Kassán, a Csemadok székházban megtartott összejövetel a Rákóczi Európai Kulturális Útvonal (REKÚ) első munkamegbeszélésének volt tekinthető. Jaroszló városa kezdeményezte az összejövetelt, melynek célja Rákóczi örökségének és emlékének ápolása. A Nagyságos Fejedelem az a kapocs, amely összeköti az európai nemzeteket.
Hajdu Imre, Sárospatak Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága elnöke konkrét javaslata volt, hogy november 23-án Sárospatakon, a Rákóczi Múzeumban kerüljön sor a következő megbeszélésre. Egyben előkészíti és megfogalmazza azt a szándéknyilatkozatot, amelyben a jelenlévők kifejezik óhajukat a REKÚ létrehozására. A megbeszélésre meghívja Tamás Edittel, a Rákóczi Múzeum igazgatójával együtt, az érintett városokat.
Mivel a jelenlévők a meghívást elfogadták a megbeszélt hétfői napon sor került a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma – Múzsák Temploma épületében az előkészített tárgyalásra.
Sikora Attila alpolgármester köszöntötte a résztvevőket. Sárospatak összefonódott Rákóczi Ferenccel – mondotta. – A fejedelem által hirdetett eszméket most kiszélesítik határon kívülre, hiszen az itt lévők tudják, milyen európai személyiség volt. Büszkén vállalták ennek a rendezvénynek a megszervezését, mely majd egész Európát köti össze a fejedelemnek köszönhetően.
Dr. Hörcsik Richárd, országgyűlési képviselő, az Európai Ügyek Bizottsága parlamenti elnöke gratulált e tervhez. Ha van történelmi személy, aki összeköti az európai népeket, az II. Rákóczi Ferenc. Ő a szabadságharc, a közép-európai együttműködés szimbóluma, és az olyan politikusé, aki ragaszkodott a kereszténységhez és Európa egységéhez. Háromszáz év távlatából nemcsak a magyarok, ruszinok, svédek, franciák, olaszok, szlovákok és csehek tisztelegnek. Olyan örökséget kaptunk, ami túlmutat egy kulturális útvonalon. Ezt a politikusi karaktert követni szeretnénk. Hozzá hasonlót nagyon keveset találunk. Emlékének ápolásával erősítjük az európai népek együttműködését és összetartozását.
„Kérem, velem együtt ápolják Rákóczi emlékét! Segítsük egymást!” Elnöki tisztségéből adódóan elvállalta, hogy hivatalos csatornákon keresztül felveszi a kapcsolatot a különböző partnerekkel, hogy ezt az utat létrehozhassák. Hörcsiknek erre a jövő héten lesz módja Luxemburgban.
Zbygniew Mozden, polgármesteri tanácsadó ismertette Jaroszló nézőpontját, a „jaroslawi gondolatot”. A lengyel fél teljes mértékben osztja Hörcsik álláspontját – mondotta. – Európának példaképekre, ilyen fajsúlyú személyiségre van szüksége ebben a válságos időben. Majd konkrétan vázolta elképzelésüket. Már korábban szép eredményt értek el magyar, szlovák, román és ukrán összefogással, mely 2012-14 között valósult meg. A Rákóczi Útvonal kijelölése már akkor megtörtént, az EU ezt támogatta. Ez növeli esélyüket, és hasznosíthatják a tapasztalatokat, melyekkel rendelkeznek.
Hajdu Imre, a REKÚ pataki koordinátora ismertette a „sárospataki gondolatot”. Minden olyan települést számba kell venni, amelynek Rákóczihoz bármilyen kapcsolódása van. Levélben keresték föl Firenzét, Kölnt, Prágát, Krakkót, Rodostót és nagyon sok magyar települést. Magyarok, szlovákok, csehek, franciák, törökök, lengyelek, olaszok vesznek majd részt ebben a programban.
Rákóczi életútja kötelez minket. A szabadság – egyéné és közösségé – mindannyiunk számára rendkívül fontos. A szabadság önfeláldozás.
Azután Hajdú rátért a konkrét feladatokra. A lényeg, tartsák a kapcsolatot. „Munkára fel!” – fejezte be felszólalását.
Szesztay Ádám, Magyarország kassai főkonzulja az ‘Európai Gondolat’ szerepéről szólt a határokon átnyúló együttműködések létrejöttében. Érdekes történelmi kontextusban zajlik ez a tanácskozás. Egy nagy külső kihívás hatására Közép-Európában erősödik az összefogás. Egységes reagálást vált ki ez a helyzet. Mi ennek az oka, hogy képesek vagyunk rá? Az egyik, hogy 25 évvel ezelőtt elindult egy építkezés. A szinergiát ki lehet használni, hogy felemeljük Közép-Európa, sőt Európa keleti határtérségét. Nagyon fontos, ami e Rákóczi-örökséghez széles értelemben kötődik, az a magyar-lengyel barátság. A Rákóczi-történet arra példa, hogy a magyar-szlovák történelmi hagyományok összekötik nemcsak e két nemzetet, hanem a lengyeleket is. Kicsit bátortalanul indultak, de kiderült, meg kellett állapítsák, hogy ez spontán módon egyetértést eredményezett. Erre a társadalmi igényre lehet építeni. Fontos, hogy e három ország építkezését összekapcsolják. Ma széles európai kontextusban tárgyaljuk a kérdést. Nemcsak a határtérségekért, a három államért, hanem a közös Európáért is dolgozunk. Emelkedetten szólunk, de Európa jövőjéről van szó!
Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának főosztályvezetője az európai kulturális útvonalakról, azon belül konkrétan a REKÚ magyar kormányzati támogatásáról szólt. Elmondta, milyen szemlélettel közelítsünk ehhez a feladathoz. Szükséges egy működő hálózat létrehozása.
A kormányzat azért foglalkozik a kulturális útvonalakkal és kulturális turizmussal, mert ez a társadalmi béke alapja. Megismerjük egymást. Nem csupán a magunk történelmét és saját viszonyulásunkat ismerjük meg, hanem más népekét is. Ezek azok a szempontok, amelyek miatt a kulturális útvonalra szükség van.
Rátérve a gyakorlati tennivalókra, figyelmeztetett, hosszú előkészítő munkára lesz szükség. Komoly kutatómunkára és dokumentáció összeállítására. Létre kell hozni egy szervezetet, melynek alapjait most teszik le. Egy tudományos testületre lesz szükség, mely kidolgozza a történelmi, turisztikai hátteret és azt megfelelő színvonalon fejleszti, hogy sikerre vigyék. Sárospatak erre kiváló szellemi központ Rákóczi-hagyományaival együtt, hogy egy ilyen együttműködés megindulhasson.
Az európai intézmények számára érthetővé és láthatóvá kell tennünk ezt a kincset. Nagyon fontos, ha egy település egész közössége együtt dolgozik és gondolkodik. Ez teszik lehetővé, hogy erős hittel és identitással egy megerősödött Európában éljünk. Ehhez a csodálatos munkához, ehhez a kalandhoz sok kitartást kívánt és bízik benne, ezt egy-két év alatt megvalósítják.
Waldemar Paluch, Jaroslaw polgármestere a REKÚ finanszírozásával foglalkozott. 2016. áprilisában kiírják a Közép-Európára vonatkozó pályázatot. Addig kell felkészülni. A munkát folytatják és jövő év január közepén Jaroszlóban találkoznak időpont egyeztetés után.
Tamás Edit, a Rákóczi Múzeum igazgatója II. Rákóczi Ferenc európai jelentőségéről értekezett. Sárospatak kiemelt hely, mely a fejedelem és családja hagyományait őrzi. Sok-sok kapcsolódási pontot találunk. Nem meglepő, hogy európai szinten gondolkodott, hiszen családi, vérségi kapcsolatai, tanulmányai, műveltsége, utazásai erre predesztinálták. Rákóczi értette a kor Európáját, annak kihívásait, érzékelte, hogy amikor szabadságharca zajlik, akkor Európa viszonyait újra rendezik és ebbe a folyamatba kívánja bekapcsolni országát. A Magyar Királyság különböző népek hazája, s ezek együtt harcoltak ezért a célért. Úgy alakult, hogy az új európai békerendszerbe Rákóczi állama nem került be, de ez nem von le semmit értékéből. Ettől függetlenül igazi európai személyiség volt. Ezt az örökséget kell megőriznünk.
Ezután a programban résztvevő települések mutatkoztak be. Ladislav Perháč Kassáról arról értekezett, hogy Patakot és Kassát két személyiség kapcsolja össze. Az egyik Szt. Erzsébet, a másik a fejedelem
Jindřichův Hradecből – az egykori Neuhausból – Marie Kublová, a Városi Hivatal külkapcsolatokért felelős személye jött el. Az épület, amelyben tanulmányait folytatta, megmaradt eredeti állapotában. Ez a város jelentős műemléke. Elismeréssel említette, hogy a Rákócziak befogadták a cseh protestáns menekülteket és Comeniust, aki Patakon működött. Legfontosabb munkáját, az Orbis Pictust itt írta. A város kész részt venni ebben a kezdeményezésben.
Nagysáros polgármestere nevében Ladislav Babuščák, a nagysárosi vár gondnoka és projektfelelőse szólalt föl. Örömmel működnek együtt ebben a kezdeményezésben és a siker érdekében mindent megtesznek. Konkrét terveik vannak, ezeket már most felajánlhatják.
Ján Lukáč, Zboró polgármestere úgy mutatta be az egykori Magyar Királyság legészakibb települését, hogy ez a legkisebb láncszem. Öt éve dolgoznak, hogy a várat helyreállítsák a helyi polgári társulásukkal karöltve.
Ján Holodňák, Felsővízköz polgármestere hangsúlyozta, az egész világnak mutassuk meg, hogy a lengyelek, magyarok, csehek és szlovákok tudnak együttműködni.
