57294

Az emberek a közvéleménykutatásokkal kapcsolatban a pártok népszerűségi sorrendjét, valamint azt figyelik, melyek jutnának be a parlamentbe. A politológusok szerint viszont fontosabbak a hosszú távú eredmények és több felmérés összehasonlítása.

A választások közeledte miatt minden, a pártok népszerűségével kapcsolatos felmérés eredménye az érdeklődés középpontjába kerül. Az embereket érdekli a pártok népszerűségi százalékaránya és sorrendje, mely pártok jutnának be a parlamentbe és melyek nem.

A közvéleménykutatások ezért egyrészt felmérik az emberek véleményét, másrészt viszont formálják azt. A Teraz.sk ennek tükrözésére közzé tette az utolsó hét közvéleménykutatás eredményeit, melyeket a TASR nyilvánosságra hozott. Egyúttal mellékeljük neves politológusok véleményét arról, miként értelmezik a felmérések eredményeit.

„A médiák kénytelenek közölni a felmérések eredményeit függetlenül attól, hogy komolyan veszik-e azokat. A közvéleménykutatások fontos eszközök, melyek befolyásolják a választók döntését,” nyilatkozta a Teraz.sk számára Michal Horský politológus.

„Mindennek főleg azon pártok számára van jelentősége, melyek a felmérés alapján a parlamentbe való bekerülés küszöbén állnak. Az ember természetszerűleg nem akar a vesztesek oldalán állni, a parlamentben szeretné látni azokat, akikre szavazott,” mondta. Azok a pártok, melyek a felmérések során nem érik el az öt százalékot, továbbra is veszítenek választóikból, miközben a nagy pártok ezek kárára gyarapodnak.

Szerinte a választókat befolyásolja a pártok felmérések során elért eredménye, tehát az, hogy az adott politikai párt hányadik helyen végzett. Holott a felmérés csak egy modell és a második, harmadik vagy negyedik hely közötti valós különbség nem minden esetben releváns.

„A közvéleménykutatások eredményeit nem kell elutasítani, de ugyanakkor nem szabad őket túlzottan komolyan venni sem. Churchill azt mondta, hogy ő csak azon közvéleménykutatás eredményeinek hisz, melyeket maga hamisított,” emlékeztetett a politológus. „A felmérésekkel óvatosan kell bánni. Mindig össze kell hasonlítani legalább három ügynökség ugyanazon időszakban végzett felméréseinek eredményeit és követni a fejlődés folyamatát,” tette hozzá Horský.

A Prieskumy ügynökség politológusa, Pavel Marchevský figyelmeztet a közvéleménykutatások eredményei és a választásokon kialakult valós helyzet közötti más eltérésekre is. „Például az OľaNO/NOVA több egymást követő felmérés során nem érte el a parlamentbe való bejutáshoz a koalíciók számára szükséges hét százalékot, a mandátumok átszámolásakor viszont a Smer-SD „ugrott ki”,” jegyezte meg.

„Az OľaNO/NOVA-ról sokan lemondanak, holott épp most állítja össze jelöltlistáját, méghozzá oly módon, hogy mikroközösségek vezetőit választja ki, akik képesek szavazatokat szerezni. Tipikus példa erre Branislav Škripek, aki az Európai Parlamentbe karikázással jutott be keresztény mikroközösségekben végzett tevékenységének köszönhetően,” hívta fel a figyelmet Marchevský, hozzátéve, hogy az OľaNO tényleges választási eredménye ennek köszönhetően jobb lehet.

A közvéleménykutatások eredményeit figyelve inkább a nevesebb ügynökségekre összpontosítsunk, melyek hosszú ideje és rendszeresen készítenek felméréseket. „Időrendi sorrendben és a fejlődést követve kell vizsgálnunk az eredményeket,” mondta.

A felméréseknél figyelembe veszik az adatgyűjtés módszerét és idejét, a megkérdezettek számát, melynél 1000-1200 megszólítottat tart optimálisnak. „A szlovákiai felmérések nagy hiányosságai a szuggesztív kérdések és az úgynevezett halo-effektus,” tette hozzá.

Ez utóbbi olyankor jön létre, ha a felmérést politikai párt rendeli meg, mely többet szeretne megtudni annál, kire adják a szavazatukat az emberek. Egyúttal azt követeli az ügynökségtől, hogy a felmérést sajátjaként tegye közzé. A kérdések között azonban ilyen esetben konkrétan arra a pártra szabottak szerepelnek az általános kérdés mellett, kit is választ az illető. Ezáltal már befolyásolják a megkérdezetteket.

