Orosz Csaba egyenes, szókimondó ember, ahol tud, segít, igaz lehet, hogy néha sokat vállal, de ennek ellenére kenusként, edzőként és olimpikonként is sokat tett hazájáért, a Felvidékért és mindig büszkén vállalta, hogy felvidéki magyar ember.

Orosz Csabát a somorjai sport- és ifjúsági bizottságon keresztül ismerem, amelynek már második választási ciklus óta vagyok tagja. Az első négy évben nem volt közelebbi kapcsolatunk, beszélgettünk, s amikor kellett, segítettem neki a rendezvények szervezésében. Megközelítőleg egy éve ismertem meg jobban és el kell, hogy mondjam, kellemesen csalódtam benne.  Somorjai képviselőtársammal és parlamenti képviselőjelölt-társammal készítettem az alábbi beszélgetést.

– Miért döntöttél úgy, hogy képviselőjelölt leszel? Ez az első ilyen megmérettetésed?
– Amikor az MKP-n belül először elfogadtam az önkormányzati képviselő-jelöltséget, tudtam, hogy bizonyos dolgokat szeretnék felvállalni a jövőben. Emiatt is vállaltam el elsősorban az elnökségben való részvételt az MKP-n belül, később pedig a járási küldöttségben való szereplést. Kötelességemnek tartottam, hogy megmérettessem magam akár az országos listán is. Az elképzelésem mindenképp a a sporttal és az ifjúsággal való foglalkozás, annak elősegítése, hogy a fiatalság jó irányba induljon el. Én főleg ezekben a célokban próbálnék valami újítást véghezvinni az MKP-n belül, akár országos szinten is. Hiszen itt foghatók meg legjobban a fiatalok. És valamilyen szinten el kell mondani nekik, hogy igenis vegyék komolyan magyarságukat, s ne csak úgy vállalják fel azt, hogy „hiszen úgyis tudjuk, hogy magyarok vagyunk”, hanem igenis ki kell állni és fel kell vállalni az MKP-t, mint a felvidéki magyarság egyetlen pártját.

Orosz Csaba és Menyhárt József– Tavaly januárban Téged választottak meg Somorja alpolgármesterének. Hogy tetszik a szerepkör és mik a feladataid?
– Tavaly február 1-től kaptam a megbízatást. Eddig félállású alpolgármester voltam, ennek ellenére naponta reggeltől sokszor délutánig intézem a város ügyes-bajos dolgait, hozzáteszem, nagyon szívesen. Délután általában több a munka, sőt hétvégén sem pihenek. Ez egy olyan hivatás, amely nem ér véget azzal, ha az ember hazamegy a hivatalból, sokszor képviseljük a várost különböző rendezvényeken hétvégén is. De ez nem volt teljesen új számomra, hiszen mint képviselő az előző választási időszakban is sok ilyen eseményen vettem részt. Ezt, mint mondtam, nagyon szívesen csinálom, hiszen sok érdekes és új emberrel találkozom, és remélhetőleg hasznomat veszi a város. Többnyire próbálok a legjobb döntésekben részt venni és tanácsot adni akár a polgármester úrnak is.

– Mióta vagy önkormányzati képviselő és miért döntöttél úgy, hogy elvállalod ezt a tisztséget?
– Második képviselői időszakomat töltöm, tehát négy évet lehúztam, most kezdtem a második négy évet. Előtte, az előző időszak előtt két évvel beléptem az MKP soraiba. És bizalmat kaptam, hogy indulhatok képviselőjelöltként. Szívesen vállaltam és befutóként sikert értem el olyan szinten, hogy bekerültem a körzetünkbe. Ugyanebben a körzetben folytattam tovább Kovács Koppány mellett. Próbálom a munkámat maximálisan elvégezni, kéréseknek megfelelni. Szerintem jó döntést hoztam, amikor elfogadtam a felkérést.

Méry János A. Szabó László Orosz Csaba Bárdos Gábor

– Mi a véleményed így hat év távlatából a Most-Híd és MKP konfliktusról?
– Bánt a dolog igazából, mert mindenképp nagy kár, hogy így megoszlanak a magyarok sorai. Lehet, hogy járható út lett volna egy párton belül folytatni a politikát. Sajnos, most is úgy látom, hogy nagyon távolodnak egymástól a két párt érdekei, és egyre elodázódik a közös hang megtalálása. Jelen esetben, ilyen formában nem tudom elképzelni a közös munkát. Más érdekekről szól a dolog és nagyon alapvető kérdésekben nem jött létre még semmiféle megegyezés. Így aztán jelen esetben nagyon negatívan látom ezt a közös utat. Remélem, ha bekerül az MKP, nagyobb esély lesz az együttműködésre, mert kell az erős parlamenti képviselet a felvidéki magyarságnak.

