59586

A Keleti-Beszkidek emberi kéztől alig érintett tájai vonzzák a vidék csendjére vágyókat, de nem csak őket. Vannak, akik felvernék a csendet.

A ruszin többségű Olyka község a Mezőlaborci járásban fekszik. A falu körüli, gyógynövényekben gazdag rétek miatt a környék tökéletes hely a méhészek számára. Most ők is aggódnak az Olyka határában tervezett gáz- és olajbányászat miatt, félnek, hogy az tönkreteszi az itt élők által termelt tiszta élelmiszereket és az életüket is. A próbafúrásokat a községtől alig 150 méternyire tervezik elvégezni. Sokak számára a környékbeli patakok jelentik a kizárólagos ivóvízforrást – a helyiek ezek elszennyezésétől félnek, továbbá attól is, hogy a bányászat földcsuszamlásokat okoz majd.

A texasi illetőségű Discovery Polska tulajdonában levő Alpine Oil and Gas (AOG) tervez palagázt és palaolajat fúrni a falu mellett. Stanislav Benada igazgató szerint magas műszaki színvonalon dolgozik a cég mind a kutató-, mind nyersanyagkinyerő fúrás terén, ezért nem fenyeget a természeti környezet elszennyezésének veszélye. Elmondása szerint Szlovákiában és Lengyelországban évente több tíz fúrást végeznek olaj, földgáz vagy hévíz kinyerése céljából, és az eljárásuk biztonságos. „Mindig nagyon odafigyelünk, hogy megóvjuk a talajvizeket” – állítja.

A környék lakói elsősorban a palagáz és palaolaj kinyeréséhez használt módszer, az ún. hidraulikus repesztés miatt aggódnak. A gázt és az olajat a mélyen a földfelszín alatt fekvő palaréteg mikroszkopikus méretű üregei tartalmazzák, ezért kell megrepeszteni a kőzetréteget. Ennek során nagy mennyiségű, savakat és rákkeltő vegyi anyagokat tartalmazóhomokos folyadékot pumpálnak a föld mélyébe.Ennek viszont csak a negyedét-felét tudják visszanyerni, a többi ellenőrizhetetlenül lent marad. A furat és a visszanyert folyadékot tároló medence esetében a legkisebb szigetelési hiba is elegendő lehet ahhoz, hogy a súlyos egészségügyi veszélyt jelentő környezetszennyező anyagok a talajvízbe kerüljenek. A megrepesztett palarétegből felszivárgó metángáz is elszennyezheti a talajvizet, vagy a felszínre kerülhet esetleg robbanást előidézve, míg maga a fúrás kisebb földrengéseket okozhat.

Az AOG igazgatójának állítása szerint természetesen mindez elképzelhetetlen, és a környezetvédő aktivisták rémisztgetik a lakosságot. Egyelőre a próbafúrások vannak napirenden, és ha ezek eredményre vezetnek, akkor akarják kezdeni a kitermelést. Egy-egy furat elég hamar kimerül, ilyenkor a környékén telepítenek újabb fúrótornyokat, így néhány éven belül elboríthatják a tornyok a tájat.

A helyiek emlékeznek még a 70-es évek nagy földcsuszamlásaira, amikor a hadsereg is be kellett vetni a katasztrófahelyzetben. Olyka lakosai szerint azokat egy nagy domb elhordása eredményezte. A faluban ma is állnak lakhatatlanná vált, elhagyott házak, amelyeknek a falai a földcsuszamlások miatt repedtek meg.

Olyka egy része természetvédelmi területnek számít, ahol számos védett madárfaj él. A területet az Európai Unió EU Natura 2000 hálózata is védettként tartja nyilván. A fúró cég már a próbafúrások elvégzése előtt megkapta az engedélyt az Eperjesi Járási Hivatal környezetvédelmi szakosztályától. Stanislav Benada szerint rendelkeznek az engedélyek és hozzájárulások többségével, egyeseket meghosszabbítanak, másokat az illetékes szerv intéz.

Annak ellenére, hogy védett területről van szó, és Olyka lakói is ellenzik a fúrást, a cég minél előbb megkezdené a próbafúrásokat, hogy megállapítsák a lelőhely gazdagságát. A falu lakosai nem adják fel, petíciót indítanak ennek megakadályozására.

aktuality.sk, mtvsz.hu / Felvidék.Ma)
Földcsuszamlástól megrepedt házfalakTiltakozó olykaiak