Az első írásos emlék 880. évfordulóját ünnepli ez a Szikince patak parti kisközség, (Párkánytól 10 kilométere) amelyről ritkán hall és olvas az itt élő magyarság: ugyanis azt a sorsot örökölte, amit a hozzá hasonló apró falvakká nyomorított települések.
Napjainkban, ha másról nem is hallani, de hagyományait ma is őrzi a Csemadok hagyományőrző csoportja. Ez főleg az alapszervezet elnökének köszönhető, ezen a téren a csaknem „mindent tudó” Mészáros Júliának, aki 95 éves édesanyját alig egy éve temette el, s amit ő nem élt át még a múltban, azt édesanyjától megtudhatta.
Leginkább a kurta szoknyás viseletéről ismert ez a falu, ugyanis beletartozik abba az egyedi tájegységbe, amely a jellegzetes népviseletéről híres. Fel is veszik, büszkén viselik ma is a lányok bárhová mennek ünnepelni, gasztronómiai specialitásokat kóstoltatni,(pl. tavaly Martoson, a fesztiválon) vagy Bécsbe a Szent István napi ünnepségen megjelenni- mert ők állítják és Mészáros Júlia, aki beöltözteti őket, hogy a hat falu közül, övék a legszebb vállkendő, vagy a hajfonat. (valami kicsi eltérés minden falunál van, amit szebben viselnek, mint a másikban).
Nos, ennek a pici falunak – mert mindössze 451 lakosa van – gazdag hagyományai vannak, s ezt őrzik is, reméljük a következő századokban is.
A 880 éve létező falu az egykori Hont-, majd Esztergom vármegye települései közé tartozott. A település a Hont – Pázmány nemzetséghez tartozott, a 18. századtól a Pálffy család birtoka. Neve a Gyarmat törzsnévből ered. Volt iskolája, óvodája, vízimalom a Szikince partján. 1910-ben még 863 magyar lakosa volt. Lakói szőlő és állattenyésztéssel foglalkoztak.
Temploma 1377-ben lett felszentelve Szent Márton tiszteletére. A román stílusban épült templomot a 18. században átépítették, 1887-ben kibővítették. Itt született Varga Imre költő, aki ma Budapesten él. Ezt a falut is, mint a környékbeli apró falvakat szinte tönkretette az iparosodás, a párkányi papírgyár felépítése, na meg a szocialista rendszer kiszippantotta innen a fiatalokat.
Sajnos ma már iskolája nincs. Óvodája még van, mert ide hordják a pár kilométere lévő szomszédfalu Garampáld apróságait is, ahol már az óvoda is megszűnt. Pár évvel ezelőtt ugyancsak Mészáros Júlia szorgalmazására egy cserkész emlékművet is avattak az egykori táborok emlékére. Sőt pár éven keresztül a Szikince fesztivál helyszíne is volt.
Az évforduló alkalmából a község egy Szent Márton emlékoszlopot állíttat a templom dombra vezető útvonalra. A fából készült emlékművet Smidt Róbert szőgyéni fafaragó készítette.
A kis falu igen gazdag, és tartalmas programmal készült a megemlékezésre. Sőt július 24-én a Kossuth rádió déli harangszója is a kisgyarmati Szent Márton templomból kondult meg. Az emlékoszloppal egyben csatlakoznak majd az ősszel kezdődő Szent Márton év programjaihoz.
A részletes program ITT olvasható>>>.
DE, Felvidék.ma