Bartus Ferenc Regécről elmondta, 1999-ben kezdte meg a község a vár állagvédelmi munkáit. Az elmúlt egy év alatt a kormánynak és az EU-támogatásnak köszönhetően, az Öreg-torony újjáépült.
Zs. Papp Ferenc, miskolci kulturális főtanácsos, egy Csoóri Sándor idézettel kezdte. „Látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallanunk egymást, hogy hallhatók.” Reményét fejezte ki, hogy ez főútvonal lesz, melynek jelmondata az „Istennel a hazáért és a szabadságért” lesz.
Vezér Attila, Romhány polgármestere úgy mint a többiek, a Rákóczival kapcsolatos eseményeket ismertette. Hidakat építünk az Ipolyon – mondotta -, ez az út is ilyen híd lesz.
Okos Márton Kalotaszegről elmondta, szülőföldjén minden tisztaszobában a fejedelem portréja megtalálható.
Délután Aros János polgármester köszöntötte a résztvevőket a kultúra magyar városában, Szent Erzsébet és a Rákócziak fészkében.
Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatójának tájékoztatója az európai kulturális útvonalak létrehozásának kritériumairól szólt. Az Európa Tanács 1987-ben indította el a kulturális útvonalak programját. A Szent Jakab útvonal volt az első. Napjainkra több mint 30 ilyen létezik és több mint 30 ország érintett.
Fő célok a turizmus, a hálózatfejlesztés ezen belül, a sokszínűség, a gazdag történelem mellett az, hogy a civil szervezetek vegyenek részt ezek kialakításában, melynek kiemelt célcsoportja az ifjúság.
Ami a konkrét kritériumokat illeti, Luxemburgban egy intézet dolgozza föl a kezdeményezéseket. Ők koordinálják ezeket és szakmai tanácsadást nyújtanak. Az akkreditáció módszertanát kidolgozták, ez rendelkezésre áll.
Három részt különítenek el. Első a fejlesztési szakasz, melynek célja, hogy olyan szintre jussanak, hogy a tervezet beterjeszthető legyen. Ekkor működnek együtt a pályázók az intézettel. Magyarországon ők töltik be ezt a szerepet. A tanácsadás egy része ingyenes. Komoly dokumentációt kell kidolgozni. Ezt követi a pályázati szakasz. A harmadik a minősítés. Ezt külső szakértők végzik el. Gyakran előfordul, hogy visszautasítják a pályázatot. A kiegészítés után egy évet várni kell.
A benyújtáskor fontos, hogy központi eleme összefoglalja a szellemi örökséget, a helyi, nemzeti és nemzetközi vonatkozásokat. A kritériumok mindegyikét teljesíteni kell. Az együttműködés a kutatásfejlesztés területén elengedhetetlen. Tudományos megalapozottságát a kötelezően ajánlott partnerekkel, a felsőoktatási intézményekkel kell biztosítani. A második szempont az emlékezet, a történelem, az európai örökség. A harmadik, hogy az útvonal kulturális és nevelő célzatú legyen az ifjúság számára. Legyen oktatási célzatú. Itt szerepelhetnek a testvérvárosok közötti ifjúsági programok, iskolák közötti kapcsolatok. Az ifjúsági turizmus konkrét ötletei, tanulmányi táborok, sportrendezvények… A negyedik szempont a kultúra és a kortárs művészetek, innovatív példaértékű, modellprogramok beépítése. Az ötödik szempont a turizmus és fenntartható kulturális fejlődés felvázolása. Gazdaságfejlesztő tevékenységként, szükség van gazdasági és pénzügyi tervre is, mely megválaszolja azt a kérdést, miért éri meg a partnereknek együttműködni. A pénzügyi stabilitást is biztosítani kell. Hároméves üzleti tervet kell benyújtani. A hatodik a hálózati együttműködés, melynek demokratikus módon kell működnie. A hetedik a közös arculat kialakítása és a marketing tevékenység. Fontos, hogy ugyanazt a logót használja mindenki a kezdetektől.
A helyzetelemzésnek tárgyszerűnek kell lennie és válaszolnia kell arra a kérdésre, hogy ez miért fontos. A koncepciónak előremutatónak kell lennie. Legalább három országot kell érintenie. Nonprofit szervezetnek kell benyújtania, mely tisztában van a szervezeti felépítéssel.
Ez tehát összetett feladat, melyhez hazai és saját forrásokat kell mozgósítani.
A munka neheze tehát most kezdődik. Három-négy ládányi anyagot kell elkészíteni. Ennek megalapozása nem lesz probléma, ha minden település leírja, milyen módon érintett Rákóczival kapcsolatosan. A fejedelem jelszava, a Cum Deo pro Patria et Libertate világos és egyszerű. Ennek jegyében lehet együttműködni és értékes munkát folytatni. Ezután került sor a szándéknyilatkozat aláírására.
A következő összejövetel tehát januárban Jaroszlóban lesz, ahol a további konkrét feladatokat tárgyalják majd meg.
További képek az eseményről megtekinthetők a Képgalériánkban ITT>>>.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”57304″}
