Gazdaságilag erősíti Magyarországa határon túli nemzetrészeket a külhoni magyar fiatal vállalkozók évével. Ma rendezték Budapesten a programsorozat nyitókonferenciáját.
Oly módon kell segíteni a mai határokon kívül élő magyarokat, hogy a szülőföldjükön tudjanak érvényesülni – mondta el a megnyitón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Kifejtette, hogy a 2010-es kormányváltás után minőségi változás állt be a külhoni magyarokkal kapcsolatos anyaországi hozzáállásban, ami a nekik juttatott, nagyságrendekkel több pénzben is tetten érhető. Ezek a megnövelt támogatások már sokrétűbb kulturális kört fednek le, mint korábban. A kulturális egység hangsúlyozásán és támogatásán kívül kiemelten fontos második elemnek nevezte a közjogi nemzetegyesítést, vagyis a magyar állampolgárság lehetőségét a külhoni magyaroknak. „Tudjuk azonban, hogy ahogyan nem csak kenyérrel él az ember, úgy nem is csak igével” – utalt a harmadik elemre, azaz a külhoni magyarság anyagi megerősítésére. A külhoni magyar óvodások évével kezdődött a program, az iskolások, majd a szakképzés évével folytatódott. Ennek a sornak mostani eleme a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve – foglalta össze a folytonosságot Semjén, hozzátéve, hogy a programhoz a magyar államapparátus több része kapcsolódik, és egyúttal összekapcsolja egymással a gazdaság szereplőit is.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár azzal a gondolattal nyitotta előadását, hogy a külhoni régiókat meg kell tartani magyarnak, a Magyarországon és a Kárpát-medencében jelentkező demográfiai válságot pedig kezelni kell, megélhetési lehetőséget kell adni az embereknek, hogy minél több magyar gyermek szülessen. Az államtitkár röviden ismertette a programot, amelyre összesen 750 millió forint áll rendelkezésre. Ebből több, mint 500 millió forintot szánnak vissza nem térítendő támogatásra, amelynek keretén belül fejenként 3-6 millió forintra lehet pályázni.
A programhoz kapcsolódik a Nemzetgazdasági, a Földművelésügyi, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is, amelyek államtitkári, vezérigazgatói, illetve főtitkári szinten képviseltették magukat.
Kiemelt figyelmet kapott az agrárium, a dizájn és a vállalkozástervezés. Erős Veronika, az Agrotechfood Zrt. vezérigazgatója és Dóra Sebestyén, a Sys-Control Informatikai Zrt. a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekről, valamint az innovatív vagy kiváló minőségű magyar termékek, technológiák és szolgáltatások felkarolásáról beszélt. Dizájnügyben a Hidden Characters grafikai és kommunikációs ügynökség alapítói ismertettek tetszetős példákat, a körültekintő vállalkozáskezdésről, piacfelmérésről, pozicionálásról pedig a magyar kreatív ipar fejlesztéséért felelős állami ügynökség, a Design Terminal inkubációs vezetője, Ács Zoltán tartott remek előadást.
A konferencia záró szakaszaként, a Példakép Alapítvány jóvoltából, saját ötletük megvalósításával sikeressé vált cégtulajdonosok fórumbeszélgetését hallgathatta végig a többnyire vállalkozókból és leendő vállalkozókból álló közönség.
Felvidéken a programot a Via Nova alelnöke, Iván Tamás koordinálja.
VKL, Felvidék.ma
Fotók: MTI{iarelatednews articleid=”59082,59072,59055,58752″}
