Dacia Duster 1,2 TCe 4×4 Celebration: Ennyi pénzért ennyit senki nem ad!

A Renault menedzselte Dacia kis crossoverét már több alkalommal világsikernek neveztük, mégpedig teljes joggal. A csoport legkelendőbb modellje, a világ 100 országában árusítják, és 2010-es bevezetése óta több mint 1,5 millió darabot vásároltak belőle. 2014-es frissítése óta már kétszer teszteltük, de ilyen kombinációban (benzines turbómotor + 4×4-es hajtás + korlátozott darabszámú Celebration széria) még nem…

Alaktan

Igaz ami igaz: a Duster még a frissítést követően is fényévekre van a kis SUV-k legújabb, csupa ív és domborulat fémjelezte formavilágtól (Renault Captur, Peugeot 2008, Opel Mokka, vagy az úttörő Nissan Juke). Magyarán: megőrizte klasszikus terepjárós bakancsformáját, a retusálások viszont nagyon jól sikerültek. Gondolunk itt elsősorban a „landroveres” rácsozatú hűtőmaszkra, a modernebb belső tagolású fényszórókra, a tetősín feliratára (lásd még: Nissan Pathfinder). Az ezen a szinten standard műanyag küszöbvédők is erősen javítják az autó megjelenését, csakúgy, mint az elülső-hátsó védőlemezek. Amelyek mellesleg – az eme kategóriában egyedülálló orr- és farszögekkel, valamint a puszta ránézésre is látható tekintélyes hasmagassággal – komoly terepjárási képességeket sejtetnek. De erről majd később. Helyette azzal zárjuk e fejezetet, hogy a limitált Celebration széria lényegében a legmagasabb Exception külső jegyeit viselte magán, úgymint: füstszínű könnyűfém keréktárcsák és visszapillantó tükrök, matt krómozású tetősínek, színre fújt lökhárítók, krómozott kipufogóvég. A karosszéria viszont tesztautónk esetében nem az összes reklámprospektusban szereplő sötétkék metálfényben villogott, hanem – szintén a prospektus szerint – „üstökösszürkében”. Amely véleményünk szerint egy efféle majdnem-terepjárónak még jobban is áll, mint az arisztokratikus tengerkék…

Belvilág

Ha letudjuk a frissítés hozta változásokat (amikor is igényesebbé és tagoltabbá vált a műszerfal, jobb oldalán kialakítottak egy praktikus polcot, az ablakemelők végre a normális helyükre költöztek a klímapult alól, és némi kárpitozás is megjelent az ajtók belső felületén) rátérhetünk itt is a speckó széria többleteire. És itt is elmondhatjuk, hogy majd’ minden az Exception standardja, tehát: állítható magasságú vezetőülés, kétfunkciós tempomat, tolatóradar, érintőképernyős multimédia-rendszer, Európa 8 országát (köztük Szlovákiát, Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot) lefedő GPS. A kézi légkondi, a fedélzeti számítógép és a fűthető külső tükrök már alacsonyabb szinteken is alapárasak, a start-stop rendszer pedig mindenhol. Még itt is fizetni kellett azonban a tesztautó néhány áldásáért (bőr+műbőr üléskárpit: 430, elülső ülésfűtés: 200, teljes európai navigációs térkép: 119 €). Az országúton kívül is mászkálni tudó autóknál oly fontos pótkereket sem adják ingyen: 60 eurót kell kiperkálni érte. Ja, és hogy belül akkor mitől Celebration az autó? Nos, a kék biztonsági övektől, lásd a 14. ábrát. A sok szép és jó után azonban sajna némi ergonómiai kritikát is be kell iktatnunk: változatlanul rossz helyen – értsd: túl mélyen – van az említett érintőképernyő, és még mélyebbre kell hajolnunk a légkondi tekerentyűiért. Ismét piros pont jár viszont azért, hogy a koffert roló címén már nem egy semmit el nem bíró hártya, hanem masszív, kétrészes, terhelhető kalaptartó fedi, amelyen még praktikus kádakat is kialakítottak. Magáról a kofferről pedig annyit, hogy tekintélyes alapméretén túl úgy lehet több mint másfél köbméteresre bővíteni, hogy padlója tökéletesen sík marad (lásd a megfelelő ábrákat).

Országúton, terepen

Személygépkocsiként – tehát közúton, sztrádán – a Duster személygépkocsiként viselkedik: 1,7 méteres magassága ellenére sem lengedez-bólogat a kanyarokban, rugózása is jó kompromisszum a kemény és a komfortos között. A kínálatban szereplő legpotensebb motorral (amely az 1,6-os szívó benzinest 11, az erősebbik dízelt pedig 16 lóerővel múlja felül) dinamikában sem szenvedünk hiányt, sőt a tereppróbáig fél literen belülre kerültünk a gyári fogyasztás adatához! Az 1,2-es turbóaggregát vígan elbírja a hatost, zajszigetelése is elfogadható. A hatfokozatú váltó jó beosztású, sőt a rövid „egyes” terepen még a felezőt is pótolni tudja valamelyest.

Egyebek közt ennek – meg még sok egyéb dolognak – is köszönhető, hogy országúton kívül a Duster változatlanul legalább három klasszissal veri valamennyi kategóriatársát, de jó néhány közepes méretű „szabadidőst” is. Elsősorban is van egy automatikusan működő, de fixre is zárható összkerékhajtása (ami, ha valakinek nem kell, nélküle is megrendelheti az autót), másodsorban olyan terepszögei, amelyekért egy igazi off-roadnak sem kéne szégyenkeznie. Mint ahogy a 21 centis hasmagasságért és 35 cm-es gázlóképességért sem. Ha ehhez hozzávesszük még a csupa metál díszpinty kollégáinál sokkal masszívabb építést, strapabíróbb karosszériát és alvázat, bízvást kimondhatjuk: ez jóval több, mint telekjáró vagy aszfaltdzsip! Tényleg csak a sziklamászást nem próbáltam vele, mert arra azért nem való, minden mást – kavicsot, homokot, dagonyákat – bőségesen. Összezárt, 50:50%-os első-hátsó hajtással, a megszakítatlan vonóerő érdekében kikapcsolt elektronikus menetstabilizálással soha egy pillanatig nem éreztem magam veszélyben, magyarán nem tartottam az elakadástól. Egy szó, mint száz – bár lehet, hogy már mondtam – ez az autó tényleg jóval többet tud, mint a konkurensei. Ez igenis egy pöpec kis terepjáró! A szép kék biztonsági öveivel együtt…

ADATLAP

Hengerűrtartalom: 1197 cm3
Teljesítmény: 92 kW (125 LE) @ 5250
Nyomaték: 205 Nm @ 2000
Sebességváltó: hatfokozatú kézi
Legnagyobb sebesség: 177 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 11 s
Csomagtér: 408–1570 l
Orrszög/farszög/rámpaszög: 29,3/34,9/23º
Hasmagasság: 210 mm
Gázlóképesség: 350 mm
Átlagfogyasztás (gyári adat): 6,4 l/100 km
Tesztfogyasztás: 6,8/7,3 l/100 km*
CO2-kibocsátás: 145 g/km
Üzemanyagtartály: 50 l
Ár: 15 990 euró
Az alapmodell ára: 9990 euró

*terepezés nélkül/terepezéssel

(A szerző felvételei)