Bugár Béla, a Most-Híd elnöke szerint annak, hogy a bősi népszavazás sikeres lett a kormány és a település lakói közti kommunikáció hiánya az oka. A vasárnapi referendum során a falu szinte valamennyi polgára, aki részt vett a szavazáson, a menekülttábor ellen volt. Bugár szerint ez várható volt, és nem is lehet ezen csodálkozni. „A kormány annak érdekében, hogy eloszlassa az 500 menekült Ausztriából való ideiglenes idetelepítésétől való félelmeket, egyáltalán nem kommunikált a lakosokkal, s főleg a bősi polgárokkal” – jelentette ki Bugár, akinek meggyőződése, hogy ez a kormány feladata lett volna, ám az alábecsülte ezt.
A Most-Híd elnöke szerint a helyzeten csak rontottak a kormánytagok kijelentései, beleértve magát a kormányfőt, Robert Ficót is, aki biztonsági veszélyként beszélt a menekültekről. „A kormányra most az a feladat vár, hogy a kialakult helyzetet úgy oldja meg, hogy meghallgattassék Bős polgárainak a szava is, és teljesüljenek az osztrák féllel szembeni kötelezettségek is” – fűzte hozzá Bugár.
A bősi polgárok szavazása nem csupán a menekültek odatelepítésétől való félelemről szólt, hanem a „rólunk nélkülünk” politikájának az elutasításáról is – jelentette ki a népszavazás kapcsán az SDKÚ-DS. A népszavazás eredményét, amely során a bősiek elutasították az ideiglenes menekülttábor megnyitását a faluban az osztrák menekültek számára, a párt „felemelt figyelmeztető ujjként” jellemezte a szlovák kormány és a brüsszeli uniós politikusok számára is.
Pavol Frešo pártelnök arra is rámutatott, hogy a menekültügyi problémáról szóló vita elejétől kezdve csak a számokra és az áthelyezés helyére korlátozódott. „Se a brüsszeli politikai elit, sem pedig Robert Fico kormánya nem volt tekintettel az emberi igényekre – Azokéra az emberekére, akik Európába menekültek és azokéra, akiknek be kellene őket fogadniuk. A bősi népszavazás Brüsszel és a jelenlegi szlovák kormány hibája” – vélekedik Frešo.
Az ellenzéki pártnak meggyőződése, hogy Európa az elmúlt hónapokban nem jutott előbbre a migrációs válság okainak megoldásában, csupán annak következményeivel foglalkozik. Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy elejétől fogva elutasítja a menekültek „íróasztal mellől” hozott döntések alapján való áthelyezését. Véleménye szerint a probléma emberi viszonylatait és az egyes országok lehetőségeit is figyelembe kell venni.
Ján Keselý, a párt igazságügyi és biztonsági szakértője úgy véli, az emberek Szlovákiában tudatosítják, hogy kötelességük segíteni azoknak, akiknek valóban szükségük van a segítségre. „Egyúttal azonban arra is joguk van, hogy a politikusok nyíltan és tisztességesen kommunikáljanak velük. S hogy elmagyarázzák nekik az okokat, amelyek miatt úgy döntötték, hogy befogadják a menekülteket, és az ő településükön helyezik el azokat. Ez azonban sajnos, nem történt meg” – fogalmazott Keselý. A bősi népszavazás üzenet a szlovák kormánynak, de a brüsszeli bürokratáknak is, hogyan is végződik, ha az emberi sorsokról való döntésből kiveszik az emberség” – fűzte hozzá a párt igazságügyi és biztonsági részlege.
Nem kellene az ausztriai ideiglenes menekülteket Bősre helyezni, amelynek lakosai ezzel nem értenek egyet, vélekedik a Szabadság és Szolidaritás Pártja. A párt képviselői azt javasolják, hogy a kormány fogadjon el kompromisszumos megoldást, és a menekülteket ideiglenesen katonai épületekbe helyezze el, ahol a hadsereg őrizné őket. „Elfogadhatatlannak tartom az ilyen egyértelmű népakarat figyelmen kívül hagyását” – jelentette ki Richard Sulík, az SaS elnöke.
A párt alelnöke, Ľubomír Galko volt védelmi miniszter szerint a hadseregnek a menekültek elszállásolására van elegendő kapacitása, amelyek lakott területen kívül helyezkednek el, és rövid időn belül elhelyezhető lenne ott valamennyi menekült, vagy legalábbis a nagy része annak, amire Szlovákia Ausztriával szemben kötelezettséget vállalt.
A belügyminisztérium is azt állítja, megérti a bősi népszavazás eredményét, ami véleményük szerint a menekültekkel szembeni aggodalom megnyilvánulása, és tulajdonképpen egész Szlovákiára jellemző. Éppen ezért folytatott Szlovákia kemény diplomáciai küzdelmet a kötelező menekültkvóta elfogadása ellen, amelyet az uniós tagállamoknak Brüsszel diktálni szeretett volna, jelentette ki a belügyminisztérium szóvivője, Petar Lazarov. „Ragaszkodni fogunk az álláspontunkhoz, hogy Szlovákiában önként a karitatív szervezetek segítségével tartósan csak 100 keresztény szír menekültet fogadunk be” – fűzte hozzá Lazarov.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”55338,55324,55302″}
