos képzőművészeikként igen is fontosnak tartottuk azt, hogy a korábbi, magyar jellegű hommage kiállításaink mellett egy olyan jeles személyiségnek is emléket állítsunk, aki a Felvidékért,a nemzetéért élt, harcolt, s mártírként halt meg. Nem a véletlen műve, hogy Esterházy János életét, mártír sorsát képzőművészek is megfogalmazták alkotásaikon keresztül. Az Esterházyak mindig is jeleskedtek a képzőművészeti élet szervezésének, éltetésének terén. Kastélygalériákat működtettek, s vállalták a tehetséges alkotók mecenatúráját. Pozsonyban például a szervezett képzőművészeti élet 1885-ben indult, amikor ugyanis Gróf Esterházy István, Esterházy János nagyapjának elnöklete mellett megalakult a képzőművészeti egylet. S hát az sem a véletlen műve, hogy később gróf Esterházy István unokája, Esterházy János képviselő közbenjárásával 1941-ben megalakult Pozsonyban a Madách könyvesház, s mellette a Madách képtár. Esterházy maga is nagyszerű plenér festő volt, több mint valószínű ez is szerves része volt úgymond a grófi bontónnak. De a jó példa öröklődik. Ma a Csemadok Országos Választmánya székházának nagytermében működik a fentiekben említett Pozsonyi Magyar Galéria, ahol tízéves fennállása óta közel nyolcvan kiállítást rendeztünk, mind a hazai, mind az anyaországi, vagy a világ más tájain élő magyar képzőművészeink alkotásaiból. Szintén ez a galéria indította vándorútjára a Szent István Pozsonyban című gyűjteményét, amelyet immár 14 alkalommal mutattunk be a Kárpát-medence magyarok lakta vidékein.

Martényi Árpád az Esterházy János Emlékbizottság elnökeA galéria eddigi támogatói mellé – a Csemadok, mely a kiállítási teret biztosítja, a Szövetség a Közös Célokért társulás, mely a szervezésben a külhoni kapcsolatok éltetésében jeleskedik – idővel új segítők is társultak. Itt kell megemlíteni a budapesti székhelyű Esterházy János Emlékbizottság-, s a Rákóczi Szövetség nemes tevékenységét, mely kulturális testületek a gyűjtemény vándoroltatásában, külhoni népszerűsítésében vállalnak évek óta jelentős szerepet.

Akkor, amikor felkéréses alapon képzőművészeket szólítottam meg annak jegyében, hogy alkotásaikkal járuljanak hozzá Esterházy János emlékének éltetéséhez, célom az volt, hogy csakis tiszta múltú, magyar szívű, nem megalkuvó hivatásos képzőművészeket szólítsak meg, akik műveiken keresztül egyben emlékeznek a gyilkos kommunizmus azon áldozataira is, akik másként gondolkodókként kiálltak nézeteik mellett – a legzordabb időkben is.

Nagy József, a szlovákiai képzőművészeti élet legjelentősebb tagja, aki nemrég hagyta el sorainkat ma már szinte történelmi értékű pasztellekkel, kollorált rajzokkal gazdagította gyűjteményünket. Az Összeborulók című műve az 1945 utáni magyarságunk tanácstalanságáról, kiszolgáltatottságáról ad tanúbizonyságot. A Kakukkfióka című grandiózusan kiképzett grafikai munkája szülőfalujának, Pozsonypüspökinek azon házairól, évszázadok folyamán kialakított családi fészkeiről ad tanúbizonyságot, melyeket a kitelepített magyarok hagytak el – persze nem önszántukból- magyarságunk sorsának legzordabb éveiben. Az Alfa és Omegák című alkotása, Esterházy portréja – arról szól, miként semmisítik meg az Alfát, az óvó, segítő embermentőt, az omegák vagyis az éppen regnáló hatalom. Ő az a Nagy József, aki megtervezte a magyar királyi korona felnagyított másának makettjét, amely Csáky Pál akkori kormányalelnök segítségével – felkerült a nagybalogi templomtorony csúcsára. De az is ő, aki 86 éves korában kollázs formájában rajzolta meg Malina Hedvig keserű történetét, mely művet rendszeresen kiállítjuk a Pozsonyi Műtermek csoportos kiállításon.

