Megnyitotta kapuit a XXXV. Országos Táncház találkozó és Kirakodóvásár. A néptánc és népzene legrangosabb hazai rendezvénye az idén közel 2500 részvevő közreműködő részvételével zajlik a Papp László Budapest Sportarénában. Agócs Gergellyel és a nagyidai Kupec Mihállyal is találkoztunk.
Szombaton a Táncház találkozón mutatták be a néptáncot és népzenei produkciókat újfajta módon támogató Halmos Béla Programot. A közel három éve meghalt népzenészről, az 1970-es évek néptánc mozgalmának központi alakjáról elnevezett program januárban indult.
Felvidékiek is pályázhatnak
Fontos, hogy nemcsak magyarországiak, hanem határon túliak, vagyis felvidékiek is pályázhatnak „nem szokványos” népzenei és néptánc programokkal.
A Halmos Béla Programot többek között magyarországi és határon túli táncházak, népzenei és folklórklubok támogatására; a vidéki és határon túli népzenei és világzenei koncertek, turnék megvalósítására; a Kárpát-medencei zenei fesztiválok és kulturális rendezvények népzenei és világzenei programjának támogatására; valamint a népdaloktatás fejlesztésére, oktatási anyagok megvalósítására hozták létre.
A kollégiumot összesen hatan alkotják, vezetője Liber Endre népzenész. Tagjai között van Berán István zenész, a Táncház Egyesület ügyvezetőségi tagja, aki hosszú évek óta a táncház találkozók egyik fő szervezője is.
Berán kulcsjelentőségűnek tartja, hogy a programnak köszönhetően a nem népművészeti fesztiválokon szóba kerülhetnek majd a népzenei és világzenei formációk, az úgynevezett „crossover projektek”. „Például egy színdarab, amiben a népzene vagy a néptánc hangsúlyos szerepet kap, ugyanúgy, ahogy a jazz és a népzene vagy a komolyzene és a népzene ötvözése” – vélekedett.
„A szlovák táncok a magyar néptáncokkal közös gyökerűek”
Három éve egész napos bemutatkozót tartottak a felvidéki együttesek a táncház találkozón. Most szombaton is találkoztunk felvidéki táncosokkal: Kupec Mihály, a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes művészeti vezetője bodrogközi táncokat tanított a rendezvényen.
„A felvidéki néptánckultúrát igyekszünk Magyarországon is úgy átadni, hogy minél jobban megismerjék a felvidéki táncok keleti fajtáit: a bodrogközit, a gömörit és a magyarbődit, miközben törekszünk a szlovák néptánckultúra bemutatására azért is, mert a szlovák táncok a magyar néptáncokkal közös gyökerűek és a táncházaknál kimunkált módszertan segít nekik is meghaladni a Szovjetuniótól megörökölt Mojszejev-stílust” – mondta el a Felvidék.Mának.
Hozzátette, idén felvidéki együttesként csak a nagyidai Ilosvai jött el a táncház találkozóra, ugyanakkor vannak szóló táncosok, zenekarok: Gálik Gáborék, akik mátyusföldi táncokat tanítanak és a Kuttyomfitty Társulat, amely a Cirkusz Folklorikuszt fogja bemutatni.
Agócs Gergely: a táncház találkozón ötméterenként találkozhatunk szlovák fiatalokkal
A sokaságban összefutunk Agócs Gergely népzenész, népzenekutatóval is, aki egyike azoknak, akiknek jelentős szerepük volt abban, hogy ne csak a felvidéki magyarok, hanem a szlovákok is megszeressék ezt a kultúrát.
„A szlovákoknál kifejezetten magyar mintára alakult ki a szlovák táncház mozgalom. Most csak Nyitráról és Pozsonyból szlovák fiatalok három autóbusszal érkeztek! Már az 1990-es években, a hatalomváltás után lehetett hallani szlovák szót a táncház találkozón” – mesélte a felvidéki népzenész.
Elmondta, amikor 2001-ben megalakult a Hagyományok Háza, felkérték, hogy szervezze meg a Visegrádi Együttműködés országainak folklór fesztiválját. „Én lettem ennek a koordinátora és úgy gondoltuk, hogy a Magyarországra látogató szlovák, cseh és lengyel fiataloknak először élményt adunk. 2002 márciusának végén úgy szerveztük meg a programjukat, hogy abból az első két nap a táncház találkozóra esett. Utána szerveztünk nekik zenei és tánctanfolyamot – külön, ahol magyar néptánccal és népzenével lehetett ismerkedni – szakavatott kollégák segítségével. Este pedig a Hagyományok Házában nemzeti estek voltak.”
2002 októberében aztán Agócs Gergely kapott egy meghívót az első szlovák táncházba. 2003 januárjában pedig Sebő Ferenccel már egy dokumentumfilmet forgattak a Pozsonyban, Zólyomban, Besztercebányán és Kassán alakult szlovák táncházakról. Hamarosan beindult egy szlovák falujáró mozgalom is – a szlovák táncházas fiatalok ugyanis zenét és táncot kezdtek el gyűjteni.
„Ennek köszönhető, hogy most itt a budapesti táncház találkozón ötméterenként tudunk találkozni szlovák fiatalokkal – a szlovák táncház mozgalomban ugyanis kialakult a szlovák elitnek egy olyan része, amely Magyarországra kifejezetten pozitívan tekint, ami egy hatalmas eredmény” – vélekedett.
