Visszatérve a „három gráciához”, a kedvenceimhez, legnagyobb bánatomra először Vierka ment át egy másik osztályra, ahol nem olyan megerőltető a munka, mint a mi osztályunkon. Gyakori ez itt, hogy a nővérek lesérülnek, és átmennek egy másik osztályra, ahol „könnyebb” a munka, ugyanis a kettő A és a kettő B osztályon vannak a legsúlyosabb betegek.
Mi, akik itt fekszünk, a legtöbben négy végtagsérültek vagyunk, ami azt jelenti, hogy se a lábunk, se a kezünk nem működik rendesen. Hivatalos, orvosi megnevezése a betegségnek az, hogy quadroplégia, de a központban quadrosnak hívnak minket.
…
Hogy visszatérjek a felsorláshoz: Monika elvégezte a főiskolát, és főnővér egy másik osztályon, Janka pedig, a kevés fizetés miatt, amit az előzőekben már említettem, Ausztriában dolgozik.
Azért a nővérek többsége így is „régi arc”, akik akkor kezdtek az NRC-ben dolgozni, amikor én betegként kezdtem ide járni. Ha jól számolom, ennek már huszonhárom éve. Néha csak ülök a sötét folyosón, és nosztalgiázok, hogy mi mindent éltem itt át.
Amikor először voltam az NRC-ben, a környék még rendezetlen volt, és pallók voltak lefektetve, hogy el ne süllyedjünk a sárban. Emlékszem, milyen szorongva érkeztem az NRC-be, hiszen tíz évvel azelőtt már voltam a Marinában, a gyermek rehabilitációs intézetben, és hát nem a legjobb emlékeket őriztem. Az aggodalmam azonban felesleges volt – ezt már akkor éreztem, amikor az első nővér barátságosan rám mosolygott. Körülbelül egy korosztály lehettünk.
Aztán másnap elvittek fotózni, és én naivul azt hittem, hogy itt ez a „divat”. Kapunk valami igazolvány félét, vagy mit, és ahhoz kell a fénykép. Mondom, hogy akkoriban roppant naiv voltam.
Már rég otthon voltam, amikor karácsony körül izgatottan hív Milka néni, aki egyfajta „pótmamám”, és izgatottan közli, hogy egy brosúra jelent meg az NRC-ről, és az én képem is rajta van. A rejtély tehát megoldódott.
Milka néni (hivatalos nevén „teta Milka”) Százdról származott el Kovácsfalvára, a férjével, Jožko bácsival, aki a boldogult hatvanas években még mnv-elnök is volt Százdon. Teta Milka pedig a titkárnője volt, és hát egymásba szerettek.
Folytatás következik…
Sztakó Zsolt, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”57576,57388″}