A Pozsonyban élő, érsekújvári származású Jaksics Ferenc harminc évig vezette a Pedagógiai könyvkiadó művészeti osztályát. Ő eldicsekedhet azzal, hogy talán nincs is olyan középkorú vagy idősebb felvidéki magyar, aki A kiállítás részletene tartotta volna kezében az általa illusztrált, vagy szerkesztett tankönyvet. Az anyaországban is nagy hírű grafikus a Könnycsepp Esterházyért, a Portré szívvel, Keresztény erkölcs című alkotásait mutatjuk itt be.

Nagy Zoltán illusztrátor festőművész megalkotta Eszterházy János portréjának eddigi legbriliánsabb ceruzarajzát. Ennek negatívját találhatják meg leporellóinkon. Ő Zs. Nagy Lajos híres költőnk fia számos magyar író költő könyvét illusztrálta. Ide is elhoztuk a Rács mögött című pasztelljeit, de az Erőszak című alkotása is jelen van, ami egyben korunk, a nagyvilág állapotát is tükrözi.

Én patináltánszámblázsaimat hoztam el erre a tárlatra. Az áldozó áldozat című táblakép nemcsak Esterházy Jánosnak állít emléket, de azoknak a papjainknak, honfitársainknak is, akik szintén a kommunista börtönök áldozataivá váltak. Az emléktábla besúgók és csatlósaik figyelmébe – című alkotás arról a korról árulkodik, amelyben mi idősebbek éltük le fiatal korunkat. Kiállítási élményeim is fűződnek ehhez a táblaképhez. Amikor Székesfehérvárott, Sopronban, s Pozsonyban nyitottam az Esterházy tárlatunkat,papok, idős emberek, szólítottak meg, s megemlítették: a börtönben mi is így karcoltuk be a napok,évek folyását a falra, hogy tudjuk – mikor is szabadulunk.

Simon M. Veronika élethű portréja, Kocsis Ernő Fal című képe, Bangó Miklós Korpusza, Csótó László Profán Körmenet című alkotása, Soós Csilla zománcai mind mind arról árulkodnak, hogy az itt kiállító művészek a szívükkel festettek, rajzoltak, alkottak, hiszen nem valami ellen – ahogyan ez láthatjuk a vadliberalizmus, a szabad lelkűség, a gátlástalanság bugyraiban fetrengő úgynevezett globalista, mindig is a botrányra hajazó, mást, másokat sértő művészek tevékenysége révén, hanem valami mellett, vagyis hitünk és példaképeink mellett álltak, állunk ki.

A Pozsonyi Műtermek csoport tagjaként, egyben kurátoraként elmondhatom, hogy az elmúlt tizenöt évben ez volt az egyetlen olyan képzőművészeti csoportosulás, amely teljes mellszélességében felvállalta nemzeti, nemzetiségi hovatartozását, s emlékező kiállítások keretén belül a lehető legszélesebb spektrumban, koránt sem úgymond betáblázva igyekeztünk alkotásainkkal jó ügyet szolgálni. A Kassák Lajos, Kempelen Farkas, József Attila, Zs. Nagy Lajos, Janiga József, Dúdor István hommage, vagyis emlékkiállítások is csakis erről tanúskodnak. Ugyanis könnyű dolgom volt olyan értelemben, hogy szabad művészeti társulásunk soha egyetlen tagja sem volt korlátozva ami a stílust, az alkotásmódot a világ dolgaihoz való hozzáállást illeti. Ugyanis a Pozsony, Bécs, Prága háromszög – stílusban, szabad kifejezés formában minket is megérintett. Persze akkor, amikor magyar emberekként jó ügyek mellett kellett kiállni, mi is összeborultunk, mint a néhai Nagy József, jóbarátunk, alkotótársunk egyik a fentiekben idézett grafikájának címe is tükrözi, s hát – gondoltunk egy nagyot. Ilyenkor születtek meg azok az alkotói ötletek , melyek termései ma már úgymond járják a Kárpát-medencét.

