Magyarország számára az autóipar az egyik olyan ágazat, amelyben további növekedési lehetőség van – mondta a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) befektetési elnökhelyettese az október 28-án nyíló nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítást megelőző sajtóbeszélgetésen.
Az Óbudai Egyetem épületében szervezett találkozón szerdán Bolla Szilárd felhívta a jelenlévők figyelmét arra a tényre, hogy a magyar ipari termelés 24 százalékát ma a járműipar adja, ami 672 cég teljesítménye. Ezt a gépgyártás közel 23 százalékkal, az elektronikai ipar pedig 15 százalékkal követi, de ezekben az alágazatokban már ötezres nagyságrendű a cégek száma. Bolla Szilárd elmondta azt is, hogy a járműgyártás hozzáadott értéke a GDP-hez 2009 és 2014 között a visegrádi országok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb ütemben, ami másfélszeres szorzót jelent, konkrétan bő 3 százalékról 4,6 százalékra emelkedett. Az ágazat egyébként 2009 és 2014 között Magyarországon 55 ezer, Csehországban 53 ezer, Lengyelországban 30 ezer, Szlovákiában pedig 20 ezer új munkahelyet teremtett. A legdinamikusabb fejlődést – mint láthatjuk – Magyarország mondhatja a magáénak – állapította meg az elnökhelyettes.
Bolla Szilárd azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországot leginkább az autóipar segítette abban, hogy a válságból kikerüljön. Idén az első félévben 250 ezer autót gyártott Magyarország, és bár kétségtelen, hogy az elkészült autók darabszámát tekintve nemcsak Csehország, Lengyelország, hanem még Szlovákia is megelőzi a magyarokat, aminek a – befektetési elnökhelyettes szerint – a legfontosabb üzenete az, hogy nemcsak darabszámban, hanem hozzáadott értékben is Magyarország számára további növekedési lehetőség kínálkozik.
Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára elismerte, hogy nehéz megfelelő munkaerőt találni, amire részben megoldást jelent az ún. duális képzés. Ennek lényege, hogy az iskolai oktatással párhuzamosan a diákok erős gyakorlati képzést kapnak a programban részt vevő cégeknél. Meg kell találni a megoldást, hogy a fiatalok ne külföldre menjenek, hanem itthon találják meg a számításukat. A másik probléma – szerinte – továbbra is változatlanul az, hogy a képzett munkaerő nem ott van, ahol a cégek. A kormány lakhatási és utazási támogatással próbál segíteni, de a magyar munkaerő az országon belül továbbra sem mobil, ami huszonöt év alatt semmit sem változott – mondta.
Genczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója kiemelte, hogy a háromnapos autóipari szakkiállításon 11 országból 300 kiállítóra számítanak, ami azt jelenti, hogy az idén várhatóan 15 százalékkal lesznek többen, mint tavaly. A nagy magyarországi autógyárak, az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki mellett a BMW-nek is külön standja lesz. A külföldiek közül török beszállítók és fejlesztők idén első alkalommal vesznek részt a beszállítói szakkiállításon. Az oroszoktól pedig külön delegációra számítanak – amit már Szilvási Krisztina üzletág-igazgatótól tudhattunk meg, aki kérdésünkre azt is elmondta, hogy a kiállításon tíz külföldi országból 38 onnan érkezett kiállítójuk lesz, közülük egy lesz szlovákiai: a Gergonne Slovensko s.r.o, amely ragasztás-technológiával foglalkozik. De nemcsak cégekre, hanem érdeklődőkre is számítanak, és Szlovákia minden eddigi alkalommal kifejezetten jól teljesített, tehát várják őket! – hallottuk Szilvási Krisztinától.
Bolla Szilárdtól megtudhattuk, hogy Magyarországon belül Észak-Magyarország, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl mellett különösen Somogy és Zala megye konkrét növekedési lehetőségeket kínál, ami viszont az észak-dunántúli régióval kapcsolatos kérdésünket illeti, azzal kapcsolatban Bolla Szilárd elmondta, hogy a „Suzuki feltámadt” – vagyis olyan termékkínálattal jelent meg immár a piacon, ami ragyogó eladási statisztikákban jut kifejezésre. Egyébként a japán eredetű cég továbbra is támaszkodni fog Szlovákia magyarlakta területeire, úgyhogy a gyár elszívó hatására továbbra is számítani lehet a Felvidéken.
Érdeklődésünkre, hogy mit jelent az, amit a tájékoztatón elmondott, miszerint a Kassa környéki autóipar a magyarországi infrastruktúrára támaszkodik, Bolla Szilárd azt válaszolta, főként azt, hogy a kassai régió autópályás lehetőségei Magyarországon keresztül biztosítottak. Vagyis, ha valaki Kassáról Pozsonyba szeretne jutni, akkor a leggyorsabban Magyarországon keresztül jut oda. Ez azt is jelenti, hogy a magyar befektetők számára – tekintve, hogy a pozsonyi régió ipari kapacitása magas fordulatszámon pörög – Kassán vannak igazán komoly lehetőségek, amelyeket még nem használtak ki – fogalmazott Bolla Szilárd.
Gecse Géza, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”56203″}
