Magyarkanizsa, Újvidék, Eszék és további két délvidéki település után, Kárpátalján, majd Rozsnyón mutatták be Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma által összeállított Kelet-Közép-Európa zsinagógái 1782-1944 c. vándorkiállítást.
Most az eperjesi ortodox zsinagógában kerül sor ennek megnyitójára július 22-én, szerdán 17 órakor. Ezt augusztus 22-ig tekinthetik meg. Majd Királyhelmecen lesz látható.
A kiállítás gerincét az újvidéki származású Klein Rudolf építész, egyetemi tanár Kelet-Közép Európa zsinagógái
1782-1944 (TERC Kft., 2011) című kétnyelvű munkája képezi. „Ez az első átfogó mű a történelmi Magyarország zsinagóga-építészetéről az 1782 és 1918 közötti időszakból. Franz Rosenzweig és Martin Buber dialogikus filozófiájára, több száz dokumentált, illetve még létező zsinagógára alapozva elveti a hagyományos stílustörténeti megközelítést. Egy nyolc kritériumot felölelő mátrix segítségével alaprajz, szerkezet és építőanyagok, belső és külső díszítés, méret, tömegképzés, valamint a közvetlen környezettel illetve a városkép egészével folytatott építészeti dialógus új alapokra helyezi a zsinagógák fejlődéstörténetét és tipológiáját. Az alapvetően építészeti könyv így meghaladja e diszciplínát: a zsinagógák elemzésével értékrendet, identitást, vágyakat fed fel, és a diaszpórai zsidó lét nehezen megragadható lényegére vet fényt. Ezen felül a zsinagógákat a településhez, nemzeti kultúrához való kötődés emlékműveiként is értelmezi, amelyekkel a neológ zsidó közösségek az örök vándorlást óhajtották feltartóztatni.”
A 2014-es évet a magyar kormány a magyar holokauszt emlékévévé nyilvánította, így az 1944-es magyar zsidó 
deportálásoknak méltó emléket kívánt állítani. A kormányhatározat számos kiállítás, szakmai fórum mellett konkrét anyagi hozzájárulást helyezett kilátásba. Magyarország és a szomszédos országok területén fellelhető emlékek, zsinagógák közül kiválasztottak néhányat, amelyek felújításához a magyar kormány anyagilag hozzájárul, s az épületek új tartalmat nyernek. Így az utókor is számon tartja ezeket a páratlan és egyedülálló építészeti, kulturális, valamint nem utolsó sorban vallási emlékeket.
Sajnos, számos zsinagóga az elmúlt évtizedekben lebontásra ítéltetett. Szomorúan gondolok a besztercebányai neológ zsinagógára, mely sokáig raktári célokat szolgált, mór tornyait barbár módon levágták, hogy sátortetővel fedhessék be. A rozsnyói helyén csak egy kő emlékeztet egykori létére. A neológ pozsonyit értelmetlenül felrobbantották. A neológ, majd status quo ante kassait is eltüntették. Ma már csak képeslapokon és emlékezetben léteznek. Hogy mennyiben volt ez a szlovák kincstári antiszemitizmus, érdektelenség, butaság és kultúrátlanság, vagy ideológiai ferde hajlam következménye, ma már nehezen állapítható meg. Valószínűleg mindezek szövevénye okozta a pusztítást. Ezek az épületek pótolhatatlan esztétikai értéket képviseltek, s azokat nem helyettesítik a sivár neobarakk építmények. Ma már nem tudom melyik városban, a zsinagógából zöldségbolt lett. Nem tudtam, nevessek, vagy sírjak. De gondolnunk kell a pusztuló losonci zsinagógára is. Évtizedekkel ezelőtt még szabadon léphettünk belsejébe. Valaki a múlt század 70-
es éveiben az aron hakodesre (tóraszekrény) a horogkeresztet pingálta. Nagyon szomorú lettem. Valahol ennek fotóját is őrzöm. De ez az épület minden jel szerint új életre kél és megmenekül.
A kiállítás különböző helyszíneken lévő zsinagógái mellett az a négy is szerepel, amelyeket a zsinagógamentő-program keretében választottak ki. Magyarországon a kőszegi, a budapesti Rumbach Sebestyén utcai és a debreceni Pásti utcai zsinagóga a helyreállítás után kulturális és rituális célokat szolgál majd. A felújítási program részét képezi a szabadkai zsinagóga. A helyreállítására szánt százmillió forintot már átutalták, a munkálatok hamarosan megkezdődhetnek.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”54910,54299,54270″}