A Pozsonyi Magyar Galéria is lelkületében, munkastílusában hasonlóságot hordoz a lévai Reviczky Házzal, hiszen többnyire nemzeti és nemzetiségi szellemiségben végzi mind a két kulturális, közösségi tér – a tevékenységét. Persze abban is rokonok vagyunk, hogy mind a Pozsonyi Magyar Galéria, mind viszont a Reviczky Ház az Esterházy díj viselője. S ha már rokonságról esett szó, hadd legyek egy kicsit szerénytelen, abban is rokonok vagyunk, hogy a Pozsonyi Magyar Galéria művészeti vezetőjének a szülővárosa – Léva. Bizony, ebben a városban éltem meg a nagyon boldog, szép emlékű gyermekkoromat, újtelepi srácként az akkor még nyolc halastó volt a játszóterünk, s a Rác part a mi kis sí központunk, a Siklós környéke, – ahol a szőlőink voltak, – a mi kilátó tornyunk. S mivel nem volt Léván a hatvanas években magyar nyelvű középiskola, így tizenhat évesen Ipolysági diák lettem. Hetventől aztán Pozsonyban kezdtem el a felnőtt életet – már riporterként egy nemzetiségi újságunknál. Persze gyerekkori szerelmemet a festést soha nem hagytam el, így alakult ki a publicista, képzőművész kettős pályám. Persze mindig mindenkinek eldicsekszek azzal, hogy az én gyerekkoromban az akkor 16 ezres szülővárosomban jóformán mindenki magyarul beszélt, vagy legalább is – tudott magyarul.

A falakon látható emlékező alkotások Esterházy János helytállása, embersége – emlékőrzésre kell, hogy szólítson mindannyiunkat. Ezt az üzenetet visszük majd el a hónap végén Prágába, ahol egy nagyszabású Esterházy konferencia keretén belül kerül bemutatása a gyűjtemény.

A tárlat tehát a következő Kárpát-medencei művészek festményeit, plasztikáit és grafikáit vonultatja fel:

1.Bangó Miklós: Mártír – rézkarc, akvatinta – 2008
2.Bangó Miklós: Idézet Esterházy Jánostól – 2008
3.Bugyács Sándor: Esterházy I. – kolázs – 2009
4.Bugyács Sándor: Esterházy II.- kolázs – 2009
5.Beöthy Élő Hajnalka: Gróf Esterházy János – 2008
6.Csótó László: Profán körmenet –tusrajz -2007
7.Gy. Simon Margit: Im Memoriam Duna part -2008
8.Jaksics Ferenc: Portré – szívvel –pasztell – 2010
9.Jaksics Ferenc:Keresztény erkölcs –olaj – 2008
10.Jaksics Ferenc: Könnycsepp Eszterházy Jánosért -pasztell – 2008
11.Kántor János: Az angyali áldozat emlékműve -rézmaratás – akvatinta – 2008
12.Kántor János: Mártír – rézmaratás,akvatinta – 2008
13.Kalita Gábor: Emlék/eztető/tábla volt besúgók és csatlósaik figyelmébe – asszamblázs- 2008
14.Kalita Gábor: A mi keresztünk – égetett umbra – 2003
15.Kalita Gábor: Áldozó áldozat – asszamblázs – 2011
16.Kocsis Ernő: A fal – olaj – 2008
17.Lábik János: In memoriam – olaj-2008
18.Nagy József: Kakukkfióka – színesceruza – 2008
19.Nagy József. Összeborulók – vegyes technika – 2008
20. Nagy József:Vesszőfutás – vegyes technika – 2008
21. Nagy József:Szimbólum – vegyes technika – 2006
22. Nagy Zoltán: A mi jelünk a … – ceruzarajz – 2008
23. Nagy Zoltán: Erőszak – pasztell 2008
24. Nagy Zoltán: Rács mögött I. pasztell – 2008
25. Nagy Zoltán: Rács mögött II. pasztell – 2008
26. Nagy Zoltán: Rács mögött III.pasztell – 2008
27. Nyilasi Tibor: Emberáldozat – vegyes technika -2008
28. Ölveczky Gábor: Afokrifek E.J. – vegyes technika
29.Ősi Kovács Imre: … szenteltessék meg a Te neved -olaj -2009
30. Simek Viktor: E.J. szülőföldje – Nyitraújlak – 2008
31. Simon M. Veronika: A mártír portréja –olaj – 2008
32. Soós Csilla: Hommage a E.J. – I. zománc – 2009
33.Soós Csilla. Hommage a E.J. – II. zománc -2009 plusz egy reklámtábla – leporello

A kiállítás megtekinthető 2015. június 18-ig hétfőnként 14 és 17 óra között, valamint rendezvényeink alkalmával.
További képek megtekinthetőek a Reviczky Társulás facebook oldalán ITT>>>. 

WJ, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”54163,47200,32289,41882″}