– Szerinted melyek közösségünk legnagyobb problémái?
– Öregszik a közösség, és ahogy már említettem az előző kérdésnél is, a fiatalok, tisztelet a kivételnek, nem annyira veszik komolyan a magyarságukat. Természetesnek veszik, hogy magyarok, de nem tesznek érte semmit, és nem veszik észre, hogy lassan elveszítik az identitásukat, hogy igenis, azért ki kell állni, hogy magyarok vagyunk, fel kell vállalni, akár iskola terén, akár közösségben való részvétel terén, hiszen lassan beolvadunk, pontosan az ilyen identitászavar miatt. Sajnos a szlovák iskolában is főleg magyarul beszélnek a gyerekek, a magyar iskolák pedig egyre üresebbek. Tehát igenis nemcsak gondolatban, hanem tettekben is és fel kell vállalni, akár a szervezeteken keresztül, akár politikailag. Itt az MKP-t, a Csemadokot értem, akár több ilyen szlovákiai magyar szervezetbe be kell lépni, egyre több embert meg kell nyerni, hogy belépjenek és segítsenek. ebben a fontos feladatban.

Sportszerűen

– Milyen sportteljesítményeket tudhatsz magadénak?
– Olimpiai döntős voltam Atlantában 1996-ban, 6. és 7. helyet értünk el kenu kettesben 500 és 1000 méteren. Egy évvel előtte harmadikok voltunk, Mexikóban, a világbajnokságon, ott kenu négyesben.

– Mikor és miért hagytad abba az aktív sportot?
– Harmincéves koromban hagytam abba az aktív sportot, amikor már nyolc-, illetve hatévesek voltak a fiaim. Elég volt igazából. Aki ismeri a versenysportot és az élsportot, az tudja, hogy mennyi lemondást követel, én családapaként minden évnek több mint a felét edzőtáborokban és versenyeken töltöttem, és megpróbáltam a maximumot kihozni magamból. És amikor 1999-ben nem sikerült az olimpiai részvételt kiharcolnunk, úgy gondoltam, hogy most van itt az ideje befejezni, hiszen nem akartam megvárni, amíg menesztenek, vagy lefele indulunk a lejtőn, inkább úgy döntöttem, hogy otthon leszek, kipróbálok egy új világot, a civil embernek a világát. Többé-kevésbé sikerült. Ellenben lehet, hogy a sport terén rossz döntést hoztam, hiszen a szlovák csapat kapott pluszban egy szabad kártyát az olimpiára, tehát ha tovább eveztem volna, akkor részt vehettem volna a Sydneyben az olimpián.

A somorjai jelöltek

A márciusi ifjak– Mit szeretnél megvalósítani Somorján az elkövetkező három évben?
– A sport- és ifjúsági bizottság elnökeként továbbra is szeretném, ha a somorjai sportélet jól, jó hangulatban és eredményesen működne. Szeretnénk a maximumot kiharcolni a sportkluboknak, akár támogatás terén, akár minél több létesítmény megépítésével. Hiszen nagyon jó támogatást kapnak a klubok, s az eredmények is ezt mutatják. Mint alpolgármester megpróbálnék minden olyan feladattal helytállni, ami ezzel a funkcióval jár és beletanulni olyan dolgokba, melyekbe egy képviselő nem lát bele. Ezen a hivatalon belül sokkal több információt találunk, és azáltal, hogy megismerem ezeket a dolgokat, minél igazságosabb és jobb döntéseket szeretnék hozni a jövőben.

– Mit vársz a 2016-os parlamenti választásoktól?
– Mindenképp befutó legyen az MKP, az MKP soraiban pedig fiatalítást szeretnék látni, mint MKP-tag, s nem, mint jelölt. Hiszen ez jövőnk záloga. Voltak politikusok, akik a saját idejükben remélhetőleg a legjobb döntéseket hozták, de a fiataloknak kell teret adni. Ha életben akarjuk tartani ezt a pártot, akkor nincs más lehetőség. A fiataloknak lehetőséget kell adni, különben reményt vesztenek, másodsorban pedig kicsit másképp tudnak már a jelenlegi feltételek szerint gondolkodni, mint a régebbi korosztályokhoz tartozó politikusok.

Orosz Csaba a Magyar Közösség Pártja 21-es sorszámú listáján a 34. helyről indul a 2016-os parlamenti választásokon.

Méry János, Felvidék.ma