Pásztor Zoltán, Orémus Zoltán és Jäger Róbert. Fotó: Balassa Zoltán

Magyarország Kassai Főkonzulátusa a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, április 16-a alkalmából a Kassai Zsidó Hitközséggel, a Márai Sándor Magyar Tannyelvű Gimnáziummal és Alapiskolával, a kassai B’nai B’rith Páhollyal, az Eszter Társasággal és a Csemadok Kassai Városi Választmányával karöltve megemlékezést rendezett április 15-én, pénteken az Állami Tudományos Könyvtár épületén elhelyezett emléktáblánál. A rendezvényen részt vettek a város magyar szervezetei is.

Elsőként Szesztay Ádám, Magyarország főkonzulja üdvözölte az egybegyűlteket. Dr. Pavol Sitár, a Kassai Zsidó Hitközség elnöke beszédében áttekintette a magyarországi zsidóság kálváriáját.

„Igaz, hogy Magyarországon a második világháború éveiben a zsidók másodrangú állampolgárok lettek, de 1944 májusa előtt ott kerestek menedéket más országok zsidói is, mert a deportálások csak a náci megszállás után kezdődtek” – mondta.

Pavol Sitár. Fotó: Balassa Zoltán
Pavol Sitár. Fotó: Balassa Zoltán

A nyugat azonban rosszul vizsgázott. Canterbury érseke 1943. március 23-én a Lordok Házában a zsidóság megmentése érdekében lépett föl. Nem sok eredménnyel. Az 1938-as eviani konferencia is kudarccal végződött. Abból a célból hívták össze, hogy az üldözött zsidókat megmentsék. A résztvevő 31 ország közül, amelyek között ott volt az USA, Nagy-Britannia, Új-Zéland, Kanada, Svájc és a latin-amerikai országok, a Dominikai Köztársaságot kivéve, az összes ország elzárkózott a bajba jutott emberek befogadásától – idézte fel Sitár hozzátéve, a nyugatot nem érdekelte a zsidóság kiirtása.

A nyugati demokráciák csődöt mondtak. Nem vállalták sem a vasútvonalak bombázását, melyeken a szerencsétlenek a lágerekbe szállították, sem pedig a koncentrációs táborokét. Holott 1944-ben már lettek volna hozzá eszközeik. Csak egyének vállalták a szolidaritást és segítettek. Őket ma a Világ Igaza kitüntetéssel illetik – emelte ki.

A megemlékezők. Fotó: Balassa Zoltán
A megemlékezők. Fotó: Balassa Zoltán

Mint mondta, a zsidók küldetése, nem félni a gonosztól, hanem szembenézni vele: a gonosszal ugyanis nem lehet kompromisszumot kötni, mert az mindig alattomosan támad.

A megemlékezésen a Márai Sándor Magyar Tannyelvű Gimnázium és Alapiskola tanulói adtak elő részleteket Kertész Imre Sorstalanság című regényéből. Krajnyik Levente magyarul, Gabera Erik szlovákul adta elő a regény Buchenwaldra vonatkozó részét.

Baeck Leo rabbi imáját a történelmi egyházak jelenlévő képviselői olvasták föl. Orémus Zoltán református esperes és Pásztor Zoltán püspöki helynök magyarul, Jäger Róbert görögkatolikus püspöki titkár szlovákul.

 

A megkoszorúzott emléktábla. Fotó: Balassa Zoltán
A megkoszorúzott emléktábla. Fotó: Balassa Zoltán

Végezetül virágot és régi zsidó hagyomány szerint köveket helyeztek el az emléktáblánál Richard Raši főpolgármester és helyettese, Renáta Lenártová, a főkonzulátus képviseletében, Zachariaš István, a Kassa megyei önkormányzat alelnöke, valamint a különböző társadalmi szervezetek, közöttük a Csemadok és a Bocskai István Társaság.