Fontos az a tény is, hogy a megkérdezettek hány százaléka juttatta kifejezésre azon elhatározását, hogy elmegy szavazni. Ha ez megközelíti a jövőbeni valós választási részvételt, a felmérés pontosabb. Amennyiben viszont a felmérésben a választási részvétel nem reális, nem reálisak az eredmények sem.

Maguk a politikusok a leggyakrabban azokat a felméréseket bírálják, melyekből a pártjuk előnytelenül került ki, és ellenkezőleg, azokat tartják korrektnek, ahol jó eredményeket értek el. Ez természetesen ismét csak nem közelíti meg a valós helyzetet.

Hogy az egyes eltéréseket minimumra csökkentse, a Teraz.sk összesítette az utóbbi hét közvéleménykutatás eredményeit, melyeket a TASR közzétett. Ez az eljárás tudományos szempontból nem pontos, mert a felmérések eltérő időben készültek. „Ugyanaz a megkérdezett, aki a hónap elején kifejezésre juttatja véleményét, a hónap végén már megváltoztathatja azt,” hívja fel a figyelmet Marchevský. Ezért kellene a közvéleménykutatásokat a legrövidebb idő alatt végezni.

A pontatlanságok ellenére azonban mégis érdekes lehet, hogyan állnak a népszerűség terén most az egyes pártok. Összehasonlították egyrészt az átlagos preferenciákat, melyeket a pártok a közvéleménykutatások során elértek, másrészt az átlagos sorrendet is. Az eredmények nem tudományos felmérés eredményei, de bizonyos helyzetjelentést adnak az egyes pártok utóbbi hónapokban szerzett támogatottságáról.

A legutóbb végzett hét közvéleménykutatás eredményeit vették figyelembe, melyeket a TASR idén októberben és novemberben hozott nyilvánosságra. Konkrétan a median.sk július 20-tól augusztus 16-ig tartó adatgyűjtését, majd ugyancsak a median.sk augusztus 17-től szeptember 13-ig végzett adatgyűjtését, az MVK ügynökség szeptember 26-tól október 2-ig tartó közvéleménykutatását, az AKO ügynökség október 5-től október 8-ig végzett felmérését, az ASA ügynökség október 5-től október 12-ig végzett felmérését, a FOCUS ügynökség október 6-tól 14-ig végzett adatgyűjtését és az AKO ügynökség október 29-től november 4-ig tartó adatgyűjtését vették alapul.

Kilenc politikai párt eredményeinek összehasonlítására került sor, melyek mindegyike legalább egy felmérésben átlépte az öt százalékos határt. Köztük szerepel az OľaNO/NOVA is, mely minden felmérés eredményeként több mint öt százalékot ért el, koalícióként azonban hét százalékra van szüksége a parlamentbe való bejutáshoz. Ez azonban egyszer sem sikerült nekik a felmérések során.

A választásokon való részvétel terén az egyes felmérésekben komoly különbségek mutatkoznak. A median.sk augusztus és szeptember folyamán végzett felmérései szerint a megkérdezetteknek mindössze 52,2 százaléka menne el szavazni, a Focus októberi felmérése alapján viszont már 66,6 százalékuk.

Bár a politológusok szerint a sorrendnél fontosabb a hosszú távú fejlődés, a választókat mégis érdekli a sorrend. Az első helyet változatlanul a Smer-SD tartja, a második helyre váltakozva a Sieť, illetve a KDH jutott, egy esetben pedig a Most-Híd.

Fontos továbbá a bejutó pártok sorrendje is. Az első helyen álló Smer-SD mögött ott sorakozik a Sieť, a KDH, az SNS és a Most-Híd, melyek mindegyik felmérés szerint bejutnának a parlamentbe. Speciális szerep jut az OľaNO-nak, mely önállóan bejutna a parlamentbe, a NOVA mozgalommal kötött koalícióban viszont nem érné el a megemelt hét százalékos határt, és egyetlen felmérés szerint sem jutna be a parlamentbe.

További csoportot képeznek azok a pártok, melyek küzdenek a bejutásért és csak néhány felmérés eredményeként lépnék át a küszöböt (az SaS, MKP és az SDKÚ-DS), valamint azok a pártok, melyek egyetlen felmérés alapján sem jutnának be a parlamentbe. Ezeket nem soroljuk fel, mert nem tettek közzé velük kapcsolatban elég információt.

a TASR nyomán NZS, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”55961,55486,54595,54490,52776″}