Az V. Önkormányzati Szabadegyetem harmadik napján, október 17-én, szombaton a szórványmagyarság helyzete, a Petőfi Sándor Program és a készülő felvidéki értéktár volt terítéken.
Nagymegyeren, a Városi Művelődési Központban megvalósult tanácskozáson szombaton délelőtt a résztvevő polgármestereket, önkormányzati képviselőket a főszervező, Őry Péter, a Pro Civis polgári társulás elnöke köszöntötte. A tanácskozást Domin István, Izsa polgármestere, az MKP Országos Elnökségének a tagja vezette.
Mucsi Géza, a Nemzetpolitikai Államtitkárság osztályvezetője a Petőfi Sándor Programról beszélt. Elmondta, hogy a Körösi Csoma Sándor-programmal párhuzamosan indították, a Kárpát-medence szórványmagyarságának a megsegítésére. A program az egykori monarchia területére terjed ki. Ismertette, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság a program során ötven magyar fiatalt küldött ki ezen országokba. „Az érintett országokban felvettük a kapcsolatot a magyar szervezetekkel, egyházakkal, oktatási intézményekkel, hogy jelöljék meg azokat a területeket, ahol a legnagyobb hasznukra lehetnek ösztöndíjasaink” – mondta.
Így állt össze, hogy Felvidékre 8 ilyen ösztöndíjas érkezett. Bozzay Klára Nyitrára, a Zoboraljai Kulturális Intézetbe, Burovincz Laura Fülekre, a Csemadok Füleki Alapszervezetéhez, Dancsa Anita Galántára, a Galánta és Vidéke Társuláshoz, Kertész Csilla Lévára, a Czeglédy Péter Reformtus Gimnáziumba, Kocsis Dániel Attila Kassára, a Rovás Civil Szervezethez ill. Debrőd Község Önkormányzatához, Kurilla Tünde Tornaljára a Városi Önkormányzathoz, Pathó Marianna Nagykürtösre, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányához, és Veres Annamária Nagykapos ill. Kaposkelecsényre a Csemadok Bercséniy Miklós Alapszervezetéhez került.
A tanácskozáson nagyobb részt jelen voltak a felvidéki ösztöndíjasokat. Őket Fazekas Anna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársa, szakértő mutatta be. Elmondta, kilenc hónapot töltenek a fogadóintézményben. Az a feladatuk, hogy segítsék az intézmények programjait, a magyar közösségeket és havonta szakmai jelentéseket készítsenek, ezen kívül beszámolókat is készítenek, melyek a http://www.petofiprogram.hu/ oldalon is elérhetők. (A Felvidék.ma is közzéteszi az ösztöndíjasok cikkeit. – szerk. megj.)
Ladányi Lajos, a Kárpát-medencei Szórvány Tanács tagja, aki mentorként vesz részt a Petőfi programban következő felszólalóként a szórványmagyarságról beszélt. Azt hangsúlyozta, kidolgoztak egy szórványstratégiát. Felvidéken három ilyen csoportosulás van: Zoboralja, a peremvidék valamint Kassa és Pozsony. Elmondta, hogy kiemelt fontosságú programokat kell csinálni oktatás, kultúra és művelődés terén, az önkormányzatiság területén. Úgy véli, hogy létre kell hozni egy olyan intézményrendszert, amely foglalkozik a szórványosodással. „Ott ahol tömbmagyarság van, és nem foglalkozik a szórványosodással, akkor az olyan, mintha egy időzített bombán ülne. Tapasztalatait ezen bomba hatástalanítására kell felhasználnia” – hangoztatta.
Délután a készülő felvidéki értéktárról Szakáli István Loránd, a magyar Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára és Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke számolt be.
Szakáli István Loránd előadását Esterházy János: Nem lehet helye a lemondásnak idézetével nyitotta meg. A hungarikum mozgalommal kezdte, kifejte, hogy a hungarikumügynek nemzetépítő hatása van, s erősíti a nemzeti összetartozás érzést. Kiemelte: a hungarikumok ügye olyan nemzeti ügy, amelyet a minden magyar magáénak érezhet függetlenül attól, hogy világ melyik részén él. Hangsúlyozta, hogy tisztában kell lennünk értékeinkkel, mert akkor van önbecsülésünk.
