57256

Kárpát-medencei középiskolás diákok és tanáraik találkoztak Budapesten október 2. és 4. között a Rákóczi Szövetség középiskolás vezetőképzőjén. Az immáron 19. alkalommal megrendezett találkozó alatt az érték és ifjúság jegyében kilenc színvonalas előadást hallgattak meg.

Október 2-án, azaz pénteken Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntötte a diákokat, majd egy érdekes előadást hallhattak Kun Ferenc tolmácsolásában arról, hogy a labdarúgás milyen befolyással lehet egy nemzet történetére. Az estét egy jó hangulatú táncházzal zárták.

Szombaton hat színvonalas előadást hallgattak végig. Szó volt Madách Imre Az ember tragédiája főbb mondanivalójáról, a Trianon előtti és utáni magyarságról, a bevándoroltatásról, az aradi vértanúkról és végül, de nem utolsó sorban az újvidéki razziáról. Az esti órákban a Planetáriumba látogattunk el. Vasárnap délelőtt pedig szentmisével zárták le ezt a hétvégi találkozót.

Ilyen előadások és programok után fájó szívvel, de fantasztikus élményekkel tértek haza, hogy az iskolában a legjobb tudásuk szerint felvirágoztassák a Rákóczi Szövetség munkáját.

Az aradi vértanúkra emlékeztek október 6-án az iskolában. A hetedikes diákok verses összeállítással és történelmi összefoglalóval elevenítették fel a vészterhes időket. Műsorukat követően Madarász Róbert igazgató úr szólt a diáksághoz. Beszédében a szabadság fogalmát és fontosságát hangsúlyozta ki. Az ünnepi megemlékezés nemzeti imánk eléneklésével zárult.

Délelőtt az alsó tagozatosok is emlékeztek. A történelmi események felelevenítésével és énekes műsorral rótták le kegyeletüket a nemzet vértanúi előtt.

A Komáromi orgonaesték című rendezvény keretén belül október 11-én koncertet adott az iskola énekkara, a Schola Mariana Nagyok Kórusa Szabó Imre orgonaművésszel. Az esemény helyszíne a komáromi Szent András-templom volt. Ezen a másfél órás koncerten az előadók váltakozva babonázták meg a közönséget. A koncertet Stubendek László, Komárom város polgármestere nyitotta meg. Ezután következett Szabó Imre előadásában Johann Sebastian Bach néhány ismert dallama. Őt követve lépett színpadra a kórus, amely először az acapella műsort adta elő. A kórust ismét az orgona követte, ezúttal Liszt Ferenc Tu es Petrus című dallama csendült fel. A következőkben a Szabó Imre és a Schola Mariana közösen repítette el a közönséget Gabriel Faure, Leo Delibes, Giulio Caccini és Kocsár Miklós magával ragadó világába. Ezt a varázslatos koncertet Szabó Imre zárta le César Franck Final, op. 21 darabjával. Az utolsó akkord lecsengése után az egész templom tapsviharba tört ki.

Megható volt látni, ahogy állva tapsol egy egész templomnyi ember könnytől csillogó szemmel.

A Marianum egy maroknyi csapata a Nemzeti Színházba látogatott október 17-én. Ezúttal a híres felvidéki születésű művész, Szarka Tamás Éden földön című darabját tekintették meg a budapesti Nemzeti Színházban.

Az Éden földön meséje a civilizáció és a természet összecsapásáról szól. Ez a zenés fantasy igaz történet alapján készült. 1749 márciusában furcsa emberi lényt fogtak ki a kapuvári halászok a Hanság, ahogy arrafelé mondták, a Hany lidércfényes lápi világából. A kapuvári várba vitték. Istókot állítólag a hódok nevelték, úgy úszott, mint a hal, testét pikkelyek borították. A legenda, a talált fiú története ihlette meg Szarka Tamást, a Ghymes együttes alapítóját, egy családi mesejáték szövegkönyvének és dalainak megírására. A történetet Bozsik Yvette rendező-koreográfus álmodta színpadra sok-sok zenével, tánccal és csodával.

Az első felvonásban hűen tükröződött és összefonódott a lápi világ, (ahol Istók élt a barátaival: a sassal Égiával, a farkassal Burkussal, a Kóval a kócsaggal) és a magyar szakrális világ.

A második felvonásban jelenik meg a civilizáció, amit az eredeti történetben még egy vár testesített meg, az előadásban pedig egyfajta cyber-világként van jelen. Ez Istók számára, aki a természetben nőtt fel, idegen és félelmetes. Olyannyira, hogy az ún. civilizáció nyelvét sem érti. (Ami a diákok számára is okozott mókás pillanatokat.)
Az előadást Szarka Tamás által írt csodálatos dalok ékesítették. Az előadás után közönségtalálkozón vettek részt, ahol megtudtak pár hasznos információt a darab hátteréről, előkészületeiről, színészek személyes véleményéről és a humoros próbafolyamatokról.

Mi az édenből jövünk, nem a civilizációból, gyökereinkben a természet részei vagyunk- fogalmazta meg Szarka Tamás a beszélgetés során.

A kiváló előadás rengeteg elgondolkodtató problémát vettet fel és kritikát fogalmazott meg.

A városmisszió keretén belül, egy októberi napon ellátogattak az iskola melletti idősek otthonába. Két idős néni szívélyesen fogadta a diákokat az otthon kápolnájában. Kérdéseket tehettek fel nekik fiatal korukról, élettapasztalataikról. Az egyik nénit Kató néninek hívták, május 27-én ünnepelte a 90. születésnapját. Gyermekkori nehézségeiről, a második világháborúról, fiatalságáról beszélt. A másik néni, Magdi néni pedig kiegészítette őt saját élményeivel. A legérdekesebb történet a diákok számára az volt, amikor Kató néni saját könyvéről mesélt. A könyvet 83 évesen írta meg, menye javaslatára. Az unokáinak rengeteget történetet mesélt, azt írta meg könyv formájában. A család 90. születésnapjára lepte meg a könyvvel Kató nénit.

