57627

Nem csökkentek jelentősen a gazdasági, ezen belül a foglalkoztatottsági különbségek az egyes régiók és területek között az ország európai uniós csatlakozása óta, pedig az elmaradt térségek felzárkóztatása volt az egyik kitűzött cél.  A kiegyenlítést célzó eddigi próbálkozások sorra kudarcba fulladtak.

Az óriási különbségekre jellemző példa az, hogy a munkanélküliségi ráta Pozsonyban 5 százalék, az ukrán és magyar határ menti térségben 20-27 százalék körül mozog. Amíg ilyen hatalmas különbségek vannak országon belüli térségek között, addig a foglalkoztatás terén érdemben nem lehet előrelépni.

A foglalkoztatáspolitikát nemcsak szociális kérdésként kell, hogy kezelje a kormány, hanem elsősorban gazdasági kérdésként.

A Fico kormány foglalkoztatottság megoldását célzó intézkedéseinek tárháza beruházást ösztönző lépésekkel bővül. A magas munkanélküliségi rátával sújtott járásokban a munkáltatók járulékfizetési kedvezményeket és beruházást ösztönző támogatásokat kaphatnak.
A napokban jóváhagyott – a legelmaradottabb járásoknak nyújtandó támogatásról szóló – törvény értelmében december 15-től a járulékfizetési rendszer újabb kivételt fog tartalmazni.

A munkáltató ezekben a járásokban, amennyiben a munkaügyi hivatal által félévnél hosszabban nyilvántartott személyt alkalmaz, járulékfizetési kedvezményt kap. Az alkalmazott személynek az adott járásban állandó lakhellyel kell rendelkeznie.
„A munkáltatónak, legfeljebb 12 hónapig, csak balesetbiztosítást és garanciabiztosítást kell majd fizetnie,” – tájékoztatott Andrea Zahoranová, a Szociális Biztosító főosztályvezetője.

A járulékfizetési kedvezmény igénybevételének feltétele szerint, a foglalkoztatott bevétele nem lehet több az országos átlagbér 67 százalékánál. Amennyiben egy cég ez év végéig kezdi el foglalkoztatni az állástalan személyt, 552,08 eurós fizetést adhat neki, az újévtől pedig 574,86 euróra emelheti ezt az összeget.

Módosították a beruházások segítéséről szóló törvényt is. Ezek szerint a munkáltatók által létrehozott új beruházásokhoz kapcsolódó költségek 50 százalékát az állam átfizetheti, amennyiben az invesztíciójuk eléri a 200 000 eurót, létrehoznak 10 új munkahelyet és legalább a beruházás értékének 30 százalékát kitevő tőkével rendelkeznek. Az idegenforgalom területén létrejövő beruházásnak legalább 5 új munkahelyet kell majd létrehozni.

Az elmaradott járások listáján, melyek állami támogatást kaphatnak, jelenleg 12 járás van. A Szociális Biztosító szerint a listára felkerül – a Losonci, Poltári, Nagyrőcei, Rimaszombati, Nagykürtösi, Késmárki, Szvidniki, Kisszebeni, Varannói, Rozsnyói, Tőketerebesi és Szobránci járás. A hivatalos listát, a Munkaügyi Központ a saját weboldalán december végéig közli, és negyedévente frissíti a listán közölt adatokat. Az érintett járások a támogatást műszaki segítség és regionális támogatás formájában kaphatják meg.

A vállalkozók pénzhez, csak a “járási akciótervek” kormány általi jóváhagyását követően juthatnak. A tervnek tartalmaznia kell a konkrét intézkedési csomagot, a pénzügyi források megjelölését, az eredmények kiértékelésének módját, és a terv végrehajtásáért felelős szubjektumokat.

A kidolgozott akciótervről a Regionális Fejlesztési Tanács 2/3-os többséggel dönt majd. A tanácsban képviseltetik magukat az önkormányzatok, az állami közigazgatás és a harmadik szektor képviselői is. Ezután az akciótervről a kormány dönt véglegesen.

Az intézkedés csomag margójára:
Szlovákia az év végéig nem tud minden európai uniós alapból származó támogatást lehívni a 2007-2013-as programidőszakból.
Több százmillió euró elveszhet, az ellenzéki pártok szerint akár több mint egymilliárd eurót is kitehet az az összeg, amelyet az ország már nem tud felhasználni.

Robert Fico kormánya 2016 márciusáig nem akarja majd közzétenni az európai uniós alapok nem felhasznált pénzeszközeinek nagyságát, és különböző módokon ködösíti majd ezt az összeget – mondta nem régen Pavol Zajac parlamenti képviselő. A honatya emlékeztetett arra, hogy az utóbbi 3-5 évben az EU-forrásokból a valóságban csak a tervezett nagyság 30-50 %-át használták fel.

Adódik a kérdés, hogy az így fel nem használt, és elvesző pénzösszegből hány ezer új munkahelyet lehet volna létrehozni, segítve ezzel a fejlődésben lemaradt régiók építését beruházást vonzó fejlesztésekkel.
Könnyebbnek tűnik elkölteni az adófizetők pénzét, és látványosan, a kamerák előtt kipipálni egy újabb „megvásárolt“ lakossági réteget.

Trend nyomán, Szegedy László, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”57511,56380,56304,56003,55680,55453,55261,55260″}