Gyarapodó Régióért címmel tartott konferenciát a Gazda Polgári Társulás július 9-én, Gútán a Hotel Leonorban. A tanácskozás fő témája az őstermelői piacok fellendítése volt.
A konferencia témakörök szerinti lebontásban zajlott: Varga Péter, a Gazda PT elnöke a Hungariklum mozgalomról, Samu István, az MKP Országos Elnöksége tagja a gútai őstermelői, háztáji piacról, Pikáli Róbert a Magyarok Kenyere elnevezésű Kárpát-medencei magyar összefogás erejéről, Koczkás Beáta, Gúta alpolgármestere az őstermelői piac támogatását célzó általános piaci rendeletekről, Mészáros Győző falugazdász a gazdálkodók támogatási rendszereiről, Duka Gábor, Karva polgármestere a falusi turizmusról, valamint a Duna és Vág folyók adta idegenforgalmi lehetőségeiről adott elő.
Varga Péter felhívta a figyelmet, hogy gyorsan rohanó világunkban az elődeink alkotásai lassan feledésbe merülnek. Kiemelte fontosságát értékeink megőrzésének, amely melyeknek rendszerezése és nyilvántartása céljából jött létre a Felvidéki Hungarikum Mozgalom. Hungarikumok kategóriába tartoznak mindazon értékek, melyek a magyarságra jellemző tulajdonsággal rendelkeznek, illetve, egyediségükkel, különlegességükkel, teljesítményükkel, mind külföldön, mind belföldön egyaránt a magyarsággal kapcsolatban tartanak számon.
A bizottság, mely ténylegesen a felvidéki magyarság sajátjaként határozza meg szellemi és tárgyi értékeinket, független szakemberekből álló szervezet. Szakmai döntéseik meghozatala előtt egyéb szakemberek véleményét kikérve határoznak az értékeink minősítéséről.
Következőként Samu István fejtette ki az őstermelői piacok fontosságát, kitérve Gúta őstermelői ágazatára. Egy régió boldogulásának alapja a saját termékek támogatottsága a fogyasztók köréből, mely főként a késztermékek vásárlása területében csúcsosodik ki. A közvélemény egyre nagyobb hangsúlyt fektet az egészséges életmódra, minőségi termékekre. Mindaddig a pillanatig, amíg az egyének nem lehetnek biztosak abban, hogy a behozott termékek (pl. marokkói áruk, melyek 18-szor kezelt gyümölcsök) nem elkerülhetők, amíg nem ismernek más alternatív megoldásokat, addig a hazai termékek kereslete nem emelkedhet. Ezért kiemelkedően fontos egy ágazaton belüli összefogás, mely az őstermelőket kiemeli az importált, bizonytalan eredetű termékek köréből. Ez rendkívül időszerű kérdés, hiszen az őstermelői piacok működése a helyi közösségek életében is egy összetartó kapocsként lépne elő, mely pozitív irányban módosíthatná a vásárlási preferenciákat, valamint egy teljesen új értékrendet állíthatna fel az étkezés kérdésében – mutatott rá Samu.
Pikáli Róbert egy felhívást, a Magyarok Kenyere összefogáshoz való csatlakozást prezentálta, melynek címzettjei a hátáron túli gazdák. Az összefogás 2011-ben indult, melynek célja, hogy minden évben búzát gyűjtsenek a rászorulóknak. Határokon túlról az ott összegyűlt és összeöntött búzából egy zsáknyit jelképesen eljuttatnak Mohácsra, melyből kenyér készül és a Szent István napi szentmisén az esztergomi érsek megáldja. A hátáron túli területen összegyűjtött búza mennyiségének megfelelő búzamennyiséggel támogatja Magyarország a rászorulókat. Idén a kárpátaljai rászorulók támogatása a cél. Szlovákiában a koordinálást a Gazda PT, ezen belül Pikáli Róbert kapta feladatul.
Következőben Koczkás Beáta mondott rövid beszámolót az őstermelői piac létrehozásának jogi hátteréről, a szükséges engedélyek begyűjtéséről, valamint Gúta pozitív irányú hozzáállásáról a kérdésben.
Mészáros Győző fontos információkkal látta el a gazdákat, a megpályázható támogatásokról, melyek a következők:
4.1.- mely a gépek beszerzésével kapcsolatos támogatás. Június 12.-én került meghirdetésre és október 30.-ig pályázható
4.2. – mely a termékfeldolgozással kapcsolatos. Június 29.-én került meghirdetésre és szeptember 29.-ig pályázható valamint
6.4. – mely a falusi turizmus támogatásával kapcsolatos.
Utolsó előadóként Duka Gábort, Karva település polgármesterét hallhatta a közönség. A polgármester bemutatta Karva turizmusát, amely kemény munkának és innovatív ötleteknek köszönhető az utóbbi években a falu egyik sikerágazatává vált. Előadásában Duka négy fő vonzási tényezőt jelölt meg: a Duna korzó rendezvénysorozatait (május 1., Borban az igazság júniusban, Jazz és Swing júliusban és a Hídverőnap), a település sporteseményeeit (kenutóra, futóverseny) és látványosságait (Kápolna, Kilátó, Középkori templom, Duna korzó piac), valamint a Karva-Lábatlan révátkelő. Megemlítette, hogy tervezési fázisban van egy vízi zarándoktúra.
Az előadások összességéből látványosan kivehető, hogy egy jó ötlettel, kitartással és támogatottsággal nagy mértékben változtatható egy település megaítélése mind a helyi mind a külső szemlélők részéről.
Horecsnyík Melinda/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”52428,43220″}