“Az magyar Országgyűlés 2012-ben fogadta el a hungarikum törvényt, azonban ez csak egy mérföldkő volt abban a hosszú távú gondolkodásban, mely azt volt hívatott tudatosítani a magyarságban, hogy oda kell figyelnünk a ránk jellemző értékekre” – mondta.
A helyettes államtitkár beszámolt a hungarikum törvény elfogadása óta felhalmozódott tapasztalatokról. Maga a törvény nem akar túlszabályozni, csak a kereteit teremti meg az értékgyűjtés folyamatának. A hungarikum mozgalmat illetően az elmúlt három év igazi sikertörténet, közel 550 települési értéktár bizottság jött létre Magyarországon. Hozzátette, eddig nem sikerült kellő módon megszólítani a külhoni közösségeket.
„Az idén nyáron végrehajtott hungarikum törvénymódosítással többek között az volt a cél, hogy a határontúli értékgyűjtés megfeleljen a hazainak. Ennek eredményeként Magyar Állandó Értekezleten részt vevő külhoni szervezetek a saját országuk vonatkozásában külhoni nemzetrész értéktárat működtethetnek” – mondta Szakáli.
Mint megtudtuk, a Külhoni Magyarság Értéktárnak 106 nemzeti érte van, 64 Vajdaságból, 19 Horvátországból, 6 Muravidékről, 6 Kárpátaljáról, 5 Erdélyből és 6 Felvidékről. Ez utóbbiak a következők: a deáki templom, a bényi műemlékek, a kurtaszoknyás falvak, a pozsonyi kifli, a kőtés, a paprikás kattancs.
Hozzátette: a 2015-ös költségvetés terhére 110 millió forint értékben úgynevezett „hibrid” pályázatot kívánnak kiírni, amibe kölcsönösen bevonnák a határon inneni és túli településeket. A pályázat célja, hogy a meglévő települési, testvérvárosi kapcsolatok elmélyüljenek, valamint újak alakuljanak ki az értékgyűjtés mentén.
Reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben egyre több külhoni javaslat fog a Hungarikum Bizottság asztalára kerülni. A bizottság a Nemzeti Értékpiramisba helyezi el a helyi értéket, s ezek közül az arra érdemesek a Hungarikumok Gyűjteményébe is bekerülhetnek. A felvidéki partnerszervezetük a Gazda Polgári Társulás.
Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke a Felvidéki Magyar Értéktárat mutatta be. A hungarikum eszméjének terjesztéséről és a Felvidéki Magyar Értéktárról legutóbb Nagykaposon tartottak konferenciát. Erről ITT számoltunk be.
További ilyen konferenciákat is terveznek, pl. Fülekre november 6-án várják az érdeklődőket. Mint ismert a nyitókonferenciára Komáromban került sor még tavasszal, erről ITT írtunk.
Varga Péter elmondta, hogy a helyi értékek begyűjtése kapcsán várják a javaslatokat olyan nemzeti értékekre, amelyek ismertek a Felvidék egész területén. „Ezek az értékek kerülhetnek majd be a felvidéki magyar értéktárba, innen pedig tovább kerülhetnek a Kárpát-medence értékei közé. Ehhez egy intézményrendszert szeretnénk kialakítani: mindenekelőtt létrehozni egy mintegy 9-12 tagú értéktár bizottságot, melynek tagjai ágazati szakemberek – művészettörténészek, etnográfusok, építészek, agráriumban, élelmiszeriparban tevékenykedő szakemberek és egyéb ágazatokhoz kötődő szaktekintélyek, hagyományőrzők – lesznek” – mondta.
A tanácskozást Őry Péter, a Pro Civis polgári társulás elnöke zárta. Sikeresnek értékelte a tanácskozást, az elmúlt öt évben idén volt a legnagyobb az érdeklődés.
he, Felvidék.ma
Fotó: Pro Civis facebook
{iarelatednews articleid=”56840,56805″}
