60129 3

Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország nagykövete volt a pozsonyi Petőfi szobornál tartott megemlékezés ünnepi szónoka. Örömét fejezte ki, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire a pozsonyi és környékbeli magyarokkal együtt emlékezhet.

„Március 15-ét a Magyar Országgyűlés 1991-ben nemzeti ünneppé nyilvánította, azaz minden magyar ember ünnepévé tette, bárhol éljen is a világban. Ezt a kötődést senki nem veheti el tőlünk, Önöktől. Ez a megemlékezés a határon túl élő magyarok mindennapi harcait, a szabad, egyenlő élet iránti vágyát is magában hordozza, épp úgy, mint a márciusi ifjak szabadságvágyát”, mondta a nagykövet ünnepi beszédében.

Kiemelte, a reformkor jelentős politikai gondolkodók és államférfiak egész sorát adta, a forradalom pedig egy újabb generáció lendületével és tisztaságával emelte a törvény erejére évszázados, jogos követeléseiket, egy egész nemzet kívánságát.

Felidézte a 168 évvel ezelőtti nagyszerű, történelmi léptékben is egyedülálló forradalom és szabadságharc tanulságait, és ezekből okulva mindannyiunk közös felelőssége, hogy Petőfi, Kossuth és Széchenyi álmát megvalósítva megannyi történelmi csapás és hányattatás után végre révbe érjünk, hangsúlyozta a szónok.

Figyelmeztetett arra is, hogy ma nem csupán a 168 évvel ezelőtti eseményekre és a márciusi ifjak szabadságharcáraCzimbalmosné Molnár Éva koszorúz emlékezünk, hanem a magunk mögött hagyott közel egy emberöltőre, a bársonyos forradalom után eltöltött 26 esztendőre, a felvidéki magyar közösség folyamatos szabadságharcára és küzdelmeire is.

„Meggyőződésem, hogy az elmúlt hetek történései, keserű eredményei mégis lehetőséget biztosítanak a felvidéki magyarság számára, hogy a közel egy évtized sikertelen útkereséseiből, megosztottságából a kibontakozás reményével a megoldást végül megtalálja”, mondta és a jövőt úgy látja, hogy „az elkövetkező napok, hetek, hónapok sorsdöntőnek ígérkeznek mind Közép-Európa, mind a magyar-szlovák kapcsolatok, mind pedig a felvidéki magyarság számára. Az előttünk tornyosuló kihívások összetettek ugyan, ám a lehetőség egy békés, prosperáló és a közép-európai nemzetek közösségében méltó helyét elfoglaló felvidéki magyarság számára elérhető.”

Párhuzamot vont a reformkor eseményei és a XXI. század elvárásai közt: „A felvidéki magyarság elvárásainak, igényeinek figyelembevételével meg kell találnia közös érdekérvényesítés, az együttműködés hangját.Ahogy a reformkor évtizedeiben a haza és a haladás jelszavát sikerült a kor kiemelkedő politikusainak kompromisszumokkal egybekapcsolniuk a pozsonyi diéták heves vitáin, úgy napjaink politikusainak is kellő erőt és bátorságot kell meríteniük a 168 évvel ezelőtti sokszor kilátástalannak tűnő disputák eredményeképpen megvalósult március 15-e diadalmából.”

Arra biztatta az ünnepség résztvevőit, hogy úgy, mint 1848-ban, most is építsék a magyar közösséget és a közös egymásért gondolkozásban legyünk egyek.

„Legyen hát ez a március 15-e a felvidéki magyarság felemelkedésének is az ünnepe. Álljon előttünk a haza és haladás eszménye, valamint március 15-e legfőbb üzenete: Legyen béke, szabadság és egyetértés!” E szavakkal zárta ünnepi beszédét Czimbalmosné Molnár Éva a pozsonyi Medikus kertben.

A nagykövetség meghívására ezután az ünneplő közönség a Szlovák Rádió hangversenytermében Érdi Tamás zongoraművész koncertjén vett részt. A hangversenytermet megtöltötték az érdeklődők.  A Pátria rádió hullámhosszán 18 órától a szélesebb hallgatóság is meghallgathatta Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet asszony köszöntőjét  a nemzeti ünnep alkalmából magyar és szlovák nyelven. Majd a rádió hullámhosszán részese lehetett a nagy sikerű hangversenynek is, élvezhették Érdi Tamás zongorajátékát, Chopin, Liszt, Kodály és Bartók zongoradarabjaiból összeállított zongoraestjét. Az ünnepség fogadással zárult a rádió épületében.

Felvidék.ma, pog