Már ötödik alakommal látogattak el a tavaszi Remény-zarándoklatok folytatásaként a Trencsén városával átellenben fekvő Vágsziklás sziklabarlang-kápolnájába, ahol főtisztelendő Németh Rezső misét mutatott be.
„A pozsonyi főpályaudvarról kettőkor indultunk Rezső atyával, majd Nagyszombatban felszálltak hozzánk hárman, akik helybéliek és rendszeresen, havonta összejárnak velünk a magyar miséken a Szent Ilona-templomban, köztük örömünkre a jelenleg Nagyszombatban működő Dominika orsolyita nővér-apáca” – számolt be Zilizi Kristóf.
Majd hozzátette, Lipótváron csatlakozott hozzájuk Rózsi néni, Rezső atya jó ismerőse, aki odáig jött vonattal Nyitráról. Trencsénből páran gyalogosan zarándokoltak el a nyolc kilométerre található sziklabarlanghoz.
„A kedves, gondos sekrestyés úr, aki a sziklabarlangban teljesít szolgálatot, meglepődésünkre már félúton várt minket, s autóval meggyorsította érkezésünket.
A misét Rezső atya az itt, Szikláson remetéskedő szentek, Zoerard-András és Benedek tiszteletére mutatta be, kiknek ünnepét július 17-én üljük. Szólt arról, hogy ahogy az ismert, e két szentünket legkorábban, már 1083-ban avatta szentté László királyunk Istvánnal, Imrével és Gellérttel egyetemben. Szent István pedig kijelölt nekik kolostort Zobor hegyén, de ők annyira életüket az emberektől és a külvilágtól való elzárkózásra szentelték, hogy ide, a sziklási erdőbe jöttek s éltek igazi remeteéletet” – írja beszámolójában a zarándoklaton részt vevő Zilizi Kristóf.
Megjegyzi, érdekes volt az időzítése zarándoklatnak amiatt is, hogy éppen ezen a pénteki estén, május 29-én rendezték a templomok éjszakáját.
Trencsén város közelében lévő kegyhely a nyitrai egyházmegyében: Szent András; Szórád, valamint Szent Benedek remeték egykori telephelye. Ennél fogva ők a nyitrai egyházmegye védőszentjei is. A Vág folyó partján, Trencsén előtt északra egy háromszáz méter magas sziklafok tetején van egy barlang. Ebben remetéskedett a két szent. Előbb András, azután Benedek. Ez utóbbi vértanúságot szenvedett itt kereszténységünk kezdetén. Ennél fogva népi módon kegyhellyé vált az ő remetetelepük.
1224-ben I. Jakab nyitrai püspök e helyen kolostort és kápolnát épített. A történelem viharai azonban súlyosan megtépázták a szent helyet az évszázadok folyamán. 1644-ben Püsky János nyitrai püspök a romokat újjáépítette és újból fölvirágoztatta a kegyhelyet. Ezt az időszakot azonban ismét pusztulás követte. 1853-ban újból rendezték, átépítették és fölszentelték. Legutóbb 1951-ben renoválták. Búcsújáró hely, a búcsú napja július 17-én, vagy a rá következő vasárnapon van.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”28814,34668,40722,48106″}
