Első alkalommal járt a Muzsikás Együttessel Petrás Mária Martoson. Minden koncert hasonlít egymásra, ugyanakkor különbözik is a többitől, még akkor is, ha sokadszorra is ugyanazokat a dalokat énekli az ember.
Petrás Máriának mennyiben volt különleges a mostani martosi koncert, azon kívül, hogy az eső miatt a református templomban kellett előadniuk?
– Azt a csokromat adtam elő szerdán (július 8.) Martoson, amely egy évről és egy napról szól. Egy év fontos egyházi ünnepeit, csángó szokásait, továbbá egy reggeli és esti ima közötti napot foglaltam össze – dalokban. És erre az eső miatt került így sor, mivel az eső beszorított bennünket a templomba, ezért választottam ennek a blokkomnak az előadását.
Idézhetünk belőle?
– Egy versszak a reggeli imából:
Felkelék én jó régvel hajnalba’
s megmosdódtam minden bűneimtűl,
felkendőztem arany kendezővel,
s kimenék én ajtóm elejibe.
És aztán egy másikkal fejezem be az estiből, ha félórás, ha órás a műsor, hogy:
Ne szólíts ki, Uram, készületlen,
ne szólíts ki, Uram, készületlen,
vezess elébb az enyhítő kútra,
s úgy bocsáss el minket e nagy útra!
Ezekben minden benne van, ami arra szolgál, hogy felemelkedjünk. A mindennapok bajai fölé, hogy ki tudjunk emelkedni ebből a világból. Az embernek a célja kell, hogy legyen, hogy megemelkedjen. Ez kell ahhoz, hogy megtalálja azt, hogy miért is van a világban.
Ez egy archaikus világ. Mennyire praktikusak ezek a dalok azok számára, akiknek énekel? Azért kérdezem ezt, mert a mai egy rohanó világ, és amit egy művész csinál, ha sikerre vágyik, akkor annak, amit csinál a mának kell szólnia.
– Én azt gondolom, hogy belső sikerre is kell vágynia az embernek, hogy érezze a békét! És én azt gondolom, ha az ember csak mulató zenében mélyed el, akkor a békéje előbb-utóbb elszáll, és lehet, hogy meg sem találja azt. Én azt gondolom, hogy alázattal magába is kell, hogy nézzen mindenki, egy kicsit a gyökereihez, a lelkéhez és én ezt nagyon fontosnak tartom.
Miért fontosak Ön szerint ennyire a gyökerek? Nem itt, mert a Felvidéken ha valaki nem ragaszkodik hozzá, akkor megszűnik magyarnak lenni. Sokkal inkább Magyarországon, különös tekintettel arra, hogy a Muzsikás programja alapvetően a magyarországi közönségnek szól.
– Bárhol legyen a világon az ember, mindenképpen kell, hogy ragaszkodjon a gyökereihez. Valamilyen formában meg kell, hogy találja azt, hogy miképp táplálja a gyökereit és hogyan táplálkozzon belőlük, hogy ne fújja el a szél, mert máskülönben nagyon boldogtalan lesz. Bárhol legyünk a világban – most pár hónapja voltunk Ausztráliában és örömmel vettem észre, hogy ott is vannak olyan magyar emberek, akik megtalálják a helyüket. Mert megkapaszkodtak abban a feladatban, hogy ott hogyan vigyék a magyar kultúra hírét. Mert másképp nem tud az ember boldogulni.
Lehet, hogy anyagilag igen, de szerintem az egyáltalán nem számít egy idő után, mert ha megnézzük, hogy a nagyon-nagyon gazdag világ miért boldogtalan, akkor rájövünk, hogy azok az értékek a legfontosabbak, amelyek itt vannak mellettünk a levegőben, csak meg kell ragadjuk és bebarikádozzuk velük magunkat, mert másképp nemcsak nem fogunk tudni megmaradni, hanem nagyon boldogtalanok is leszünk! Az is nagyon fontos, hogy ne csak ápoljuk az értékeinket és azt, amit kaptunk az őseinktől, hanem hogy tovább is adjuk őket a gyermekeinknek és az unokáinknak, hogy ők is jól érezzék magukat!
Köszönöm a beszélgetést!
A Muzsikás együttes 35 éve működő nemzetközi hírű Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar népzenei együttes. 2008-ban az együttes a legrangosabb nemzetközi világzenei elismerésének a World Music Expo WOMEX-díjának kitüntetettje volt. A díjat 2008. november 2-án, ünnepi hangverseny keretében vették át Sevillában.
Egyaránt fellépnek folk, népzenei és világzenei eseményeken, de nem idegen tőlük az alternatív zene, a jazz, a kelta zene vagy a zsidó zene sem. A világ legnevesebb koncerttermeiben léptek fel, mint a Royal Festival Hall, a Royal Albert Hall, a Théatre de la Ville, a Santa Cecilia Akadémia vagy a Carnegie Hall.
Zenéjük a hagyományos népzenét és a 20. századi magyar komolyzenét ötvözi.
Rendszeresen fellép velük a moldvai születésű Petrás Mária (ének), a táncelemekben, koreográfiában Farkas Zoltán és Tóth Ildikó dolgozik az együttessel. Korábban koncertjeiken rendszeres vendég volt Sebestyén Márta énekesnő is, akivel több közös albumot is kiadtak.
Gecse Géza, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”37679,39901″}
