59223

450 éve a világ reformátusságának közös hitvallási kincse és öröksége a II. Helvét Hitvallás. Keletkezéséről, szerzője, a zürichi lelkész, Bullinger Henrik és Kálvin kapcsolatáról, a szerző szellemi-lelki karakteréről, s a nagyszerű hitvallásról szól a vezércikk. Megtudhatjuk Bullingerről, hogy Kálvin halála ösztönözte arra, írjon lelki végrendeletet. Így született a ma már mintegy kilencven református egyház közös hitvallása. Egy Zürichben élt hugenotta menekült írta Bullingerről: „Baráti szívéért szerettem, páratlan tudásáért, mély kegyességéért”. Dr. Békefy Lajos vezércikkének záró mondata jellemzi a református világot: “A Heidelbergi Káté lett a lelki kenyér, a II. Helvét Hitvallás a református passport, lelki útlevél”. A nyitó oldal formai újdonsága: a lap aljára tördelt, mini képpel készített három tartalmi utalás a lap három cikkére. Így a II. Helvét Hitvallás szakavatott, tudós magyarázójára, a 100 éves korában Kolozsvárott elhunyt dr. Tőkés István teológiai professzorra, az életművét értékelő és in memoriam-ként írt cikkre. A második tartalom jelzőcske ablak a kárpátaljai Balazséron tartott presbiteri konferenciára, melynek egzisztenciális főkérdése ez volt: menni vagy maradni, s a válasz, hogy maradni és Krisztust szolgálni. Olvashatunk másik kárpátaljai témát is, a 91. életévébe lépett Gulácsy Lajos ny. püspökről, A szép öregség titka címmel. A harmadik tartalmi utalás Felvidék ny. püspökének, dr. Erdélyi Gézának Hűség című nagyszerű kortörténeti önéletrajzára hívja fel a figyelmet. Tematikai súlypontot jelent a menekültügy, ennek bibliai-teológiai értékelése a Szövetség teológiai szakértőjének, dr. Szűcs Ferenc em. professzornak a tollából, valamint a sárospataki ny. professzornak, dr. Győri Istvánnak az írása Sorskérdéseink címmel.

Ébresztő figyelmeztetése: „Mai sorskérdésünk, hogy népünk és református egyházunk hogy fogja túlélni a modern népvándorlás korát, aminek még csak az első, kisebb hullámán vagyunk túl… Isten, a történelem Ura adott még pár évet, hogy erre a most már jól kirajzolódó és kiszámítható helyzetre felkészüljünk. Azért imádkozzunk, hogy ezt az időt egész népünk, egyházunk jól használja fel”. A rovatok sorra-rendre folytatódnak, a felső lapszélen, az oldalszámok mellett olvashatjuk a bibliai Igéket, melyek utalnak az oldal tartalmára. Gyülekezeti vagy körzeti presbiteri eseményekről is kapunk híreket. Imák, ének, s lelki információk is bőven kaptak helyet e számban. Luther éneke verses formában a Bibliáról szól, mint az az új rovat is, ami Mit jelent nekem a Biblia? címmel újabb vallomást hoz. Dr. Szabó Dániel karácsonyi kántálása cigány gyermekek csapatával némi humorral jelzi a sátoraljaújhelyi cigány gyülekezet életét, „Fiam, menj fel a padlásara és hozd le a tangó hermónikát” címmel. Napjaink nemzetközi súlyponti témája a keresztyénüldözés, ennek világstatisztikájáról, a 2015. évi döbbenetes adatokról is olvashatunk, a felerősödő tendenciákról országonként, és összehasonlító adatokkal, mély elemzésekkel tárva fel az összefüggéseket. Jó, hogy ebben a számban is a nyitó és záró oldal szemre-lélekre ható fotóinak színes világa a hit reményét ragyogtatja át a lapon. Ehhez társulnak az újévi áldáskívánások énekben, prózában és versben. Ezek közül most Olvasóink ösztönzésére Rudolf Bohrennek, a 20. századi református igehirdetés kiemelkedő svájci elméleti és gyakorlati mesterének a Kálvin Kiadónál megjelent (lapunk felelős szerkesztője által fordított) imádságos könyvéből idézzük egyszerű, de mélyen igaz sorait. Ami a lényeg címmel ezt írta: „Uram, amikor botorkáltam és elestem, fel tudtam állni, mert Téged követtelek”. Ehhez szerényen, de testvéri odafigyeléssel segít írásaival a Presbiter legújabb száma.
A lap teljes terjedelemben olvasható ITT>>>
drbl, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”57214″}