Közös imával zárták ezt az igen kellemes délutánt.

A komáromi Városmisszió keretében, október 17-én családi napra került sor a Marianum Eötvös utcai épületében. A délutánt a helyi MÉCS közösség szervezte.

A program előadással kezdődött. Virt László oktatáspolitikus, hitoktató beszélt nagy magyar pedagógusok (pl. Németh László, Márton Áron) nyomán a családi élet pótolhatatlan fontosságáról. Az előadás utáni szünetben a felfrissülés mellett lehetőség nyílt a személyes beszélgetésekre is.

A délután második részében a MÉCS családközösség tagjai tettek tanúságot a családi és közösségi élet, a gyereknevelés mindennapjainak gondjairól, örömeiről és kudarcairól, a gyerekek (örök)befogadásáról.

Amíg a szülők előadást hallgattak, beszélgettek, a gyerekek játszottak, kézműveskedtek, agyagoztak, ostyát sütöttek. A jó hangulatú, tanulságos délután után a házaspároknak lehetőségük nyílott az esti szentmise keretén belül megújítani házassági fogadalmukat. A délután címe Fogság vagy fészek? volt. Reméljük, ez a rendezvény is hozzájárult ahhoz, hogy a családi életet minél többen fészekként éljék meg.

Új és újszerű kezdeményezés van kibontakozóban az iskolában, mely a Mozdulj ki, Marianum! nevet viseli. Szabadidős programokat, kultúrát és sportot igyekszik az iskola testülete elérhetővé tenni diákjai és családjai, valamint a tanári kar számára, hogy a szervezés, az utazás vagy a jegyvásárlás terhe alól mentesülve mindenki átadhassa magát a közös időtöltésnek és élményeknek.

Az önkéntes szervezők október negyedik szombatján a mesés Bakonybél felé irányították a több mint kétbusznyi résztvevőt. Szebb időt nem is kívánhattak volna: a reggeli párás napsütés, a friss levegő és az őszi erdők-dombok látványa már útközben megalapozta a jó hangulatot. A délelőttöt a Pannon Csillagdában töltötték, ahol felkészült személyzet, ritka és érdekes kiállítási tárgyak (egyebek mellett meteorit darabok, egy marsjáró élethű mása és egy valódi űrhajósöltözék), egy profi naptávcső és 3D-s vetítés gondoskodott arról, hogy mindenki megtudjon valami újat a még mindig titokzatos univerzumról.

Dél körül aztán nekivágott a csapat a bő nyolc kilométeres túrának. Erdőn, tisztáson, patakon át kanyarogtak, hosszan elnyúló és meredek emelkedőkön kaptattak felfelé és ereszkedtek alá, és a rövid pihenők alatt örömmel ették meg a hátizsákok alján szó szerint lapuló uzsonnát. Biztos volt, aki megállapította magában, hogy, bár nem gondolta volna, igenis képes felmenni a hegyre, ahogy azt is, hogy a lejtmenet sem feltétlenül egyszerű dolog. Ha ezek a messzire mutató megállapítások, de méginkább természetesen a túra maga egy kis lendületet adott a mindennapoknak, nem mentünk hiába.

A Marianum Egyházi Iskolaközpont alsó tagozatának négy osztálya (I. A, I. B, III. A és III. B) meghívást kapott a Csallóközaranyos melletti Nagylélre, ahol az oda vezető új híd ünnepélyes átadására került sor október 27-én. Nagylél egy sziget, melyet a Duna-ág körülölel. Egy csodás természetvédelmi övezet, melyre már korábban is felfigyeltek. 1986-ban itt forgattak egy német–csehszlovák mesefilmet – a Mahulienát. A híd ezt a nevet kapta, melynek szimbolikus értelme is van – út meseországba. Az ünnepélyes átadón jelen volt Ady Hajdu híres szlovák színész is, ő lett a híd „keresztapja”, aki a Duna vizével felavatta a hidat.

A gyerekek először megtekintették az új hidat, melynek két oldalán két felöltöztetett szalmabála várta őket. Nagyon izgatottak voltak, mivel ilyen eseményen még nem vettek részt. A hídavatás után gazdag program várta őket. Elsőként egy traktor pótkocsijából megtekinthették a szigeten élő állatvilágot: legelésző marhákat – köztük szürkemarhát, bivalyokat, kecskéket, lovakat, valamint a nyugodt, mesébe illő környezetet. Ezután ebédre birkagulyással várták a gyerekeket. Az ízletes ebéd után tökfaragás, rajzolás, lovak simogatása és etetése következett, melyet a gyerekek nagyon élveztek. Lesétáltak a Duna-partra, ahol aranymosásra került sor. Ott várta őket egy bácsi, aki képekkel szemléltette, hogyan készül az arany. Kis üvegben mintát is hozott az aranyból, melyet a gyerekek kezükbe is vehettek. Ezután kezdődött a várva várt aranymosás, melyet mindenki kipróbálhatott. A program végén mindegyikük felülhetett egy lóra, amelyre egész nap vártak. A hazautazás előtt mindenki ajándékot kapott. Ez az alkalom kitűnő lehetőség volt arra, hogy megismerjenek egy, a környezetükben található természetvédelmi tájegységet. A kisiskolások élményekkel gazdagítva tértek haza.

Tornóczy Gabriella, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”56586,48563,56917,56528″}