Gunyics János visszaemlékezésit a Csemadok Zselízi Alapszervezetének 66 évéről folytatásban közöljük.

A ’70-es években új művelődési forma keletkezett: a klubmozgalom. Akkor az emberek már számos országos hírű személyiséget ismertek meg a tömegtájékoztatás útján.

Meghívtunk:
– sportolókat: Buzánszky Jenőt, Hidegkuti Nándor, Palotai Károlyt, Szepesi Györgyöt, Vitray Tamást, 
– kutatókat: Czeizel Endre – orvosgenetikus, Pintér István – geofizikus, Pataky Ferenc – fejszámoló
– színészeket: Antal Imre, Sugár András, Boráros Imre, Keres Emil, Galgóczy Imre, 
– írókat: Grendel Lajos, Zalabai Zsigmond, Vas Lajos, Turczel Lajos, Ordódy Katalin, Emil Boleslav Lukáč, Ozsvald Árpád, Dávid Teréz stb. 
– történészeket: László Gyulát, Raffay Ernőt, Vadkerti Katalint, Szarka Lászlót, Püspöki Nagy Péter stb.
– de sikeres volt az Omega együttes tagjaival való találkozó is

Az irodalom népszerűsítést jól szolgálták az író-olvasó találkozók, meg az irodalmi évfordulók műsorai (pl. Madách Imréről, Ady Endréről) és emlékezetes estünk volt Csontos Vilmossal is, melyet 200 jelenlévő hallgatott figyelemmel. Ezeken a találkozókon a szlovákiai magyar irodalom majdnem minden jeles képviselője megfordult Zselízen. A krónika szerint a találkozókat Sípos tanár úr szervezte.

Zselíz a múltban is bővelkedett jó hangú nótafákkal. 1982-ben jött el az a korszak, amikor Horváth Géza kezdeményezésére megalakult – a létszámában már akkor is népes – kórus. A rendszeres próbák átütő sikert hoztak Ipolyszakálloson, Zselízen, Kétyen és Léván, s a következő évben mentek már külföldre is – pl. Sopronhorpácsra. Az énekkar megalakulásának 5. évfordulóján a 200 fellépő énekest 400 néző hallgatta. A 10. évfordulón felvette a Franz Schubert Vegyeskar nevet. Volt időszak, amikor évente 10-15 alkalommal adott koncertet, de 1990-ben ez elérte a 21-et. Az énekkar időközben polgári társulássá alakult.

A város kulturális életében jelentős volt az 1988-89-es időszak. 1988 nyarán Gálán Géza kezdeményezéséből megalakult Zselízen a Szabadtéri Színház, amelyet a korabeli plakátokon is hirdettek: „A Szabadtéri Színház nyári játék, nyílt fórum és vásár. Az alkotó, a teremtő, a termelő ember s a közönség találkozója Zselízen. Jöjjön el mindenki, aki szívesen bemutatja és felkínálja saját alkotásait, vagy munkájának legkülönfélébb termékeit, s akinek tevékenysége, teremtményeinek értékesítése eddig kívül rekedt a szervezett kereteken és formákon. Jöjjön el az, aki érdekesen akarja eltölteni július utolsó hétvégéjét!”

Így 1988. július 29-31. a zselízi szabadtéri színpadon háromszor mutatták be Móricz Zsigmond: Úri muri c. színművét. A szervezőmunkát a Csemadok alapszervezete végezte Farkas István elnök vezetésével. A színmű rendezője és főszereplője Gálán Géza volt. Olyan kiváló színészek szerepeltek a műben, mint Keres Emil Kossuth-díjas, Medgyesi Mária Jászai-díjas, Csombor Teréz, Balogh Márton Magyarországról, és a hazai színészek közül: Boráros Imre, Varga Tibor, Mokos Attila, Bocsárszky Attila, további zselizi szereplők: Csenky Dezső, Tóth Béla, Urbán Zsolt, Bod’a János, Csicsman Diana, Géczi Ildikó, Horváth Csaba, Javorka János, Juhász Éva, Lázok Piroska, Lenthár Sándor, Markolt Mária, Mokos Ernő, Molnár Lajos, Nagy Aurél, Nyustyin Andrea, Polák István, Pozsár Sándor, Szálai Irén, Szalay Gábor, Szalay Zsolt, Szántó József, Kántor János.

A Szabadtéri Színház híre elterjedt Ágcsernyőtől Pozsonyig, és mozgósította a felvidéki magyarsági kultúrát és a szabad fórumot kedvelő közönségét. A nagyszerű előadás sikerét bizonyítja, hogy mind a három napon megtelt a szabadtéri színpad nézőtere, naponta 3500-4000 néző tekintette meg az Úri muri előadását. A rendezvényt olyan kiváló előadóművészek gazdagították, mint Zorán, Presser Gábor, Feledy Péter.

A következő évben a zselízi Szabadtéri Színház nagy sikerrel mutatta be „A piros bugyelláris” c. színművet, melynek rendezője ismét Gálán Géza volt. Egyben sor került a Ki mit tud? és a Miss Amfiteátrum versenyre is. Ez utóbbi győztese a helyi 17 éves Merva Laura lett, aki egy hetes üdülést nyert az NSZK-ban.

Folytatása következik

Gunyics János és Nyustyin Ferenc, Felvidék.ma
Feldolgozta: Csonka Ákos{iarelatednews articleid=”59116,59081″}
CsoportfotóÚri muriJelenetElismerés