A selmecbányai főiskola hallgatóinak a történetével már foglalkoztunk. Most a világháborúban elszenvedett veszteségeikről kaphatunk képet, egy a Nagy Háború blogon talált posztból.

A selmeci főiskola fiatal mérnökhallgatói közül több mint 300 fő akasztotta szögre 1914-ben grubenjét, waldenjét öltözött csukaszürkébe, és állt a királyi Magyarországért harcoló katonák sorába, mint tartalékos tiszt és tiszthelyettes. A főiskolai hallgatók zöme az északi fronton – Bukovinában és Galíciában – teljesített szolgálatot a Kárpátok védelmében, míg a mozgósított hallgatóság kisebb hányada a délnyugati csatatereken – az Isonzó és a Doberdó térségében – harcolt a győzelem reményében.

A selmecbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola büszke utódintézménye a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni alma matere. A kampusz főépületében 1927. szeptember 25-én avatott tábla hosszú, márványba vésett lajstroma a korán derékba tört fiatal életeknek állít örök emléket. A HALODNIK ISTVÁN erdőmérnök hallgató, Ifjúsági Köri elnök által felavatott emléktáblán 71 hősi halott főiskolás neve sorakozik. IFJ. SARKADY SÁNDOR, könyvtár és levéltár főigazgató kutatásai szerint 80 hallgató fiatal testét nyelték el a csataterek jeltelen sírjai: 56 erdőmérnök hallgató, 16 bányamérnök hallgató, 6 vaskohómérnök hallgató, 1 fémkohómérnök hallgató és 1 tanársegéd. A legfiatalabb hősi halott főiskolás még nem volt húsz esztendős, és a legidősebb sem érhette meg a harminc évet. Nyolcvan elmosódó arc, akik nevei mögött egy-egy fiatal és rövid élet húzódik meg, és veszik lassacskán az idő homályába.

És most idézzünk meg 3 tragikus sorsot abból a 80-ból:

PALÁGYI ÁRPÁD 1914. október 28-án kezdte meg katonai szolgálatát a 4. számú árkász zászlóalj kötelékében. Műszaki kiképzését követően 1915. december 2-án az olasz harctérre vezényelték. A cs. és kir. 13. árkász zászlóalj hadapród őrmestere 14 nappal a szolgálat megkezdését követően, 21 évesen halt hősi halált a mai Szlovénia területén, Modrejce település közelében.

SMERINGAI ISTVÁN erdőmérnök hallgató második és egyben utolsó megkezdett tanulmányi félévét követően 1914. augusztus 24-én vonult be a m. kir. pozsonyi 13. számú honvéd gyalogezredhez. 1915. február 5-én tiszti vizsgát tett, majd hadapród őrmester jelöltként újoncok kiképzését végezte Debrecenben.

Ezredével harcolt Galícia csataterein, majd a m. kir. debreceni 3. gyalogezred zászlósaként 1915 november 5-én az olasz harctéren a 7/8-as tábori kórházban gyógyíthatatlan betegségben hunyt el.

WOZNICKY BÉLA bányamérnök hallgató 1913-ban nyert felvételt a selmeci főiskolára. Tanulmányai megkezdése után röviddel bevonult a 19. tábori tüzérezredhez, majd 1915. augusztus 24-én már az olasz fronton teljesítette katonai szolgálatát. Tartalékos hadapródként 1915. június 9-től a cs. és kir. karánsebesi 43. gyalogezred 7. századában harcolt. Az ifjú tisztjelölt 21 évesen, 1915. november 10-én hősi halált halt a Monte San Michelénél lezajlott ütközetben, a doberdói fennsíkon.

Aki a teljes posztra kíváncsi, amelyből most csak szemelvényeket válogattunk, az elolvashatja a Nagy Háború blogon.

Sztakó Zsolt, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”56900,54124,53699,52289,51756,51447,51434,50756,50383″}